kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 538 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-19-1100-4 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 42 230/III/1. 2 térképmellékletet tartalmaz. |
Előszó (Hortobágyi Tibor) | 17 |
Bevezetés (Láng Edit) | 21 |
A biológiai organizáció | 21 |
A szünbiológia központi problémája | 22 |
Ökológia és ecology | 24 |
Növényföldrajz (Pócs Tamás) | |
A növényföldrajz fogalma, tárgyköre | 27 |
A növényföldrajz története | 27 |
Alapfogalmak | 28 |
Flóra és vegetáció | 28 |
Flóraelemek | 30 |
A vegetáció egységei | 30 |
Formáció | 31 |
Asszociáció | 31 |
Vegetációzónák, zonalitás | 31 |
A Föld növényzeti övei | 34 |
Trópusi esőerdők öve | 34 |
Síkvidéki esőerdők zónája | 35 |
Liánok | 41 |
Epifitonok | 43 |
Hemiepitfitonok | 48 |
Hegyi esőerdők zónája | 50 |
Más vegetációzónák | 52 |
Edafikus vegetációtípusok | 57 |
Sziklai növényzet | 57 |
Tengerpartok növényzete | 58 |
Másodlagos növénytársulások, termesztett növények | 59 |
Az időszakos trópusi esők övének növényzete | 61 |
Zárt lombhullató trópusi erdők (monszunerdők) | 62 |
Szavannák és esősszavannák | 63 |
Edafikus vegetációtípusok | 66 |
Termesztett növények | 67 |
A szubtrópusi öv növényzete | 68 |
Esős nyarú szubtrópusi területek növényvilága | 68 |
Szubtrópusi esőerdők | 68 |
Babérlombú erdők | 69 |
Esős telű szubtrópusi területek növényvilága | 69 |
Keménylombú erdők | 69 |
Állandóan száraz területek | 71 |
Sivatagok | 71 |
Félsivatagok | 73 |
A sivatagok és félsivatagok jellegzetes életformái | 73 |
Termesztett növények | 76 |
A mérsékelt övek növényzete | 76 |
Füves puszták zónája | 77 |
Sztyeppek | 77 |
Prérik | 79 |
Pampák | 79 |
Erdősztyeppek | 79 |
Termesztett növények | 81 |
Mérsékelt övi lomberdők zónája | 81 |
Tölgyesek | 83 |
Bükkösök | 83 |
Nothofagus erdők | 88 |
Ligeterdők, táperdők | 89 |
Vízi növényzet | 89 |
Lápok és rétek | 93 |
Fenyérek | 96 |
Sziklák növényzete | 96 |
Homoki növényzet | 98 |
Sótűrő növényzet | 100 |
Magyashegyvidékek növényzete | 101 |
Termesztett növények | 107 |
Tűlevelű erdők zónája | 108 |
Elegyeserdők | 108 |
Tajgaerdők | 109 |
Tőzegmohalápok | 111 |
A sarkvidékek növényzete | 112 |
Erdőstundra | 112 |
Tundrák | 112 |
Termesztett növények | 113 |
A Föld flórájának felosztása | 113 |
Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) | 114 |
Óvilági trópusi flórabirodalom (Palaeotropis) | 114 |
Ausztráliai flórabirodalom (Australis) | 115 |
Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) | 116 |
Fokföldi flórabirodalom (Capensis) | 116 |
Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) | 117 |
A magyar flóra és növénytakaró kialakulása | 117 |
Magyarország növényföldrajzi beosztása | 120 |
Az Alföld flóravidéke | 121 |
Kisalföld | 122 |
Déli-Alföld | 122 |
Mezőföld és Solti-síkság | 123 |
Duna-Tisza köze | 124 |
Tiszántúl | 127 |
Nyírség | 128 |
Északi-Alföld | 129 |
Az Északi-középhegység flóravidéke | 129 |
Zempléni-hegység | 130 |
Tornai-karszt | 131 |
Bükk hegység | 132 |
Mátra | 136 |
Börzsöny | 136 |
