Steinmetz Miklós Gimnázium Évkönyve 1972-73

Előszó

Részlet a könyvből:

Több mint 10 évvel ezelőtt pedagógus körökben az Országos Pedagógiai Intézet felügyelete alatt, a Fizikus Társulat és más szervek részvételével nagy viták folytak a legkülönbözőbb oktatási kérdésekről és különösen arról, hogy a fizikát hogyan kellene oktatni. Magamnak és néhány munkatársamnak sajátságos elképzeléseink voltak, de valahogy a vitát nem lehetett dűlőre vinni, mert általánosságokban akadt meg. így azt a javaslatot tettem, hogy ahelyett, hogy leszögeznénk néhány elvi megállapodásban, hogy milyen legyen a könyv, felajánlottam, hogy munkatársaimmal, - név szerint Főzi Istvánnal és Holics Lászlóval, - megírjuk a IV. éves tankönyv egy változatát. E változat kapcsolódna a II. és III. éves szakosított tankönyvek felfogásához és azt javasoltuk, hogy ezt a majd megírandó tankönyvet a kísérleti oktatásban próbálják ki. A tervek megvalósultak és már jó néhány éve több iskolában a kísérleti tankönyv szerinti oktatás folyik. Mi a könyv lényege? Azzal próbálkoztunk, hogy kerüljük az általános fogalmazásokat és a könyvben ébren tartsuk azt, hogy a fizika a valóságra épül, tehát nem törvények halmaza, hanem a valóságos jelenségekből nyert tudomány. A könyv megjelenése után azon volt vita, hogy vajon a könyv "elméleti jellegű-e" és elhanyagolja-e a kísérleti" szempontokat? Erre azt a választ adnám, hogy a valóságban létezik fizika, de az sem nem kísérleti, sem nem elméleti, hanem mindkettőre épül. A könyvet a tanár úgy használhatja, ahogy hajlamának megfelel és a fizikának az egyik, vagy a másik vonatkozását erősebben juttathatja érvényre, - az összefüggések megértése azonban mindenesetre hasznára fog válni. Ez az elképzelés. Kíváncsian várjuk az eredményeket és az eddigi sok tapasztalatot a könyv végleges formájában fel fogjuk használni. Vissza