Janus Pannonius

Tartalom

I. fejezet 1-13
Janus születési ideje, helye 1. - Neve, származása
1-4. - Tanulmányainak irányítását nagybátyja,
Vitéz János veszi kezébe 4-5. - Vitéz és a magyar
humanizmus: könyvgyűjtő tevékenysége, irodalom- és
tudománypártolása, irodalmi működése és a neveltetéssel kapcsolatos áldozatkészsége 5-11. - Vitéz és
Pier Paolo Vergerio; Vergerio összeköttetése Guarino
Veronesével 11. - Vitéz és Lassocki Miklós; Lassocki
összeköttetése Guarinóval 12. - Janus 1447 tavaszán
Lassocki kíséretében Ferrarába érkezik 13.
II. fejezet 14-31
Guarino iskolájának neveléstörténeti jelentősége 14-15.
- Az iskola tanulmányi rendje: elemi grammatikai, retorikai fokozat 16-22. - Görög tanulmányok 22-23.
- Az iskola szelleme: munkaközösség 23-24. - Janus
a Guarino-iskola egyik leghíresebb tanítványa; Guarino Veronese, Battista Guarino, Vespasiano da Bisticci
nyilatkozatai 24-28. - Janus korai hírneve 28. -
Janus költői működését a Guarino-iskolában végzett
tanulmányok magyarázzák 29-31.
III. fejezet 32-43
Janus magyar tanulótársai Ferrarában 32-34. - Vitéz Jánoshoz írt egyik levele 34-35. - 1451 elején
hazalátogat Magyarországba 35. - A látogatás váratlan akadályai; Antonio della Torre segítsége 35-36.
- Janus és Enea Silvio Piccolomini költői levélváltása
36-39. - Guarino Veronába készül: Janus követni
szándékozik őt 40-42. - Janus szünidei kirándulásai
az észak-olasz városokba 42-43.
IV. fejezet 44-65
Janus már tanulmányai elején megkezdi irodalmi működését 44-45. - Többféle műfajjal próbálkozott 45.
- A ferrarai években írja epigrammái javát 45. -
Elméleti felfogása az epigrammáról 45-46. - Martialis hatása 46-49. - Beccadelli hatása 50-52. -
Az élet és a költészet szakadéka 53-55. - Az erotikus
epigrammák élmény értéke 56. - Az élmény, a fikció
és az utánzás szételemzésének szükségessége 57-58.
- Az epigrammák és a ferrarai diákélet 58-59. -
Janus termékenysége és rögtönző tehetsége 59-60. -
Ifjúkori epigrammáinak helye a humanista irodalom
történetében 60-62. - Epigramma és elégia 62-63. -
Ferrarai elégiák 64-65.
V. fejezet 66-76
„Iskolás" költemények a ferrarai korszakból 66-67. -
A hónapokról szóló elégia, valószínűleg V. László tiszteletére 67-68. - Consultatio Dei Patris et Filii etc.;
a költemény befejezetlen volta, szerkezete, a pogány
és keresztény elemek vegyítése 68-70. - Az Eranemos szerkezete, forrásai, műfaji jellege, értéke, valószínű keletkezési ideje 70-76. Francesco Durante és
Janus költői levélváltása az Eranemosról 76.
VI. fejezet 77-93
Janus felfogása az epikai tárgyakról 77. - A Lodovico
Gonzagára írt panegyricus; keletkezési ideje, alkalma,
szerkezete 78-81. - Carmen pro pacanda Italia III.
Frigyeshez; tulajdonképen Anjou René érdekében írt
politikai célzatú költemény 81 s köv. lk. - Janus
összeköttetése Jacopo Antonio Marcellóval és Anjou
Renével 83-84, 88-89. - Az Anjou Renére írt panegyricus: tulajdonképen René restaurációs kísérletét
bevezető propagandairat 89-92. - Alfonso és René
92-93.
VII. fejezet 94-102
Az epithalamium Guarino iskolájában 94-95. -
Janus mint epithalamium-író 95-96. - Francesco
Barbaro, mint a velencei humanizmus képviselője
96-97. - Francesco Barbaro és Guarino barátsága
97-98. - Francesco Barbaro férjhez adja egyik leányát; az esemény visszhangja Barbaro ismeretségi
körében 98. - Janus epithalamiuma; szerkezete, műfaji jellege 98-101. - Az epithalamiumot személyesen adja át Francesco Barbarónak 101-102.
