Fülszöveg
Milyen hasznát látjuk a görög tragédiákkal való összevetésnek János evangéliuma
jobb megismerése céljából?
a
• Módot ad az antikvitás kulturális szerepét észrevenni az Újszövetség keletkezésében.
• Alkalmat ad megérteni János evangéliuma szerzője hihetetlen merészségét a Jézus-hagyomány újraértelmezésében, ugyanakkor eközben felfedezni mindenféle „tévtanítást" elkerülő biztonságát, amit a „patikamérleg egyensúly" módszerével ér el.
• Segít abban, hogy a jánosi etikát ne csak a szeretet „új parancsolatában" lássuk, hanem az etikai konfliktusok mögötti etikai értékeket és normákat is felfedezzük.
• Segít abban, hogy a Kar szerepét és az evangéliumban gyakran szereplő „a zsidók" kifejezést az antik tragédiákban gyakori kollektív jelzővel illetett Karok funkciójaként lássuk.
• Az arisztotelészi tragédiaelmélet segítségével („a tragédia emberi tettek utánzása") jobban megértsük Jézus személyét az általa végbevitt tetteiből.
• Meglátjuk a jánosi antropológiai elhatárolódást mind...
Tovább
Fülszöveg
Milyen hasznát látjuk a görög tragédiákkal való összevetésnek János evangéliuma
jobb megismerése céljából?
a
• Módot ad az antikvitás kulturális szerepét észrevenni az Újszövetség keletkezésében.
• Alkalmat ad megérteni János evangéliuma szerzője hihetetlen merészségét a Jézus-hagyomány újraértelmezésében, ugyanakkor eközben felfedezni mindenféle „tévtanítást" elkerülő biztonságát, amit a „patikamérleg egyensúly" módszerével ér el.
• Segít abban, hogy a jánosi etikát ne csak a szeretet „új parancsolatában" lássuk, hanem az etikai konfliktusok mögötti etikai értékeket és normákat is felfedezzük.
• Segít abban, hogy a Kar szerepét és az evangéliumban gyakran szereplő „a zsidók" kifejezést az antik tragédiákban gyakori kollektív jelzővel illetett Karok funkciójaként lássuk.
• Az arisztotelészi tragédiaelmélet segítségével („a tragédia emberi tettek utánzása") jobban megértsük Jézus személyét az általa végbevitt tetteiből.
• Meglátjuk a jánosi antropológiai elhatárolódást mind az elvont gnózistól, mind a partikuláris-tradicionális törzsi vallástól.
• Új ekkléziológiai látást nyerhetünk János evangéliumából az egyház és Urának sorsközösségére nézve.
• A világgal szembeni egyházi magatartásunkban új lehetőségként merül fel a körmönfont apológia, az igazolásszerű missziói hév vagy az eszkatológiai izgatottság helyett a jánosi kozmikus perújrafelvétel gondolata, melyben a tanúságtétel feladatát kaptuk.
• Segít János evangéliuma abban, hogy az eklektikus „mul tikul túrában" úgy kapjunk „tartást" (hűséget, identitást), hogy az vonzó legyen (a talajt vesztetteknek), és könnyedén túlszárnyalja a teológiai-egyházi-pszichológiai „merevség" hiteltvesztett formáit
Kálvin Kiadó
Vissza