Az aesthetika története I-III.

Tartalom

I. kötet
Előszó 1
A reflexió felébredése 12
Az aesthetikai gondolkozás legelső eredményei 12
Sokrates 43
Aristophanes 54
A nagy aesthetikai elméletek 62
Platon 62
Platon a szépről 72
Előzetes tájékozódás negatív eredményekkel 72
A szép mint idea 81
Átmenetei a szép jelenségekhez. Még egyszer a szép és a szomszédos fogalmak 97
Platón a művészetekről 119
Az utánzás elmélete 119
A művészetek jelentősége 136
A művészi teremtő erő 145
A művészetek felosztása 154
Az egyes művészetekről 161
Aristoteles 181
Aristoteles a szépről 200
Aristoteles a művészetekről 218
Utánzás és szabad alakítás 218
A művészi tehetségről. A művészeteknek jelentősége s felosztása 236
A drámai költészetről 252
A tragoediáról 265
A részvét és félelem. A katharsis 265
A tragoedia cselekvénye s jellemei 296
A többi költői műfajról 305
A zene s a táncz 317
A képzőművészetekről 325
Az epigonok korának műelmélete 329
Általános jellemzés . 329
Aesthetikai elmélet az Aristotelesre következő bölcsészeti iskolákban 341
Költők, nyelvészek és képzőművészek nyilatkozatai a művészetekről 369
Aesthetikai megjegyzések a kor szónokainál 384
Az ókori aesthetikának utolsó föllendülése 400
Plotinos 400
Pseudo-Longinos és Philostratos. . 422
Befejezés 436
Jegyzetek 443

II. kötet
A középkor 1
A világfelfogás átalakulása 1
Az aesthetikai vizsgálódás útja és eredményei 20
A renaissance 53
A művészetekről támadó elmélkedés kezdete 53
A régi világ feltámasztása 71
A természet megfigyelése és az egyén szabad érvényesülése a művészetben 80
A franczia classicismus és rationalismus 104
A nagy század elméletírói 104
A régiek, vagy újak? - A késői classicismus 128
A képzőművészetek elmélete. - A classicismus térfoglalása Európában 146
A franczia ízlés és mű elmélet ellen támadó áramlatok 159
A phantasia jelentőségének elismertetése 159
Homeros és Shakespeare 177
Új műfajok a színköltészetben 188
Szabályok és lángész 195
A természethez való visszatérés a festészetben 210
A zeneelmélet története 225
Az aesthetikának bölcsészeti megalapítása 236
Az újkori philosophia útja és problémái 236
Shaftesbury erkölcstani fejtegetéseiben az aesthetika terére lép 263
Az aesthetika kezdete Francziaországban 295
Crousaz és André tana a szépről 295
A művészetek elmélete. Dubos és Batteux 307
A skót moralphilosophusok 326
Hutcheson és Harris 326
Gerard és Reid 339
Empirista és sensualista elméletek 356
Hogarth. Bürke 356
Home. Webb 376
Associatio-elmélet az aesthetikában 402
Az angol elmélet viszhangja a continensen 423
Condillac és a franczia encyklopaedisták 423
Diderot 444
Rousseau 460
Hemsterhuis és az olasz elméletirók 475
Jegyzetek 489

III. kötet
Az aesthetika kezdete Németországban 1
Az alapvetés 2
Az első aesthetika 27
A popularis philosophusok 32
Mendelssohn 32
Sulzer s a többi „elmélet-iró" 54
Fordulat a műalkotások felé 75
Winckelmann és utódai 75
Lessing 100
A kriticismus és aesthetikája 133
Kant 133
Az irodalmi virágzás költői és írói az aesthetikai elmélet
terén 193
1. Herder 193
2. Hirt 216
3. Goethe 221
4. Schiller 237
5. Humboldt 270
6. Jean Paul 279
A metaphysikai aesthetika aranykora 289
A romantikus szellem térfoglalása 289
A főelméletek és aesthetikai rendszerek 310
1. Fichte 310
2. Schelling 324
3. Hegel 352
4. Herbart 391
Továbbfejlődés az aesthetikai idealismus irányában 406
1. Kantisták és Schellinghez közel állók 406
2. Schopenhauer 421
3. A hegeli iskola 433
A formalismus rendszere. Zimmermann 449
Metaphysikai aesthetika Németországon kivűl 461
1. Aesthetikai törekvések Magyarországon 461
2. A franczia spiritualismus 480
3. Az olasz idealismus műelmélete 492
Az empirismus és positivismus aesthetikai vizsgálódásai. 499
1. Fejlődéstan és milieu-elmélet 499
2. Élettani, lélektani, kísérleti aesthetika 528
Újabb jelenségek a speculativ aesthetika terén 553
Jegyzetek 563
Névmutató 609
Tárgymutató 619

Témakörök