Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei V. (dedikált példány)

Előszó

1978-ban kezdődött el a volt kunszentmártoni járás földrajzi neveinek országosan érvényes szempontok szerinti gyűjtése. A gyűjtők számára szervezett megbeszélésen jelen volt Ördög Ferenc, és mindvégig az ő szakmai irányításával folyt a munka. A gyűjtők szinte kivétel nélkül pedagógusok voltak. Az ő kiválasztásukat, közvetlen szakmai irányításukat Baldaszti József tanár, szakfelügyelő végezte. A tanítóképző főiskola képviseletében Horgosi Ödön segítette a munkát.
Az első három évben a települések felének névanyaga gyűlt össze. A nyolcvanas évek közepétől Farkas Ferenc is bekapcsolódott a munkába. 1986-ban Kunszentmárton neveinek gyűjtése érdekében nyári tábort szerveztünk főiskolásokból és helyi gimnazistákból. Közben természetesen megkezdődött az elkészült gyűjtemények ellenőrzése is.
Híreink szerint már az ötvenes évek elején készült egy igen jelentős névgyűjtemény Balogh László tevékenysége révén, de ez számunkra mindvégig hozzáférhetetlen maradt. Ugyancsak meg kell említeni Kakukk Mátyás összeállítását, amely Kunszentmárton élő és történeti földrajzi neveit tartalmazza.
A munka feltételei mind a terepen, mind pedig az illetékes hivatalokban igen jók voltak. Szinte minden hivatalnok és állampolgár szívesen állt rendelkezésünkre. Sikerült a gyűjtés, illetőleg az ellenőrzés során adatainkat az emlékezettel és a dokumentumokkal szembesíteni.
A gyűjtemény névcikkeket tartalmaz. Ezek nagyobb része több nevet vagy névváltozatot foglal magába. Ebben a névtömegben is jelentős számúak a személynévi eredetűek, ami a birtoklás sajátos módjával van összefüggésben. A ragadványnevek nem jelentéktelen száma meg leginkább a tanyanevekben ölt testet. Külön figyelmet érdemel a víznevek száma és morfológiai alkata is.
Az országos normáknak megfelelően igyekeztünk feltüntetni a terület főbb nyelvjárási jellegzetességeit. Ebből a szempontból is viszonylagos egységet tapasztalhattunk, illetőleg a gyűjtések is ezt bizonyították. A zárt e-zés és az í-zés e terület népi nyelvhasználatának legfőbb jellegzetessége. Az e-zés több ponton eltér a jászságitól.
A gyűjtés nagyon elhúzódott, és ebből következően az ellenőrzés is hosszabb időt igényelt, ami azt is magával hozta, hogy a közzétett névanyag nem igazán egységes. Belejátszott ebbe a rendszerváltozás kiváltotta utca- és intézmény névváltoztatás is. Némely település következetesen ragaszkodott régi utcaneveihez, mások viszont hajlottak a gyors változtatásra.
A gyűjtés és az ellenőrzés 1992-ben fejeződött be. Vissza