Fülszöveg
JAMES COMEY volt FBI-igazgató e könyvben először számol be arról, mit tapasztalt a legkritikusabb helyzetekben az amerikai kormánynál töltött két évtizedes karrierje során. Megvizsgálja, milyen a jó, etikus vezetés, és hogyan lehet észszerű döntéseket hozni. Beszámolója példa nélküli betekintést nyújt a hatalom kulisszatitkaiba, és értékes leckét ad arról, mitől lesz valaki hatékony vezető.
Comey 2013'tól 2017-ig volt az FBI igazgatója - a posztra Barack Obama elnök nevezte ki. Előtte New York déli körzetének szövetségi ügyésze volt, valamint George W. Bush elnöksége alatt igazságügyi miniszterhelyettesként szolgált. Comey többek között üldözte a maffiát, részt vett a Martha Stevirart elleni fellépésben, segített megváltoztatni a Bush-kormányzat kínzási és elektronikus megfigyelési politikáját, felügyelte a Hillary Clinton ellen e-mail-ügyben zajló nyomozást, illetve a Trump-kampány és Oroszország közötti szálakat: a volt FBI-igazgató szereplője volt a közelmúlt legjelentősebb...
Tovább
Fülszöveg
JAMES COMEY volt FBI-igazgató e könyvben először számol be arról, mit tapasztalt a legkritikusabb helyzetekben az amerikai kormánynál töltött két évtizedes karrierje során. Megvizsgálja, milyen a jó, etikus vezetés, és hogyan lehet észszerű döntéseket hozni. Beszámolója példa nélküli betekintést nyújt a hatalom kulisszatitkaiba, és értékes leckét ad arról, mitől lesz valaki hatékony vezető.
Comey 2013'tól 2017-ig volt az FBI igazgatója - a posztra Barack Obama elnök nevezte ki. Előtte New York déli körzetének szövetségi ügyésze volt, valamint George W. Bush elnöksége alatt igazságügyi miniszterhelyettesként szolgált. Comey többek között üldözte a maffiát, részt vett a Martha Stevirart elleni fellépésben, segített megváltoztatni a Bush-kormányzat kínzási és elektronikus megfigyelési politikáját, felügyelte a Hillary Clinton ellen e-mail-ügyben zajló nyomozást, illetve a Trump-kampány és Oroszország közötti szálakat: a volt FBI-igazgató szereplője volt a közelmúlt legjelentősebb eseményeinek és politikai döntéseinek.
KI VAGYOK ÉN, hogy megmondjam másoknak, mi az etikus vezetés? Bárki, aki azt állítja, hogy az etikus vezetésről ír könyvet, vakmerőnek, sőt álszentnek tűnhet. Ez különösen igaz, ha a szerző olyasvalaki, akit a legutóbbi munkahelyéről emlékezetes módon, nyilvánosan rúgtak ki.
Egyetértek azokkal, akik szerint hiú dolog saját élettapasztalatunkat könyvbe foglalni, ezért sokáig nem szándékoztam saját könyvet írni. Egy fontos indok azonban arra késztetett, hogy meggondoljam magam. Az Amerikai Egyesült Államokban veszélyes időket élünk: olyan politikai környezet jött létre, amelyben vitatják az alapvető tényeket, megkérdőjelezik az alapigazságokat, a hazugság válik normává, az etikátlan viselkedést pedig figyelmen kívül hagyják, elnézik vagy megjutalmazzák. Ez nem csak a fővárosunkra és nem csak az Egyesült Államokra igaz. Ez az aggasztó tendencia Amerikában és világszinten is több intézményt érint: nagyvállalatok vezetőtestületeit, szerkesztőségeket, egyetemi kampuszokat, a szórakoztatóipart, a profi és olimpiai sportágakat. Egyes szélhámosokat, hazugokat és csalókat elszámoltatnak. Mások viselkedésére azonban kifogásokat, magyarázatokat találnak.
a körülöttük lévők pedig elfordítják a fejüket, vagy akár megkönnyítik a helytelen viselkedést.
Ezért legfőbb ideje, hogy megvizsgáljuk az etikus vezetés kérdését. Habár nem vagyok szakértő, a főiskola óta tanulmányozom ezt a témát, olvasok és gondolkodom róla, és évtizedek óta küzdök, hogy a gyakorlatban is megvalósítsam. Nincs olyan tökéletes vezető, aki mindenre megtaníthatna, így ránk, a téma iránt érdeklődőkre marad, hogy beszéljünk a kérdésről, és kihívást állítsunk saját magunk és a vezetőink elé, hogy jobban teljesítsenek.
Az etikus vezetők nem szaladnak el a bírálat, főként az önbírálat elől, és nem bújnak el kényelmetlen kérdések hallatán. Üdvözlik őket. Minden embernek vannak hibái, bennem is számos kivetnivaló van. Ahogy a könyvben is látni fogják, makacs vagyok, büszke és elbizakodott, és gyakran az egóm vezérel. Ezekkel a hibákkal egész életemben küzdöttem. Számos olyan pillanat van, amelyre ha visszatekintek, azt kívánom, bárcsak máshogy cselekedtem volna, egyes pillanatokat pedig egyenesen szégyel-lek. A lényeg, hogy tanuljunk a hibáinkból, így remélhetőleg legközelebb okosabban cselekszünk.
Vissza