Dunazug hegyvidéke | 137 |
A Dunántúli-középhegység flóravidéke | 138 |
Pilis-Budai hegység | 139 |
Vértes és Bakony | 139 |
Balaton-vidék | 145 |
Dél-Dunántúl flóravidéke | 145 |
Villányi-hegység | 146 |
Mecsek | 146 |
Külső-Somogy | 147 |
Belső-Somogy | 147 |
Zalai-dombvidék | 147 |
Nyugat-Dunántúl vagy Magyar Alpokalja flóravidéke | 149 |
Göcsej | 150 |
Őrség és Vasi-dombvidék | 150 |
Magyar Alpok | 154 |
Lajta-hegység | 155 |
A magyar flóra összetétele | 155 |
Bennszülött elemek | 155 |
Európai elemek | 157 |
Eurázsiai elemek | 157 |
Kontinentális elemek | 159 |
Szubmediterrán elemek | 160 |
Szubatlanti elemek | 162 |
Északi (boreális) elemek | 163 |
Alpin elemek | 163 |
Balkáni elemek | 164 |
Kárpáti elemek | 164 |
Cirkumboreális elemek | 165 |
Kozmopolita elemek | 165 |
Adventív elemek | 166 |
Növénytársulástan | |
Bevezetés (Fekete Gábor) | 169 |
A növényi populációk (Fekete Gábor) | 170 |
Ökotípusok | 171 |
A populációk csoporttulajdonságai | 172 |
Natalitás | 172 |
Mortalitás | 172 |
Korelosztás | 175 |
A populáció növekedése. Populációreguláció | 175 |
Térbeli strukturális sajátságok | 179 |
Populációk közötti interakciók | 180 |
Kompetíció. Kompetitív kizáródás. Koegzisztencia | 181 |
Parazitizmus | 188 |
Allelopátia | 189 |
Kommenzalizmus | 190 |
Szimbiózis | 190 |
Koevolúció | 191 |
A fitocönózisok (Jakucs Pál - Précsényi István) | 192 |
A társulástan kialakulása, történeti áttekintés (Jakucs Pál) | 192 |
A társulások megnevezése (Jakucs Pál) | 193 |
A társulások alatti és feletti egységek (Jakucs Pál) | 194 |
Szubasszociáció | 194 |
Facies | 194 |
Szinuzium (Synusium) | 194 |
Konszociáció | 194 |
Asszociációcsoport | 195 |
Asszociációsorozat | 195 |
Asszociációosztály | 195 |
Divízió | 195 |
A társulások analitikus és szintetikus bélyegei (Jakucs Pál) | 195 |
A társulások felvételezése, a társulástabella készítése (Jakucs Pál) | 199 |
A növénytársulások struktúrája (Précsényi István) | 202 |
Preferencia | 203 |
Az egyedek diszpergáltsága | 204 |
Mintázat | 208 |
Asszociáltság | 210 |
Diverzitás | 212 |
Aszpektusok | 213 |
Fenológia | 214 |
A növénytársulások klasszifikációja és ordinációja (osztályozása és rendezése) | 215 |
Szimilaritás | 215 |
Klasszifikáció és ordináció | 217 |
Szukcesszió | 223 |
Magyarország legfontosabb növénytársulásai (Jakucs Pál) | 225 |
Fás társulások (erdők) | 226 |
Klímazonális erdők | 226 |
Alföldi klímazonális erdő | 227 |
Tatárjuharos lösztölgyes | 227 |
Dombvidéki-középhegységi klímazonális erdők | 228 |
Cseres-tölgyesek | 228 |
Gyertyános-tölgyesek | 229 |
Bükkösök | 230 |
Fenyvesek | 233 |
Edafikus, intrazonális erdők | 234 |
Elsődlegesen a víz által befolyásolt erdők | 234 |
Fűzligetek, puhafa-ligetek | 234 |
Tölgy-kőris-szil ligeterdők, keményfás ligeterdők | 234 |
Láperdők | 235 |
Szubmontán égerligetek | 236 |
Elsődlegesen az alapkőzet által befolyásolt erdők | 236 |
Homoki erdők | 236 |
Sziki tölgyes | 237 |
Mészkerülő erdők | 238 |
Elsődlegesen a domborzat által befolyásolt erdők | 239 |
Szubmediterrán jellegű tölgyesek | 239 |
Cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdő | 239 |
Mészkedvelő tölgyes | 241 |
Elegyes karszterdő | 242 |
Kontinentális jellegű tölgyesek | 243 |
Sajmeggyes molyhos-tölgyes bokorerdő | 243 |
Melegkedvelő tölgyes | 243 |
Sziklai és törmeléklejtő-erdők | 244 |
Hársas-kőrisesek | 244 |
Szurdokerdők | 244 |
Sziklai bükkösök | 245 |
Fátlan növénytársulások | 246 |
Löszgyepek | 246 |
Homoki gyepek | 247 |
Szikesek | 249 |
Száraz szikesek | 250 |
Nedves szikesek | 250 |
Szikes mocsarak, magassásosok és nádasok, szikes tavak | 251 |
Sziklagyepek | 252 |
Szilikát-sziklagyepek | 252 |
Mészkő-sziklagyepek | 252 |
Dolomit-sziklagyepek | 253 |
Lejtősztyepprétek | 254 |
Szilikát sztyepprét | 255 |
Mészkő lejtősztyepprét | 256 |
Dolomit lejtősztyepprét | 256 |
Vízi növényzetek (hínárok) | 257 |
Lebegő hínárok | 257 |
Gyökerező hínárok | 258 |
Nádasok | 258 |
Magassásosok | 259 |
Mocsárrétek | 259 |
Láprétek | 260 |
Nedves láprétek | 260 |
Kiszáradó láprétek | 260 |
Magaskórós társulások | 261 |
Lápok | 261 |
Forráslápok | 261 |
Átmeneti lápok | 261 |
Dagadólápok | 261 |
Csarabosok és szőrfűgyepek | 262 |
Hegyi kaszálórétek | 263 |
Gyomnövényzet | 263 |
Vetési gyomnövényzet | 263 |
Ruderális gyomnövényzet | 263 |
Növényökológia | |
Bevezetés és néhány alapelv (Láng Edit) | 267 |
Az ökológiai tényezők. A környezet és a tolerancia | 268 |
Az ökológia felosztása | 271 |
Az ökológiai vizsgálatok stratégiája és módszerei | 272 |
Az ökológiai niche (Fekete Gábor) | 274 |
A környezeti tényezők | 280 |
A fény (Fekete Gábor) | 280 |
A megvilágítás erősségének ökológiai hatásai | 283 |
Szervi és individuális hatások | 283 |
Társulásszintű hatások (architektúra, fényeloszlás, társulás fotoszintézis-modellek) | 291 |
Fényabszorpció, fotoszintetikus pigmentek és fotoszintetikus produkció | 296 |
A fotoperiodizmus | 298 |
A spektrális energiaeloszlás ökológiai hatása | 299 |
A hő (Láng Edit) | 300 |
Az életfolyamatok hőigényének ökológiai jelentősége | 302 |
A szervezetek hőigénye, hőtűrés, hidegtűrés | 306 |
A növényállományok hőviszonyai | 310 |
A hőmérséklet hatása a bioszféra szintjén | 315 |
A víz (Fekete Gábor) | 317 |
Vízpotenciál, hidratúra, vízgazdálkodási alaptípusok | 317 |
A poikilohidratúrás növények vízökológiája | 319 |
A homoiohidratúrás növények vízökológiája | 319 |
A víz felvétele | 319 |
A víz leadása | 321 |
A szárazságtűrés | 323 |
Xerofitizmus és a fotoszintézis különálló útja | 326 |
A vízellátás és fagytűrés | 329 |
Szupraindividuális szintű hatások és kapcsolatok | 330 |
A levegő (Láng Edit) | 335 |
A levegő összetételének ökológiai jelentősége | 336 |
A légkör CO2-tartalmának ökológiai jelentősége | 336 |
A légkör SO2-tartalmának ökológiai hatása | 345 |
A levegő fizikai hatásai | 348 |
Az éghajlat (Borhidi Attila) | 352 |
A bioklimatológia fogalma és feladata | 352 |
Az éghajlatok övezetes elosztása | 353 |
Az éghajlat jellege | 355 |
A Föld éghajlati övei | 359 |
Egyenlítői klímatípus | 359 |
Nedves forró klímatípus | 359 |
Trópusi klímaöv | 359 |
Télen száraz trópusi éghajlat | 359 |
Két száraz évszakos éghajlat | 360 |
