Fülszöveg
Ritka alkalom a művészettörténész számára, hogy szinte az ismeretlenségből bukkanjon föl előtte egy egész életmű. Mint egy elsüllyedt sziget, merüljön föl nyolc évtized munkálkodásának csaknem minden darabja. Festmények, rajzok, szobrok, vázlatok, s mindezek mellé filmek, hangfelvételek, fényképek: egy egész élet már-már tökéletesen pontos lenyomatai. Ráadásul mindez ott, abban a házban, amely a művész életének utolsó évtizedeinek - közel ötven évnek - a keretéül szolgált. Térben is távol Magyarországtól, s időben is messze attól a világtól, amiben a művész még köztünk élt.
Szembesülve egy hatalmas és sokoldalú életmű gazdagságával, egy ismeretlen életmű tökéletesen megőrzött teljességével, vissza lehet-e gombolyítani az idő fonalát oda, ahonnan mindez eredt? Észrevehető-e, mennyire hiányzott ez is, Jankay Tibor művészete, a magyar művészet történetéből? Megtalálható-e az a rés, ahová Jankay elfeledett, mert igazán soha fel sem fedezett festészete beilleszthető, s vajon ugyanez...
Tovább
Fülszöveg
Ritka alkalom a művészettörténész számára, hogy szinte az ismeretlenségből bukkanjon föl előtte egy egész életmű. Mint egy elsüllyedt sziget, merüljön föl nyolc évtized munkálkodásának csaknem minden darabja. Festmények, rajzok, szobrok, vázlatok, s mindezek mellé filmek, hangfelvételek, fényképek: egy egész élet már-már tökéletesen pontos lenyomatai. Ráadásul mindez ott, abban a házban, amely a művész életének utolsó évtizedeinek - közel ötven évnek - a keretéül szolgált. Térben is távol Magyarországtól, s időben is messze attól a világtól, amiben a művész még köztünk élt.
Szembesülve egy hatalmas és sokoldalú életmű gazdagságával, egy ismeretlen életmű tökéletesen megőrzött teljességével, vissza lehet-e gombolyítani az idő fonalát oda, ahonnan mindez eredt? Észrevehető-e, mennyire hiányzott ez is, Jankay Tibor művészete, a magyar művészet történetéből? Megtalálható-e az a rés, ahová Jankay elfeledett, mert igazán soha fel sem fedezett festészete beilleszthető, s vajon ugyanez lesz-e ezek után a magyar festészet története, mint ami eddig volt?
Jankay művészete, legalábbis az 1950 körüli évektől, magyar és amerikai művészet is. Magyarországról nyert inspirációi az amerikai ég alatt formálódtak művekké. Azt a szabadságot, amit Jankay lelkében mindig őrzött, s amiben mindig olyan naivul hitt, Amerika teljesítette ki benne, de azt a mindig fel-feltörő élményanyagot, ami képeit, plasztikáit ihlette, a szülőföld, a család, a kollektív és a személyes történelem emlékei táplálták. Nekünk magyar művészet ez, még akkor is, ha évtizedek után csak most találkozunk vele először. Magyar művészet ez, mert az alkotója úgy akarta, hogy az legyen. Fogadjuk be tehát ezt az ismeretlennek látszó idegent, aki talán ismerősebb, mint gondolnánk, s aki most, annyi év után végre hazatalált.
Bellák Gábor 1959-ben született Sopronban. 1983-ban végzett az ELTE művészet-történet-történelem szakán. 1983 óta a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. 1984-től a Magyar Nemzeti Galéria számos kiállítását rendezte, vagy közreműködött szervezésükben itthon és külföldön egyaránt. A 19-20. századi magyar festészettel kapcsolatban több tanulmánya jelent meg. Fő kutatási területe Benczúr Gyula és a késő 19. század művészete. 1995-ben Békéscsaba városának megbízásából vett részt Jankay Tibor művészi hagyatékának feldolgozásában Los Angelesben.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal