1.067.335

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egyik nyelvről a másikra

Funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-300-928-6
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


A fordítást sokszor nevezték már a létező legösszetettebb intellektuális tevékenységnek. Talán nem a legösszetettebb, de mindenképpen egyike a legnehezebbeknek, tekintettel a nyelvi szerkezetek összetettségére és a kulturális összetevők: a gondolatok és a gyakorlat végtelen sokféleségére. A szavaknak csupán abban a kulturális közegben van jelentésük, amelyet tükröznek, s amelynek részei. Ezért aztán a fordítónak nemcsak nyelvésznek kell lennie, de bizonyos értelemben antropológusnak is. A bibliafordító szükségképpen bibliatudós is, vagy legalábbis tökéletesen tisztában kell lennie a szakterületek kutatóinak eredményeivel. Mégis, ami a bibliafordítást a leginkább megnehezíti, az a fordítandó anyag isteni eredete és egyetemes érvényessége.

Sokszor felmerül a kérdés, vajon a fordítás tudomány, művészet vagy mesterség-e inkább? Valójában persze mind a három. Bizonyos mértékig mesterség, hiszen vannak tanulható elemei, s az emberi alkotókészség is jelentősen fejleszthető. Művészet... Tovább

Fülszöveg


A fordítást sokszor nevezték már a létező legösszetettebb intellektuális tevékenységnek. Talán nem a legösszetettebb, de mindenképpen egyike a legnehezebbeknek, tekintettel a nyelvi szerkezetek összetettségére és a kulturális összetevők: a gondolatok és a gyakorlat végtelen sokféleségére. A szavaknak csupán abban a kulturális közegben van jelentésük, amelyet tükröznek, s amelynek részei. Ezért aztán a fordítónak nemcsak nyelvésznek kell lennie, de bizonyos értelemben antropológusnak is. A bibliafordító szükségképpen bibliatudós is, vagy legalábbis tökéletesen tisztában kell lennie a szakterületek kutatóinak eredményeivel. Mégis, ami a bibliafordítást a leginkább megnehezíti, az a fordítandó anyag isteni eredete és egyetemes érvényessége.

Sokszor felmerül a kérdés, vajon a fordítás tudomány, művészet vagy mesterség-e inkább? Valójában persze mind a három. Bizonyos mértékig mesterség, hiszen vannak tanulható elemei, s az emberi alkotókészség is jelentősen fejleszthető. Művészet azonban olyan értelemben, ahogyan minden irodalmi alkotás művészet. Ha egy művészi értékű irodalmi szöveg megalkotása esztétikai érzéket és művészi készséget kíván, akkor a szöveg újrateremtéséhez is hasonló művészi képességekre van szükség - egy másik nyelven. A fordítás ugyanakkor a szó tágabb értelmében tudomány, hiszen olyan tevékenység, amelyet rendszerező módon leírhatunk és alkalmazhatunk más tudományágakban. Szorosan vett értelemben azonban a fordítás nem tudomány, hanem technológia, hiszen egy sor olyan alkalmazott tudományágra épül, mint a pszichológia, a nyelvészet, a kommunikációelmélet, az antropológia és a szemiotika.
(Részletek a könyvből) Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem