Janus Pannonius

Tartalom

I. fejezet 1-13
Janus születési ideje, helye 1. - Neve, származása
1-4. - Tanulmányainak irányítását nagybátyja,
Vitéz János veszi kezébe 4-5. - Vitéz és a magyar
humanizmus: könyvgyűjtő tevékenysége, irodalom- és
tudománypártolása, irodalmi működése és a neveltetéssel kapcsolatos áldozatkészsége 5-11. - Vitéz és
Pier Paolo Vergerio; Vergerio összeköttetése Guarino
Veronesével 11. - Vitéz és Lassocki Miklós; Lassocki
összeköttetése Guarinóval 12. - Janus 1447 tavaszán
Lassocki kíséretében Ferrarába érkezik 13.
II. fejezet 14-31
Guarino iskolájának neveléstörténeti jelentősége 14-15.
- Az iskola tanulmányi rendje: elemi grammatikai, retorikai fokozat 16-22. - Görög tanulmányok 22-23.
- Az iskola szelleme: munkaközösség 23-24. - Janus a Guarino-iskola egyik leghíresebb tanítványa; Guarino Veronese, Battista Guarino, Vespasiano da Bisticci nyilatkozatai 24-28. - Janus korai hírneve 28. - Janus költői működését a Guarino-iskolában végzett tanulmányok magyarázzák 29-31.
III. fejezet 32-43
Janus magyar tanulótársai Ferrarában 32-34. - Vitéz Jánoshoz írt egyik levele 34-35. - 1451 elején hazalátogat Magyarországba 35. - A látogatás váratlan akadályai; Antonio della Torre segítsége 35-36. - Janus és Enea Silvio Piccolomini költői levélváltása 36-39. - Guarino Veronába készül: Janus követni szándékozik őt 40-42. - Janus szünidei kirándulásai
az észak-olasz városokba 42-43.
IV. fejezet 44-65
Janus már tanulmányai elején megkezdi irodalmi működését 44-45. - Többféle műfajjal próbálkozott 45.
- A ferrarai években írja epigrammái javát 45. - Elméleti felfogása az epigrammáról 45-46. - Martialis hatása 46-49. - Beccadelli hatása 50-52. - Az élet és a költészet szakadéka 53-55. - Az erotikus epigrammák élmény értéke 56. - Az élmény, a fikció és az utánzás szételemzésének szükségessége 57-58. - Az epigrammák és a ferrarai diákélet 58-59. -
Janus termékenysége és rögtönző tehetsége 59-60. - Ifjúkori epigrammáinak helye a humanista irodalom történetében 60-62. - Epigramma és elégia 62-63. - Ferrarai elégiák 64-65.
V. fejezet 66-76
„Iskolás" költemények a ferrarai korszakból 66-67. - A hónapokról szóló elégia, valószínűleg V. László tiszteletére 67-68. - Consultatio Dei Patris et Filii etc.; a költemény befejezetlen volta, szerkezete, a pogány és keresztény elemek vegyítése 68-70. - Az Eranemos szerkezete, forrásai, műfaji jellege, értéke, valószínű keletkezési ideje 70-76. Francesco Durante és
Janus költői levélváltása az Eranemosról 76.
VI. fejezet 77-93
Janus felfogása az epikai tárgyakról 77. - A Lodovico Gonzagára írt panegyricus; keletkezési ideje, alkalma, szerkezete 78-81. - Carmen pro pacanda Italia III.
Frigyeshez; tulajdonképen Anjou René érdekében írt politikai célzatú költemény 81 s köv. lk. - Janus összeköttetése Jacopo Antonio Marcellóval és Anjou Renével 83-84, 88-89. - Az Anjou Renére írt panegyricus: tulajdonképen René restaurációs kísérletét bevezető propagandairat 89-92. - Alfonso és René 92-93.
VII. fejezet 94-102
Az epithalamium Guarino iskolájában 94-95. - Janus mint epithalamium-író 95-96. - Francesco Barbaro, mint a velencei humanizmus képviselője 96-97. - Francesco Barbaro és Guarino barátsága 97-98. - Francesco Barbaro férjhez adja egyik leányát; az esemény visszhangja Barbaro ismeretségi körében 98. - Janus epithalamiuma; szerkezete, műfaji jellege 98-101. - Az epithalamiumot személyesen adja át Francesco Barbarónak 101-102.
VIII. fejezet 103-114
Janus és Guarino 103. - A Guarinóra írt kisebb dicsőítő költeményei 104. - A Guarinóra írt panegyricus szerkezete, a panegyricusba beszőtt fontosabb, a mester személyére és iskolájára vonatkozó adatok 105-109. - A Guarino-panegyricus önéletrajzi adatai 109-110. - A ferrarai első redakció valószínű ideje 110-112. - A magyarországi redakció 112. - Az
esetleges páduai redakció 113-114.
IX. fejezet 115-141
A ferrarai latin költészet 115-117. - Janus helyzete a ferrarai irodalmi életben 117-119. - Janus és Galeotto Marzio 119-122. - Költői vetélkedés Tito Vespasiano Strozzával 122-132. - Janus és Lodovico Podocataro 132-133. - Francesco Aretino Griffolini 133. - Niccolo Perotti 134. - Sigismondo Masoni 134. - Basinio 135-138. - Porcellio 138-139. - Roberto degli Orsi 139-140. - Martino da Filettino 140. - Lodovico Carbone 140-141. - Janus legfőbb ösztönzője az alkotásra az eleven irodalmi élet 141.
X. fejezet 142-153
Janus átköltözik a páduai egyetemre, hogy ott egyházjogi tanulmányokkal foglalkozzék 142. - Mennyi időt töltött Páduában? 142-143. - Előzőleg, 1454 nyarán, hazalátogat Magyarországba 143-144. - Olaszországi ismerőseinek körében híre járt, hogy
püspöki stallumot kapott 144-146. - Páduai tanárai 147-148. Janus és a jogtudomány 148-149. - 1457-ben az új dogét üdvözlő követség tagja 149. - További összeköttetései Galeottóval 150. - John Free levele Janushoz 150-151. - Giovanni Sagundino 152.
- Mantegna 153.
XI. fejezet 154-162
Janus kisebb költeményei a páduai korszakból 154.
- Plutarchos-fordítások 154-155. - Marco Aurelio szerepe 155. - Marco Aurelióra vonatkozó újabb adatok 156-157. - Janus helye a XV. sz.-i fordítók sorában 158-161. - Megbízta-e V. Miklós Janust Homeros-fordítással ? 161-162.
XII. fejezet 163-172
Jacopo Antonio Marcello Páduában 163-164. - A Marcellóra írt kisebb költemények 165. - A Marcello-panegyricus 166. - Janus felfogása az epikai tárgyválasztásról 166-167. - A Marcellopanegyricus szerkezete, értéke 168-170, - Marcello és Guarino Veronese 171-172.
XIII. fejezet 173-182
V. László halála; Valagussa vigasztaló levele Janushoz 173-174. - Hunyadi Mátyás királlyá választása 174-175. - Janus doktori vizsgálata 175. - Körútja Olaszországban 175. - Firenze; meglátogatja Vespasiano da Bisticcit; Cosimo de' Medicit, Giovanni Argiropilót, Poggiót stb. 175-178. - Róma; az antik romok hatása Janusra 178-180. - Narni; a Ferognagyógyforrásra írt elégia 180-181. - Janus visszatér Magyarországba 181-182.
XIV. fejezet 183-197
A magyar politikai helyzet Janus visszatérése idején 183. - Vitéz János növekvő befolyása 183. - Enea Silvio Piccolomini a pápai trónra kerül 184. - Janus emelkedésének állomásai: titeli prépost, váradi
vikárius, királyi személynök 185-186. - Elnyeri a pécsi püspökséget; a megerősítés nehézségei 186-190. - Janus nagyobbrészt a király mellett él 191. - Kancelláriai tevékenysége 191-192. - Lando Jeromost a király nevében ő üdvözli 193. - Növekvő befolyása 194-195. - Kapcsolatai a római bíborosokkal 195-197.