VIII. fejezet 103-114
Janus és Guarino 103. - A Guarinóra írt kisebb dicsőítő költeményei 104. - A Guarinóra írt panegyricus
szerkezete, a panegyricusba beszőtt fontosabb, a mester személyére és iskolájára vonatkozó adatok 105-
109. - A Guarino-panegyricus önéletrajzi adatai
109-110. - A ferrarai első redakció valószínű ideje
110-112, - A magyarországi redakció 112. - Az
esetleges páduai redakció 113-114.
IX. fejezet 115-141
A ferrarai latin költészet 115-117. - Janus helyzete
a ferrarai irodalmi életben 117-119. - Janus és Galeotto Marzio 119-122. - Költői vetélkedés Tito Vespasiano Strozzával 122-132. - Janus és Lodovico Podocataro 132-133. - Francesco Aretino Griffolini 133. -
Niccoló Perotti 134. - Sigismondo Masoni 134. -
Basinio 135-138. - Porcellio 138-139. - Roberto
degli Orsi 139-140. - Martino da Filettino 140. -
Lodovico Carbone 140-141. - Janus legfőbb ösztönzője az alkotásra az eleven irodalmi élet 141.
X. fejezet 142-153
Janus átköltözik a páduai egyetemre, hogy ott egyházjogi tanulmányokkal foglalkozzék 142. - Mennyi
időt töltött Páduában? 142-143. - Előzőleg, 1454
nyarán, hazalátogat Magyarországba 143-144. -
Olaszországi ismerőseinek körében híre járt, hogy
püspöki stallumot kapott 144-146. - Páduai tanárai
147-148. Janus és a jogtudomány 148-149. -
1457-ben az új dogét üdvözlő követség tagja 149. -
További összeköttetései Galeottóval 150. - John Free
levele Janushoz 150-151. - Giovanni Sagundino 152.
- Mantegna 153.
XI. fejezet 154-162
Janus kisebb költeményei a páduai korszakból 154.
- Plutarchos-fordítások 154-155. - Marco Aurelio szerepe 155. - Marco Aurelióra vonatkozó újabb adatok 156-157. - Janus helye a XV. sz.-i fordítók
sorában 158-161. - Megbízta-e V. Miklós Janust
Homeros-fordítással ? 161-162.
XII. fejezet 163-172
Jacopo Antonio Marcello Páduában 163-164. -
A Marcellóra írt kisebb költemények 165. - A
Marcello-panegyricus 166. - Janus felfogása az
epikai tárgyválasztásról 166-167. - A Marcellopanegyricus szerkezete, értéke 168-170, - Marcello és Guarino Veronese 171-172.
XIII. fejezet 173-182
V. László halála; Valagussa vigasztaló levele Janushoz 173-174. - Hunyadi Mátyás királlyá választása
174-175. - Janus doktori vizsgálata 175. - Körútja
Olaszországban 175. - Firenze; meglátogatja Vespasiano da Bisticcit; Cosimo de' Medicit, Giovanni Argiropilót, Poggiót stb. 175-178. - Róma; az antik
romok hatása Janusra 178-180. - Narni; a Ferognagyógyforrásra írt elégia 180-181. - Janus visszatér Magyarországba 181-182.
XIV. fejezet 183-197
A magyar politikai helyzet Janus visszatérése idején 183. - Vitéz János növekvő befolyása 183. - Enea Silvio Piccolomini a pápai trónra kerül 184. -
Janus emelkedésének állomásai: titeli prépost, váradi
vikárius, királyi személynök 185-186. - Elnyeri a
pécsi püspökséget; a megerősítés nehézségei 186-190.
- Janus nagyobbrészt a király mellett él 191. -
Kancelláriai tevékenysége 191-192. - Lando Jeromost a király nevében ő üdvözli 193. - Növekvő befolyása 194-195. - Kapcsolatai a római bíborosokkal
195-197.
