János Apokalipszise
Tizenkét előadás, egy bevezető előadással - Nürnberg, 1908. június 17-30.
Szerző
Budapest
| Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
| Oldalszám: | 239
oldal
|
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: | 963-864469-9 |
|
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkkal.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
RUDOLF STEINER,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA
a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás...
Tovább
Fülszöveg
RUDOLF STEINER,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA
a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).
Vissza
Tartalom
Nyilvános előadás, Nürnberg, 1908, június 17.......................7
Szellemtudomány; evangélium cs az emberiség jövője,
Első előadás, 1908. június 18...............................................25
Az Apokalipszis, a keresztény beavatás ábrázolása.
Második előadás, 1908, június 19........................................44
A beavatás lényege. Az első és a második pecsét,
Harmadik előadás, 1908, június 20.....................................58
Levelek a hét közösséghez.
Negyedik előadás, 1908, június 21.......................................78
A hét pecsét és azok magyarázata.
Ötödik előadás,, 1908 június 22...........................................94
Az emberiség fejlődése a Föld kozmikus fejlődésével való
összefüggésben. A huszonnégy vén és az üvegtenger.
Hatodik előadás, 1908. június 25......................................107
Az ember a lemuriai és az atlantiszi korszakban. A Golgotai Misztérium.
Hetedik előadás, 1908. június 24.......................................125
Az öntudatos személyiség létrejötte. A szakadék. A jó és a rossz faj.
Nyolcadik előadás, 1908. június 25...................................142
Az emberiség-fejlődés jövője. A hét pecsét és a hét harsona.
Kilencedik előadás, 1908. június 26...................................158
Az átszellemült Föld. A Napba öltözött asszony A hétfejű és tízszarvú állat.
Tizedik előadás, 1908. június 27........................................173
A fejlődés menete az életformák és a hét tudatállapot útján.
A hét csésze kiürítése.
Tizenegyedik előadás, 1908. június 28...............................194
A 666-os szám, Szórát a napdémon. Babilon bukása és a bárány menyegzője. Az új Jeruzsálem. Mihály legyőzi a
sárkányt.
Tizenkettedik előadás, 1908. június 29.............................213
Az első és a második halál. Az új Ég és az új Föld. Az Apokalipszis eredete.
Jegyzetek........................................................................235
Folytatás Microsoft-tal