A besenyszögi erdei termelőszövetkezet genetikus üzemi talajtérképe

Előszó

A talajfelvételezés és talajtérképezés együtt fejlődik a talajtani tudománnyal. A talajtan fejlődésének mind a múltban, mind pedig a jelenben egyik legdöntőbb célja, hogy a mező- vagy erdőgazdaságilag hasznosított talajos tulajdonságait megismerve, azokat térképen és kartogrammokon ábrázolja. Ez a termelő szempontjából elsőrendűen szükséges.
Kb. 150 éve a talajkutatás kezdeti periódusától számítva készülnek különböző átnézetes, sőt nagyobb léptékű, a termelést közvetlenebbül érdeklődő talajtérképek.
Napjainkban, midőn mind a gazdaságilag fejlettebb, mind pedig az elmaradottabb országokban a mezőgazdasági termelés és ezáltal a több élelmiszer előállításának problémája az első vonalban áll, a talajok termékenységét és mezőgazdasági hasznosíthatóságát jól feltüntető részletes térképek felvétele - szerte a világon - nagy felkészültséggel és nagy ütemben folyik.
Hosszú lenne felsorolni azoknak az országoknak a sorát Új Zélandtól Hollandiáig és Madagaszkártól a Szovjet Szocialista Köztársaságokig, ahol nagy figyelemmel és nagy munkával korszerű, részletes mezőgazdasági üzemi talajtérképek készülnek.
Midőn ebben a kiadványban az olvasó elé kerül hazai szakembereink egyik korszerű üzemi talajtérkép sorozata a megfelelő kartogrammokkal együtt, abból a célból, hogy azok jól használhatók legyenek, szükséges, hogy a talajtanról, a talajosztályozás és talajtérképezés elvi szempontjairól néhány szó essék. Vissza