Mikroökonómia

Tartalom

Előszó
I. rész BEVEZETÉS
1. MIRŐL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN? 3
1.1. A közgazdaságtan mint társadalomtudomány 6
1.2. A homo oeconomicus 11
Racionalitás 11
Az emberi célok - az önérdek feltevése 15
Tudatlanság és bizonytalanság 20
1.3. Piaci és nem piaci interakciók 20
1.4. Az árakkal történő elosztás - a piaci rendszer 23
1.5. A szervezeteken belüli viselkedés 25
1.6. Pozitív és normatív elemzés - "van" versus "kellene" 26
1.7. A gazdasági rendszer elemei 28
A gazdaság döntéshozó szereplői 28
Szűkösség, a döntés céljai és a gazdasági tevékenységek 29
1.8. Mikroökonómia és makroökonómia 30
ÖSSZEFOGLALÁS 31
KÉRDÉSEK 32
2. ELEMZÉSI ESZKÖZÖK 35
2.1. Egyensúly - a kereslet és a kínálat elemzése 37
A kereslet és a kínálat egyensúlyának kialakulása 37
Hogyan befolyásolja a kínálat és a kereslet változása az egyensúlyt? 39
A keresleti-kínálati elemzés algebrája 46
Alkalmazás. Új kínálati forrás megjelenése 49
Ügyletek megadóztatása 50
Alkalmazás. A kínálat betiltása 56
Árplafon és árminimum 59
2.2. Optimalizálás 63
Az összes, az átlagos és a határmennyiségek logikája 64
A összes, az átlagos és a határmennyiségek közötti összefüggések 70
Alkalmazás. Vándorló életmód - mikor kell továbbállni? 76
ÖSSZEFOGLALÁS 79
KÉRDÉSEK 80
II. rész PREFERENCIÁK, FOGYASZTÁS ÉS KERESLET
3. HASZNOSSÁG ÉS PREFERENCIÁK 87
3.1. A preferenciák törvényei 88
3.2. Hasznosság és preferenciák 91
Kardinális versus ordinális hasznosság 92
A jószágkosarak hasznossága 97
3.3. A közömbösségi görbék tulajdonságai 101
3.4. A hasznos és a káros jószágokról 105
Alkalmazás. Jótékonyság 108
3.5. A preferenciák eredete és tartalma 110
ÖSSZEFOGLALÁS 115
KÉRDÉSEK 116
4. FOGYASZTÁS ÉS KERESLET 119
4.1. Fogyasztói optimum 120
A fogyasztói döntés geometriája 120
Fogyasztói optimum kardinális hasznosság mellett 125
Fogyasztói optimum ordinális hasznosság mellett 129
4.2. Kiegészítők és helyettesítők 134
4.3. Fogyasztói válasz a változó lehetőségekre 137
A jövedelem-fogyasztás görbe 137
Az Engel-görbe 142
Az ár-fogyasztás görbe és a keresleti görbe 144
4.4. Az árváltozás jövedelmi és helyettesítési hatása 149
Alkalmazás. Hogyan lehetséges a Giffen-eset? Mennyire valószínűek az ilyen esetek? 151
4.5. Az egyéni kereslettől a piaci keresletig 153
4.6. Alkalmazás. Támogatás versus utalvány 155
ÖSSZEFOGLALÁS 159
KÉRDÉSEK 161
5. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI ÉS KITERJESZTÉSEI 165
5.1. Az Engel-görbe és a kereslet jövedelemrugalmassága 166
5.2. A keresleti görbe és a kereslet ár rugalmassága 171
5.3. A kereslet keresztrugalmassága 177
5.4. Keresleti görbék illesztése 179
Állandó meredekség és állandó rugalmasság 179
Általános keresleti függvények 182
5.5. A kereslet árérzékenységét meghatározó tényezők 185
5.6. Több korlát - adagolás 187
Adagolás jegyrendszerrel 187
Adagolás pontrendszerrel 190
ÖSSZEFOGLALÁS 197
KÉRDÉSEK 198
III. rész VÁLLALAT ÉS ÁGAZAT
6. A VÁLLALAT 203
6.1. Miért vannak vállalatok? Vállalkozók, tulajdonosok, vállalatvezetők 204
Gazdasági versus számviteli profit 206
A tulajdonlás és az irányítás szétválasztása 207
6.2. Vállalati optimum tiszta verseny esetén 213
Az üzembezárási döntés 223
Alkalmazás. A kibocsátás üzemek közötti elosztása 225
6.3. Költségfüggvények 228
Rövid versus hosszú táv 228
Növekvő költségek és a csökkenő hozadék 234
6.4. Alkalmazás. Csúcsidős és csúcsidőn kívüli termelés 237
ÖSSZEFOGLALÁS 241
KÉRDÉSEK 243
7. TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŐI ÁGAZATBAN 247
7.1. A kínálati függvény 248
