Erdély és a nagyromán aspirációk

Tartalom

I. A román hadüzenet és megokolása. A román nemzeti egység ethnikai alapja. Ez alap vizsgálata. A románság dáciai eredete és kontinuitása, mint az irredentista törekvések állítólagos jogtörténeti alapja. Hogyan keletkezett az elmélet és miként jutott be az európai tudományosságba? Anonymus elbeszélése, mint történeti alapja a dakoromanizmusnak. Sinkai és Maior Péter tanítása. Sinkai későbbi tanítványai irredentista értelemben tovább fejlesztik e tanítást. A Supplex libellus valachorum és politikai követelései. E politikai követelések történelmi előzményei. A vallásos unió politikai hatása és Klein Innocentius. Más egyéb tényezők és hatóokok: a határőrség felállítása; a jobbágyság reformja ; Hóra lázadása ; II. József politikai reformjai Erdélyben. A balázsfalvi gör. kath. iskolák felállítása és szerepök. A harmincas és negyvenes évek nyelvmozgalmai Erdélyben. Az erősebb román nemzetiségi szellem lábra kapása a balázsfalvi iskolákban. Barnutiu és Cipariu tanárok egyénisége és hatása. A balázsfalvi papnövendékek összeütközése a püspökkel s ez összeütközésből kifolyóan a tanárok pörösködése a püspökkel. A nagyszebeni szász jogakadémia hatása Barnutiura. A magyar felsőbb iskolákban tanuló román ifjúság szelleme. Móga és Leményi püspökök kérelme az 1841-iki erdélyi országgyűléshez. E mozgalmak hatása az erdélyi román parasztságra. Varga Katalin szerepe 1-31
II. A dáciai eredet és kontinuitás elmélete Sinkai és Maior Péter tanítása szerint. Ez elmélet kritikai vizsgálata. A mai román nyelv történeti fejlődése ellene mond a dáciai elméletnek. A szlávság hatása a román nyelv és nép kialakulására. Az albán hatás. Annak bizonyítékai, hogy a román nyelv és nép a Balkánon keletkezett. Az újabb román
tanítások: Hasdeu, Onciul, Nadejde, Jorga elméletei a dáciai kontinuitás tudományos alapon való megvédelmezése érdekében. A román népelem első szereplése a Balkán félszigeten. Anonymus elbeszélésének kritikai vizsgálata. A románság balkáni eredetére vonatkozó elmélet keletkezése és első megjelenése az európai tudományos irodalomban. A románság bevándorlásának (incolatio) Bolla Márton, Éder Károly, Trausch József, Schuller Károly erdélyi magyar és szász
tudósok fogalmazásában való és történeti adatokkal igazolt elmélete. A román elem politikai és gazdaság-társadalmi helyzete a Balkán-félszigeten. Mikor és hogyan jött át a román népelem a Balkánról a Dunán át a mai Románia területére? 32-53
III. A román népelem első megjelenése a magyar állam területén. Havasalföld ethnikai képe a tatárjárás után. A románság bevándorlása a tatárjárás után a XIII. század végéig. Mekkora volt a bevándorolt románság száma ezidőben? Az oláh vajdaságok alapítása a XIV. század első felében a dákoromán történetírás szerint és a valóságnak megfelelően. A románság beköltözése a XIV. és XV. században. A kenézek és vajdák szerepe. Az úgynevezett oláh kerületek keletkezése Hunyad és Krassószörény vármegyében és e kerületek közjogi helyzete. A fogarasi boerság. A dákoromán történetírás ez intézményekre. vonatkozó felfogása. A bevándorolt románság politikai, jogi, társadalmi, gazdasági helyzete és erkölcsi- állapotai a XIV. és XV. században. A románság száma a XV. század végén. A románság XVI. és XVII. századbeli bevándorlásának okleveles bizonyítékai. A románság száma a XVII. század végén. A román elem nagyobb mértékben a XVIII. században szaporodik el hazánkban. Okleveles bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy e nagy mértékű elszaporodás eredménye volt az oláh vajdaságokbeli román parasztság ama kivándorlásának, melyet a vajdaságokbeli kormányzat zsarolásai idéztek elő. A román népelem statisztikai képe a XVIII. században és a XIX. elején. A román vajdaságoknak a magyar államhoz való viszonya Mihály vajdáig. Mihály vajda, mint az irredentizmus hőse 54-81