Szubtrópusi klímaöv | 360 |
Forró sivatagi klímatípus | 360 |
Forró félsivatagi klímatípus | 361 |
Nedves szubtrópusi klímatípus | 362 |
Mediterrán vagy nyáron száraz szubtrópusi éghajlat | 362 |
Mérsékelt égöv | 362 |
Meleg mérsékelt vagy szubmediterrán klímatípus | 362 |
Mérsékelten hűvös, nedves klímatípus | 362 |
Mérsékelten hűvös, száraz klímatípus | 362 |
Hideg sivatagi és félsivatagi éghajlatok | 363 |
Hideg mérsékelt övi nedves klímatípus | 363 |
Sarkvidéki (arktikus) klímaöv | 363 |
Tundra-klímatípus | 363 |
Fagy-klímatípus | 363 |
Extrazonális, magashegységi klímatípus | 363 |
A klimatikus vízszükséglet | 363 |
Magyarország éghajlatának néhány növényföldrajzi vonatkozása | 365 |
Klímazonális övek | 365 |
Montán bükkösök öve | 365 |
Szubmontán bükkösök öve | 365 |
Gyertyános-tölgyesek öve | 365 |
Zárt tölgyesek öve | 367 |
Erdőssztyeppek öve | 367 |
Magyarország éghajlatának néhány vonása | 368 |
Életformák, biológiai típusok (Fekete Gábor) | 373 |
A Raunkiaer-féle életforma-rendszer fő csoportjai | 374 |
Fanerofitonok | 374 |
Kamefitonok | 375 |
Hemikriptofitonok | 375 |
Kriptofitonok | 375 |
Geofitonok | 375 |
Helofitonok | 376 |
Hidrofitonok | 376 |
Terofitonok | 376 |
Hemiterofitonok | 376 |
Epifitonok | 376 |
Az életformák alkalmazásai | 377 |
A talaj (Láng Edit) | 380 |
A talaj fogalma | 380 |
A talajok kialakulása | 381 |
A talajképződés kiindulási anyagai | 381 |
A talajképződés feltétele a mállás | 381 |
A talajok szerves anyagának kialakulása | 382 |
A humifikáció | 382 |
A humuszanyagok sajátságai | 384 |
Humuszformák | 385 |
A talajok legfontosabb kémiai sajátságai | 385 |
A talajkolloidok tulajdonságai és hatásuk a talaj sajátságaira | 385 |
Az adszorpciós képességgel összefüggő legfontosabb talajtulajdonságok | 386 |
A talajok higroszkópossága | 386 |
Duzzadás és zsugorodás | 386 |
Oldott anyagok adszorpciója | 386 |
A talajok adszorpciós komplexe | 387 |
A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége | 388 |
A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége | 393 |
A talajok fizikai sajátságai | 400 |
A talajok textúrája | 400 |
A talajok szerkezete | 400 |
A kötöttség | 401 |
A talajok pórustérfogata | 401 |
A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 401 |
A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 402 |
A talajok hőgazdálkodásának ökológiai jelentősége | 407 |
Rendszeres talajtan | 408 |
A Föld zonális talajainak áttekintése | 408 |
A Magyarországon előforduló talajok áttekintése és jellemzése | 409 |
Váztalajok fő típusa | 409 |
Kőzethatású talajok fő típusa | 409 |
Barna erdőtalajok fő típusa | 413 |
Csernozjom talajok fő típusa | 414 |
Szikesek fő típusa | 414 |
Réti talajok fő típusa | 415 |
Láptalajok fő típusa | 415 |
Mocsári és ártéri erdők talajai fő típusa | 415 |
Vízi üledékek és hordalékok talajainak fő típusa | 415 |
Ökológiai fajcsoportok (Fekete Gábor) | 416 |
Környezeti tényezők mesterséges szabályozása (Bernáth Jenő) | 417 |
A természet ökológiai modellje | 417 |
A környezeti tényezők mesterséges szabályozása | 420 |
