Restauráció

Előszó

Részlet a könyvből:
I.
- Istenuccse, hogy meglesz!
- Istenuccse, hogy nem lesz meg!
- Még ha a fejetek tetejére álltok, akkor se választunk a ti léha, sületlen, csiszolatlan, bárdolatlan, kötekedő pernahajdereitek közül, hiszen csak a szájaskodáshoz értenek, a fejük pedig kong az ürességtől, no meg a zsebük is; nem tűrjük, hogy beleköpjetek a levesünkbe; nekünk olyan ember kell, akinek a fejében ész is van, a kalap alatt, itt ni, látod komám, - mondta Besenyovszky Mátyás uram, ujjával a homlokára bökve, - no meg aztán innét se hiányzik, ami kell, - és tenyerével megtapogatta kabátja belső zsebét.
- Nono, hisz' éppen azért nem lesz belőle követ, - felelte felfortyanva Barina Péter uram, - mert mindenütt van neki, itt is, ott is; huncutság a fejében, mert agyafúrt ember ám az, nem fogy ki tarsolyából a hazugság és jól ért hozzá, hogyan vezesse a becsületes embert az orránál fogva, - meg aztán itt is van neki elegendő, mármint a zsebében, hiszen sokat összeharácsolt, más, tisztességes ember kérges tenyerének munkájával, hogy a cigányok vasalnák meg a fogát!
- Hm, hát így állunk? - mondja Mátyás uram, - aszondod, hogy orránál fogva vezeti a becsületes embert? Hát nem tudod, hogy akkor is helyt kell állni az uraságért, ha nem volna igaza, ha nem is volna maga a vicispán, Besenyovszky Ádám úr őnagysága - dicső családunk büszkesége? - vivát! Vissza