Előszó
Több, mint 200 évvel ezelőtt (is) ott lebegett a magyarság feje felett a herderi jóslat. Johann Gottfried von Herder (1744-1803) német történetfilozófus, a felvilágosodás századának egyik legnagyobb gondolkodója filozófiájának
alaptételéről van szó, amelyben azt tartotta, hogy a nemzetek olyanok, mint az egyes személyek: lelkük és élettartamuk van. A magyarokra nézve az egyetlen
és igazán megrázó következtetését 1791-ben írta le. Ekkor jelent meg nyomtatásban is a magyarok kipusztulásáról szóló megállapítása: "A magyarok vagy madzsarok az egyetlen népe ennek a törzsnek (mármint a finnugornak), mely a
hódítók közé bejutott... Most aztán szlávok, németek, wallachok és más népek közt az ország lakosságának kisebbik részét alkotják, és évszázadok múltán már nyelvükkel is alig találkozunk."
Herder jóslatát a maga korában igen komolyan vették, eszméltetően hatott a magyar gondolkodókra. Péczeli József (1750-1792) folyóirata, a Mindenes Gyűjtemény oldalain így reagált erre: „Nosza azért nemes Hazafijak! valakinek
ereikben tsak magyar vér csörgedez, ne engedjük, hogy mi restségünk, s hidegségünk miatt a mi szép nyelvünk s azzal együtt híres Nemzetünk emlékezete eltöröltessék!"
A nyelvújítási mozgalom élére Kazinczy Ferenc (1759-1831) állt, aki nemcsak a Péczeli-féle biztatással, de magabízással is válaszolt a sötét jóslatra:
„Kacagom amit Herder valahol a magyar nyelvnek s népnek elenyészése felöl jövendöl. Herder hamis próféta. A magyar nyelv és nép elenyészni nem fog soha, míg filozófiai lélek fogja kormányozni Európa dolgait. A nem-vandalus hódító csak azért is meghagyja ezt és azt, hogy egy tulajdon-karakterű s originális, sehol másutt nem található szép nyelv ki ne vesszen."
Megindult a nyelvújítás nagy mozgalma, amely aztán megszülte az egyes tudományágak szaknyelvét is. Kazinczy hozzájárult a magyar képzőművészeti műnyelv kialakításhoz. Például a művész és a míves szavakat ó különítette el,
illetve tette az elsőre a hangsúlyt. Szobor szavunkat is ó használta elsőként a mai értelemben. Néhány érdekes korbeli képzőművészeti műszó, ahogyan Kazinczy használta: képlő mesterség = képzőművészet, előrajzolat = skicc,
ábrázatfestés = portré, alakló akadémia = képzőművészeti akadémia. Kossuth Lajos (1802-1894) nemcsak az első modern újságnak, a Pesti Hírlapnak a megalapítója, hanem a modern hírlapi nyelvnek is megalkotója.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal