Japán nyelvtani áttekintés

Tartalom

Előszó 7
Felhasznált irodalom 8
1. Kiejtés 10
1.1. Magánhangzók 10
1.2. Mássalhangzók 10
1.3. Hanglejtés 12
2. A japán írás 12
2.1. Hiragana 14
2.2. Katakana 18
2.3. Kandzsi 21
2.4. A japán interpunkció és egyéb mondatjelek 24
2.5. Átírás 26
3. Szófajok 27
3.1. Igék 27
3.2. I-melléknevek 29
3.3. Na-melléknevek 30
3.4. Főnevek 31
3.5. Attributívumok 41
3.6. Határozószók 42
3.7. Indulatszók 42
4. Mondatalkotás 44
4.1. Rématikus mondat 45
4.2. Tematikus mondat 46
4.3. Kérdő mondat 49
4.4. Kérdés a mondaton belül 49
4.5. Mondatrészek 50
4.6. A mondat modalitása 61
5. A japán nyelv udvariassági szintjei 64
5.1. Az ucsi és a szoto fogalma 65
5.2. Közvetlen stílus 66
5.3. Udvarias stílus 66
5.4. A tiszteleti nyelv 67
5.5. Eufemizáló stílus 78
6. Igeidők 76
6.1. A i-melléknevek nem-múlt alakja 76
6.2. Az i-melléknevek múlt idejű alakja 77
6.3. Az igék nem-múlt alakja 78
6.4. A kopula nem-múlt alakja 82
6.5. Az igék múlt ideje 83
6.6. A kopula múlt idejű alakja 86
6.7. Létigék 87
7. Igealakok 88
7.1. Akaratlagos alak 88
7.2. Ható alak 90
7.3. A szenvedő és a műveltető alak 92
8. A számnevek és a számlálószók 101
8.1. A számnevek képzése és használata 101
8.2. Számlálószók 105
9. A mérték és a mennyiség meghatározása 111
9.1. A „csak" kifejezése 111
9.2. A mennyiség kihangsúlyozása 114
9.3. A és a < partikulák 114
9.4. A „minél,... annál" jelentés 115
9.5. A „túlságosan" jelentés kifejezése 115
9.6. A „körülbelül" jelentés kifejezése 116
9.7. A „csupa" jelentés kifejezése 118
10. A történés idejének meghatározása 119
10.1. Egy éppen lezárult esemény (befejezettség) 119
10.2. Előidejűséget kifejező szerkezet 120
10.3. Utóidejűséget kifejező szerkezet 121
10.4. Két párhuzamosan játszódó esemény 124
10.5. Jelenleg is tartó cselekmények és állapotok 129
10.6. Állapotváltozás 132
11. Mellérendelő szerkezetek 133
11.1. Kapcsolatos viszony 133
11.2. Ellentétes viszony 136
11.3. Választói mellérendelő szerkezetek 139
11.4. Fokozó szerkezetek 139
11.5. Okhatározói mellérendelő szerkezetek 142
11.6. Célhatározói szerkezetek 147
12. Alárendelő szerkezetek 149
12.1. Megengedő mellékmondatok 149
12.2. Feltételes mellékmondatok 151
12.3. Az idézetek és a függő beszéd 156
13. A melléknevek és hat. szók fokozása, összehas. 157
13.1. Középfok 157
13.2. Felsőfok 158
13.3. Összehasonlítás 158
1 4. Hasonlítás, benyomás és megítélés kifejezése 161
14.1. Hasonlítás megfigyelés alapján 161
14.2. Hallomásból szerzett információ 166
14.3. Következtetések 167
15. A bizonytalanság és a tendencia kifejezése 168
15.8. Partikula 172
15.9. Tendencia kifejezése 173
16. Szándék, terv és elhatározás kifejezése 174
16.1. A kifejezés 174
16.2. A szerkezet 174
16.3. A szerkezet 175
17. Muszáj, lehet, akar 176
17.1. A „muszáj" és a „tilos" 176
17.2. Az „elkerülhetetlen" kifejezése 177
17.3. A „kellene" jelentés kifejezése 180
17.4. A „szabad" és a „nem kell" kifejezése 181
17.5. Az „óhaj" kifejezése 182
18. Az adni és a kapni igék 186
18.1. Az „adni" ige 186
18.2. A „kapni" ige 187
18.3. Egy szolgálat vagy szívesség 187
19. Kérés és parancs 189
19.1. Rákérdezés valamire 189
19.2. Udvarias kérés 190
19.3. Erélyes felszólítás 191
19.4. Parancs 192
20. Javaslat vagy tanács kifejezése 193
20.1. A szerkezet 193
20.2. A szerkezet 193
20.3. A szerkezet 194
20.4. A szerkezet 194
20.5. A szerkezet 194
21. A nehézségi fok kifejezése 195
21.1. Egyszerűség kifejezése 195
21.2. Nehézség kifejezése 196
22. Annak kiértékelése, ami történt 198
22.1. Sajnálat 198
22.2. Öröm 198
22.3. Tévedés, kellemetlenség 199
22.4. Eredmény, kudarc 199
23. Valamivé válni és valamilyenné tenni 200
23.1. Valamivé válni 200
23.2. Valamivé tenni 200
24. Próbálni valamit 201
24.1. Megpróbál 201
24.2. Próbál, igyekszik, törekszik valamire 201
25. Kedvel, szeret 202
26. A tárgyas és tárgyatlan igék áttekintése 203
Előtagok és toldalékok 206
Numeratívok 209
Név-és tárgymutató 212
Japán név-és tárgymutató 218

Témakörök