Élhető városok

Fülszöveg

Jan Gehl dán építész és várostervező Koppenhágában él, munkájának középpontjában a városi életminőség javítása áll, különös tekintettel a gyalogos életmódra.
Jan Gehl 1960-ban szerzett építészeti mesterfokozatot a koppenhágai Dán Királyi Szépművészeti Akadémián. Először építészként működött, majd 196é-tól a közterek formáit és használati módját kutatta az akadémián. A Gehl Architects - Úrban Quality Consul-tants tanácsadó cég alapító tagja. Felesége gyermekpszichológus, és Gehl a vele folytatott beszélgetések kapcsán kezdett az épített környezet emberi oldalával foglalkozni, azzal, hogy az emberek hogyan használják környezetüket, illetve milyen épületek között érzik jól vagy rosszul magukat.
Nemzetközi hírű tanulmánya, a Life Between Buildings 1971-ben jelent meg dánul, angolul pedig 1987-ben. 2000-ben adta ki a The Danish Architectural Press a New City Spaces, 2006-ban pedig a New City Life c. köteteket. 1996-os műve, a Public Spaces, Public Life arról szól, hogy Koppenhága... Tovább

Fülszöveg

Jan Gehl dán építész és várostervező Koppenhágában él, munkájának középpontjában a városi életminőség javítása áll, különös tekintettel a gyalogos életmódra.
Jan Gehl 1960-ban szerzett építészeti mesterfokozatot a koppenhágai Dán Királyi Szépművészeti Akadémián. Először építészként működött, majd 196é-tól a közterek formáit és használati módját kutatta az akadémián. A Gehl Architects - Úrban Quality Consul-tants tanácsadó cég alapító tagja. Felesége gyermekpszichológus, és Gehl a vele folytatott beszélgetések kapcsán kezdett az épített környezet emberi oldalával foglalkozni, azzal, hogy az emberek hogyan használják környezetüket, illetve milyen épületek között érzik jól vagy rosszul magukat.
Nemzetközi hírű tanulmánya, a Life Between Buildings 1971-ben jelent meg dánul, angolul pedig 1987-ben. 2000-ben adta ki a The Danish Architectural Press a New City Spaces, 2006-ban pedig a New City Life c. köteteket. 1996-os műve, a Public Spaces, Public Life arról szól, hogy Koppenhága hogyan alakult át 40 év apró lépései során autóközpontú városból gyalogoscentrikus várossá. A koppenhágai Straget autómentes városrész a világ legnagyobb gyalogos bevásárlóövezete, nagymértékben Gehl munkája nyomán alakult ki. Gehl világszerte számos várostervezési projektben vesz részt. 2004-ben nagyjelentőségű tanulmányt készített a londoni közterekről. 2007-ben New York városa bízta meg azzal, hogy utcáit gyalogos- és kerékpárbaráttá tegye.
Ez a könyv is a várostervezés emberi dimenziójával foglalkozik. A város és a benne élő ember közötti kapcsolat mélyreható vizsgálata elkerülhetetlen kérdéssé válik, ha élhető környezetet akarunk teremteni. A városoknak nem ideológiánkat kell alátámasztaniuk, hanem az életigenlés terepének lenniük, amelynek kiindulópontja, mozgatója, értelme és célja egyetlen dolog: az ember. Hogyan lehet ezt szem előtt tartani egy olyan művi világban, ahol elviselhetetlen a sűrűség, a helyhiány, a technika mindent átható uralma, a zaj, a szennyezés? Mit és hogyan lehet tenni úgy, hogy mindennek ellenére élhető, biztonságos, fenntartható és egészséges legyen a környezetünk? Vissza