Jánoshida - Plébániatemplom

Előszó

A Zagyva és holt ágai, vizenyős rétjei által tagolt hangulatos jászsági táj egyik ősi múltú települése Jánoshida. A falu a Zagyva partján, a tájegység és a megye központja. Jászberény és Szolnok között fekszik, a folyó egyik fontos hídja közelében. A környéken előkerült korai régészeti leletek és a falu neve alapján bizonyítottnak vehetjük, hogy már a középkort megelőzően jól ismert átkelőhely volt itt, amelyen keresztül fontos út vezetett.
Az őskori leleteken kívül az új Zagyva-híd építésekor előkerült, megbolygatott sírok érdemelnek külön említést az avar temető mellett. Ez a temető és a falu szélén levő, Burányi-telepi Árpád-kori sírok leletei azt bizonyítják, hogy a falu területe az avaroktól kezdődően a honfoglalás koráig, majd napjainkig folyamatosan lakott terület volt. Hazai példák nyomán (pl. Árpás-Mórichida) és a környék egyes helynevei alapján felvetődik annak lehetősége, hogy az átkelőhely védelmére fejedelmeink, első királyaink besenyőket telepítettek erre a vidékre. A még sokáig pogányságban élő besenyők megtérítése késztethette talán a vidék birtokosát a XII. század utolsó negyedében a fontos és jelentős jövedelmet biztosító átkelőhelyen a térítésben akkor igen járatos premontrei szerzetesek letelepítésére. Ezen újabb prépostság alapítását, templomának felépítését már kezdetben jelentős mértékben befolyásolhatta, segíthette a Zagyva mentén akkor már álló ásik három premontrei prépostság (Garáb, Hatvan, Nagykökényes) megléte. Vissza