XV. fejezet 198-220
Janus egészségi állapota 198-199. - Hadba-szállásai 199-200. - Anyja halála 200-201. - Lelki meghasonlása; ennek okai 201-205. - Epigrammák és elégiák 1465-ig 205-210. - Irodalmi összeköttetések: Georgius Polycarpus, gyászének Valerio Marcello halálára,
Zovenzoni, Gazulo 210-214. - Janus és az asztrológia 214-215. - Galeotto 1461,-i látogatása 215 s köv. lk. - Költővé koronázás 216-217.
XVI. fejezet 221-241
Az 1465.-i követjárás előzményei 221-222. - Janus Mátyás nevében költeményben válaszol Antonio Costanzinak 222-224. - II. Pál fáradozásai a török háború ügyében 225-227. - A követjárás állomásai: Velence és Pádua, Galeotto csatlakozása 227-229. - Ferrara: Battista Guarino, Tribraco, Andreas Pannonius 229-230. - Firenze 231-232. - Róma: Janus beszédei, a követség politikai eredményei 232-234. - Janus supplicatiói; a pozsonyi egyetem megalapítása 234-235. - Római irodalmi kapcsolatok: Roberto degli
Orsi, Porcellio, Niccoló della Valle 236. - Firenzei epizód: Janus az úton Plotinost fordítja 237-238. - Ujabb velencei tárgyalások 238-239. - Marco Aurelio és a török ifjú 239. - II. Pál és Mátyás levélváltása 240. - A követjárás hatása Janus irodalmi munkásságára 241.
XVII. fejezet - 242-263
Janus könyvtára 242-244. - A túlságba vitt könyvkölcsönzés megtagadása a Galeottóhoz írt 1465-i levélben 245-247. - Trapezunzio, Ad Amphilochium 247-248. - Marsilio Ficino Symposion-kommentárja 248-249. - A Diodorus Siculus-kézirat 249. - A
Glaukos-Diomedes epizód fordítása az Ilias VI. énekéből 250-252. - Plutarchos-fordítás: Dicta regum et imperatorum 252-253. - Janus Demosthenesből is fordít: Oratio Demosthenis contra regem Philippum 253-254. - A Janusnak tulajdonított Pro Ctesiphonte-fordítás aligha az ő tollából való 254. - Janus nem írt magyar nyelvtant 254-255. - A Guarino-panegyricus befejezése 255. - Annales 255-256. - Epigrammák és elégiák a követjárás után 256-257. - A Vetési Lászlóhoz írt levél 257.- Janus és a renaissance-kori platonizmus 258-259. - Janus és a kereszténység 260-263.
XVIII. fejezet 264-272
Janus és Lando ellenségeskedése: Galeotto kétes szerepe ebben az ügyben 264-266. - Vitéz és Janus hűsége a királyhoz az erdélyi lázadás alkalmával 267-268. - Vitéz és Janus magatartása a csehországi hadjárattal kapcsolatban 269-270. - Janus szlavóniai
bánsága 270-271. - Bécsi tárgyalások: Janus a király megbízásából megköszöni Firenzének a küldött oroszlánokat 272.
XIX. fejezet 273-286
Vitéz és Janus addigi jó viszonya a királlyal megromlik 273. - Az elhidegedés okai 274-276. - Vitéz és Janus összeesküvést szőnek és az elégedetlenek élére állnak 276-277. - Az összeesküvők kezdő sikerei; a király nehéz helyzete 277. - Mátyás taktikája; ennek eredményei 277-278. - Kázmér herceg betörése 279. - Mátyás egyességre lép Vitézzel 279-280. - Janus
engesztelhetetlensége; Kázmér betörése idején való magatartása 280-282. - Vitéz elfogatása 282-283.
Janus menekülése és halála 283-285. - Ideiglenes, majd végleges nyugvóhelye 285-286.
XX. fejezet 287-296
Janus jelentősége: a neo-latin költészet egyik legkiválóbb epigrammaírója 287-288. - A kortársak elismerése 288-290. - Az utókor kritikája őt tekintette a magyar renaissance reprezentatív költőjének 290-293. - Janus helye a magyarországi latin költészet történetében 293-296.
Jegyzetek 299-414
Bibliográfia 415-432
Névmutató 433-448

Témakörök