IV. Fanarióta uralom az oláh vajdaságokban. Ez uralom bukása és a regulament organic. A regulament organic oktatásügyi intézkedései. Az Erdélyből bevándorolt román tanárok hatása a dákoromanizmusnak a román vajdaságokbeli fiatalabb értelmiség körében való elterjedését illetőleg. E romániai fiatalabb értelmiség szerelje az 1848 május 15-iki balázsfalvi román népggyülésen. Roth Dániel terve a Habsburgok uralkodása alatt létesítendő Dakoromániára vonatkozóan. Maiorescu János Dakoromániája és a kraiovai Memondurandum. Az 1848-iki oláhországi forradalom és bukása. Az
oláhországi forradalmárok alkudozásai Kossuthtal. A magyar és román emigráció tagjainak Párisban folytatott eszmecseréi egy magyar-román kibékülés tárgyában. Alkudozások Cuzával az 1859-iki osztrák-francia háború idején és a villafrancai békekötés után. Hohenzollern Károly herceg román fejedelemmé választásának előzményei. Irredentista mozgalmak Károly fejedelem uralkodásának első éveiben. Románia részvétele az 1877/78-iki orosz-török háborúban. E háború politikai és néppszichológiai hatása a románság úgynevezett nemzeti eszményének megvalósítását illetően. Románia 1883-ban csatlakozik a hármasszövetséghez. Minő következtetéseket von le e szövetségből a román politikai közvélemény a román nemzeti eszmény javára? Mi történik 1883 után Romániában arra vonatkozóan, hogy a megkötött szövetség az osztrák-magyar monarchia javára ne legyen lojálisan magyarázható? Marzescu szenátor beszéde. A «Liga culturala» szerepe. A magyarországi román nemzetiségi politikusok akciója mindig párhuzamos volt a romániai irredentista mozgalmakkal. Károly király magatartása, szemben az irredentista áramlatokkal 82 - 118
V. A háborút ellenző román államférfiak: Carp, Marghiloman, Stere Konstantin irredentizmusa. Aromán kir. hadsereg viszonya az irredentizmushoz: Avarescu, Crainiceanu tábornokok idevonatkozó nyilatkozatai. A Revista Armatei cikke. A katonatiszti nevelés és a nemzeti ideál. Az iskola munkája az irredentizmus érdekében a történelmi és földrajzi oktatás segítségével. A romániai orthodox papság és az irredentizmus. Scriban archimandrita és az orthodox vallásos renaissance. A román előkelő hölgyek és a «Societatea ortodoxa-nationala a femeilor románe» nevű egyesület szerepe. A háborús párti román politikusok vélekedése az osztrák-magyar monarchia belső gyengeségéről. Bratianu politikai magatartása. Elhatározására befolyással volt a román hadsereg vezető köreinek kicsinylő vélekedése az osztrák-magyar hadsereg harci értékéről. Pavelescu vezérkari alezredes, Gavanescu és Manolescu vezérkari őrnagyoknak erre vonatkozó nézete. A magyarországi román nemzetiségi politika viszonya az irredentizmushoz. Bukarest, mint a román faji törekvések középpontja. A bukaresti körök anyagilag is támogatják a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakat. Az 1912/13-iki balkáni háború hatása az irredentista törekvésekre. E hatás visszatükröződése a magyarországi román nemzetiségi sajtóban. A Romániát ért katasztrófa nem fog kijózanítóan hatni. A nemzeti ideál megvalósításának vágya még a teljes bukás esetén is élni fog 119-159

Témakörök