XV. fejezet 198-220
Janus egészségi állapota 198-199. - Hadba-szállásai
199-200. - Anyja halála 200-201. - Lelki meghasonlása; ennek okai 201-205. - Epigrammák és elégiák
1465-ig 205-210. - Irodalmi összeköttetések: Georgius Polycarpus, gyászének Valerio Marcello halálára,
Zovenzoni, Gazulo 210-214. - Janus és az asztrológia
214-215. - Galeotto 1461,-i látogatása 215 s köv. lk.
- Költővé koronázás 216-217.
XVI. fejezet 221-241
Az 1465.-i követjárás előzményei 221-222. - Janus
Mátyás nevében költeményben válaszol Antonio
Costanzinak 222-224. - II. Pál fáradozásai a török
háború ügyében 225-227. - A követjárás állomásai:
Velence és Pádua, Galeotto csatlakozása 227-229. -
Ferrara: Battista Guarino, Tribraco, Andreas Pannonius 229-230. - Firenze 231-232. - Róma: Janus
beszédei, a követség politikai eredményei 232-234. -
Janus supplicatiói; a pozsonyi egyetem megalapítása
234-235. - Római irodalmi kapcsolatok: Roberto degli
Orsi, Porcellio, Niccoló della Valle 236. - Firenzei epizód: Janus az úton Plotinost fordítja 237-238. -
Ujabb velencei tárgyalások 238-239. - Marco Aurelio és a török ifjú 239. - II. Pál és Mátyás levélváltása 240. - A követjárás hatása Janus irodalmi
munkásságára 241.
XVII. fejezet - 242-263
Janus könyvtára 242-244. - A túlságba vitt könyvkölcsönzés megtagadása a Galeottóhoz írt 1465-i levélben 245-247. - Trapezunzio, Ad Amphilochium
247-248. - Marsilio Ficino Symposion-kommentárja
248-249. - A Diodorus Siculus-kézirat 249. - A
Glaukos-Diomedes epizód fordítása az Ilias VI. énekéből
250-252. - Plutarchos-fordítás: Dicta regum et imperatorum 252-253. - Janus Demosthenesből is fordít:
Oratio Demosthenis contra regem Philippum 253-254.
- A Janusnak tulajdonított Pro Ctesiphonte-fordítás
aligha az ő tollából való 254. - Janus nem írt magyar
nyelvtant 254-255. - A Guarino-panegyricus befejezése 255. - Annales 255-256. - Epigrammák és elégiák a követjárás után 256-257. - A Vetési Lászlóhoz
írt levél 257.- Janus és a renaissance-kori platonizmus
258-259. - Janus és a kereszténység 260-263.
XVIII. fejezet 264-272
Janus és Lando ellenségeskedése: Galeotto kétes szerepe ebben az ügyben 264-266. - Vitéz és Janus hűsége a királyhoz az erdélyi lázadás alkalmával 267-
268. - Vitéz és Janus magatartása a csehországi hadjárattal kapcsolatban 269-270. - Janus szlavóniai
bánsága 270-271. - Bécsi tárgyalások: Janus a király
megbízásából megköszöni Firenzének a küldött oroszlánokat 272,
XIX. fejezet 273-286
Vitéz és Janus addigi jó viszonya a királlyal megromlik
273. - Az elhidegedés okai 274-276. - Vitéz és Janus
összeesküvést szőnek és az elégedetlenek élére állnak
276-277. - Az összeesküvők kezdő sikerei; a király
nehéz helyzete 277. - Mátyás taktikája; ennek eredményei 277-278. - Kázmér herceg betörése 279. -
Mátyás egyességre lép Vitézzel 279-280. - Janus
engesztelhetetlensége; Kázmér betörése idején való magatartása 280-282. - Vitéz elfogatása 282-283.
Janus menekülése és halála 283-285. - Ideiglenes, majd
végleges nyugvóhelye 285-286.
XX. fejezet 287-296
Janus jelentősége: a neo-latin költészet egyik legkiválóbb epigrammaírója 287-288. - A kortársak
elismerése 288-290. - Az utókor kritikája őt tekintette a magyar renaissance reprezentatív költőjének
290-293. - Janus helye a magyarországi latin költészet történetében 293-296.
Jegyzetek 299-414
Bibliográfia 415-432
Névmutató 433-448

Témakörök