Fény | 422 |
Hőmérséklet | 423 |
A levegő összetétele | 424 |
Talajtényezők | 426 |
A növényi környezet mesterséges szabályozásának kialakulása, fejlődése | 427 |
Kondicionált fitotronegységek, fitotronok | 428 |
Zárt rendszerű klimatizált berendezések | 428 |
Nyílt rendszerű klimatizált berendezések | 428 |
Klimatizált mikroegységek | 428 |
Klímaszekrények | 429 |
Klímakamrák | 430 |
Természetes megvilágítású egységek | 431 |
Fitotron | 432 |
A fitotronmetodika helyzete hazánkban | 432 |
Az ökoszisztéma ökológiai alapjai (Simon Tibor) | 434 |
A bioszféra és az élet kialakulása | 435 |
Az ökológiai rendszer (ökoszisztéma) | 437 |
Az ökoszisztéma struktúra elemei és azok funkciói | 438 |
Az ökoszisztéma élő szervezeteinek funkcionális csoportjai | 441 |
Az élettelen környezet tényezői | 442 |
Sugárzó energia | 443 |
Szervetlen anyagok | 443 |
Térstruktúra | 444 |
A funkcionális csoportok kapcsolatrendszere (táplálékláncok, táplálékhálózat) | 445 |
A táplálékláncok főbb típusai | 445 |
A funkcionális csoportok jellemző értékei | 446 |
Fajstruktúra, egyedszám | 447 |
Biomassza-, energia(kalória)érték, struktúra | 448 |
Pigmentstruktúra | 449 |
Abiotikus jellemzők | 450 |
Anyagforgalom és energiaáramlás az ökoszisztémában | 452 |
Anyagforgalom | 452 |
Gáz-ciklusok | 453 |
A szén körforgása | 453 |
A nitrogén körforgása | 455 |
Oxigén-ciklus | 456 |
Vízciklus | 457 |
Üledékes ciklusok | 459 |
Foszfor-ciklus | 459 |
Kén-ciklus | 461 |
Biogén elemek ciklusai | 461 |
Káros elemek, vegyületek az anyagforgalomban | 461 |
Energiaáramlás | 463 |
Energiaáramlás és produkció | 463 |
Energiaáramlás | 464 |
Energiamérleg | 468 |
Szekunder produkció | 468 |
Az ökoszisztéma fejlődése | 469 |
Stabilis, labilis rendszerek, ökoszisztéma-szukcesszió | 470 |
Szabályozás az ökoszisztémában | 474 |
Diverzitás és stabilitás az ökoszisztémában | 476 |
A produkcióbiológia és eredményei (Láng Edit) | 477 |
Primer produkció | 477 |
Energiahasznosítás primer produkció során | 487 |
Az anyagforgalom intenzitása a primer producensek szintjén | 488 |
Természetvédelem (Sánta Antal) | |
Természetvédelmünk rövid története | 491 |
Természetvédelmi területek, térségek és objektumok | 494 |
Védett természeti területek | 494 |
Nemzeti parkok | 494 |
Tájvédelmi körzetek | 495 |
Természetvédelmi területek | 495 |
Nemzetközi jelentőségű védett területek | 495 |
Erdőrezervátumok | 496 |
A természeti értékek csoportosítása | 497 |
Élettelen természeti környezet értékei | 497 |
Természeti értékek a növény- és állatvilágban | 497 |
A táj és a kultúrtörténeti emlékek, mint sajátos természeti értékek | 499 |
A természetvédelem alapelvei és alapfogalmai | 500 |
A természetvédelmi törvény | 500 |
Alapfogalmak | 501 |
Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, természetvédelmi szervezetek | 502 |
A veszélyeztetett fajok Vörös Könyve | 503 |
Országos jelentőségű védett területek | 504 |
Terület nélkül védett értékek | 510 |
Ajánlott irodalom | 511 |
Mutató | 521 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.