A lőcsei Szent Jakab-bazilika

Fülszöveg

őcse a hajdani Felső-Magyarország és a mai Szlovákia középső részén fekvő legészakibb régiójának, a Szepességnek szívében fekszik, a Magas-Tátra tövében, a Lőcsei hegység délnyugati peremén, a Hernád mellékvizének, a Lőcsének völgyében, Iglótól északra. Szepesség a hajdani Szepes vármegyével azonos, melyet északon Lengyelország, nyugaton Sáros, délen Gömör és Abaúj-Torna, keleten Liptó vármegye határolt. A területet a középkorban a szlovákok ősei, a honfoglaló magyarok leszármazottjai, lengyelek és német bevándorlók népesítették be. A szepesi városokat, így Lőcsét is, német (szász) hospesek alapították, Lőcsét először valószínűleg II. Géza uralkodása (1141-1162) idején. A városka a tatárjárás idején elpusztult. Elmenekült lakói visszatértek, és 1245 táján új várost alapítottak a régi helyén. Első írásos említése (Leucha) 1249-ből való.
Kiemelkedő műemléke a város plébániatemploma, a római katolikus Szent Jakab-templom, mely a város szívében, a főtéren, a reneszánsz városháza... Tovább

Fülszöveg

őcse a hajdani Felső-Magyarország és a mai Szlovákia középső részén fekvő legészakibb régiójának, a Szepességnek szívében fekszik, a Magas-Tátra tövében, a Lőcsei hegység délnyugati peremén, a Hernád mellékvizének, a Lőcsének völgyében, Iglótól északra. Szepesség a hajdani Szepes vármegyével azonos, melyet északon Lengyelország, nyugaton Sáros, délen Gömör és Abaúj-Torna, keleten Liptó vármegye határolt. A területet a középkorban a szlovákok ősei, a honfoglaló magyarok leszármazottjai, lengyelek és német bevándorlók népesítették be. A szepesi városokat, így Lőcsét is, német (szász) hospesek alapították, Lőcsét először valószínűleg II. Géza uralkodása (1141-1162) idején. A városka a tatárjárás idején elpusztult. Elmenekült lakói visszatértek, és 1245 táján új várost alapítottak a régi helyén. Első írásos említése (Leucha) 1249-ből való.
Kiemelkedő műemléke a város plébániatemploma, a római katolikus Szent Jakab-templom, mely a város szívében, a főtéren, a reneszánsz városháza mellett áll. A Felvidék második legnagyobb gótikus temploma, de gótikus szárnyasoltárainak számát és szépségét, továbbá falképeit és más kincseit tekintve is kiválik a felvidéki templomok közül. Építészeti értelemben a templom csúcsíves stílusban épült háromhajós álbazilika. A hajó méretei: hosszá 49,5 m, szélessége 22 m. A középhajó magassága 19 m. Az egységes tér 3 hajós felosztása a Szentháromság egylényegűségére hivatott emlékeztetni. A boltozatot 12 oszlop tartja .az apostolok száma szerint. Eredeti 5 kapuja Krisztus 5 szent sebét jelképezte. Maga a templomépület az anyaszentegyházat képviseli, benne a Szűzanya ölt testet. Vissza