A vállalati kínálattól a piaci kínálatig - rövid táv 248
Hosszú és rövid távú kínálat 252
Külső növekvő és csökkenő mérethozadék 257
7.2. Vállalatok túlélése és a nulla profit tétele 261
7.3. A csere haszna - fogyasztói és termelői többlet 263
Alkalmazás. A víz-gyémánt-paradoxon 266
Alkalmazás. Az innováció haszna 268
7.4. A csereügyletek megadóztatása és más kereskedelmet gátló tényezők 269
A csereügyletek megadóztatása 269
Kínálati kvóták 271
Alkalmazás. Importkvóták 273
Árplafon és „hiány" 275
ÖSSZEFOGLALÁS 281
KÉRDÉSEK 282
8. MONOPÓLIUMOK, KARTELLEK ÉS HÁLÓZATOK 287
8.1. A monopólium profitmaximalizáló kibocsátása 288
Az optimális ár és mennyiség 288
Monopólium versus verseny 294
Alkalmazás. Szerző versus kiadó 297
Alkalmazás. Monopólium versenyzői szegéllyel 301
8.2. A monopólium és a gazdasági hatékonyság 302
8.3. A monopólium szabályozása 305
8.4. Monopolisztikus árdiszkrimináció 310
Piacszegmentálás 311
Mennyiségi árdiszkrimináció (többrészes árazás) 315
Tökéletes diszkrimináció 316
8.5. Kartellek 317
8.6. Hálózati külső gazdasági hatások (externáliák) 324
A hálózati javak kereslete 325
Monopólium vagy verseny? 326
A bennragadás kérdése 327
ÖSSZEFOGLALÁS 339
KÉRDÉSEK 332
9. MINŐSÉG ÉS VÁLASZTÉK 335
9.1. Minőség 336
Minőség - verseny és monopólium esetén 337
Alkalmazás. Megakadályozzák-e a monopóliumok
a találmányok megvalósulását? 342
Kartellek és a minőség 345
9.2. Termékváltozatok 346
Termékváltozatok monopólium esetén 349
Monopólium és verseny együtt - a monopolisztikus verseny 351
ÖSSZEFOGLALÁS 359
KÉRDÉSEK 360
10. VERSENY KEVÉS RÉSZTVEVŐVEL - OLIGOPÓLIUM ÉS STRATÉGIAI VISELKEDÉS 363
10.1. A stratégiai viselkedés elemzése - a játékelmélet 364
A kifizetések szerkezete 364
Alkalmazás. Közjavak - kétszemélyes és sokszemélyes fogolydilemma 367
Tiszta stratégiák 368
Kevert stratégiák 372
10.2. Duopólium - azonos termékek 376
Mennyiségi verseny 376
Árverseny 382
Alkalmazás. A legnagyobb kedvezmény elve 385
10.3. Duopólium - különböző termékek 387
Mennyiségi verseny 387
Árverseny 390
10.4. Oligopólium, összejátszás és a vállalatok száma 391
Alkalmazás. A „töréses" keresleti görbe 392
Az oligopólium tagjainak száma 394
ÖSSZEFOGLALÁS 397
KÉRDÉSEK 398
11. MIT KEZDJÜNK A BIZONYTALANSÁGGAL? A KOCKÁZAT ÉS AZ INFORMÁCIÓ GAZDASÁGTANA 401
11.1. Döntések bizonytalanság közepette 402
Várható nyereség és várható hasznosság 402
Kockázatkerülés 403
Kockázatviselés és biztosítás 408
11.2. Az információ értéke 413
11.3. Aszimmetrikus információ 415
Kontraszelekció - a tragacsprobléma 415
A hírnév mint a minőség jelzője 419
Vajon jelzik az árak a minőséget? Az információ mint közjószág 422
A reklám mint információforrás 424
11.4. Nyájhatás és információs zuhatagok 425
11.5. Szerzői jogok, szabadalom és szellemi tulajdon 428
ÖSSZEFOGLALÁS 434
KÉRDÉSEK 436
IV. rész TÉNYEZŐPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZLÁS
12. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK KERESLETE 443
12.1. Termelés és tényezőfelhasználás egyetlen változtatható ráfordítás esetén 444
A termelési függvény 444
Csökkenő hozadék 445
A termelési függvénytől a költségfüggvényig 448
Egyedüli változtatható ráfordítás vállalati kereslete 451
12.2. Termelés és tényezőfelhasználás több változtatható ráfordítás esetén 457
A termelési függvény 457
Optimális tényezőarány és tényezőfelhasználás 463
A vállalat ráfordítások iránti kereslete 468
12.3. A ráfordítások ágazati kereslete 473
12.4. Monopszónia a tényezőpiacon 476
12.5. Alkalmazás. A minimálbér törvényi szabályozása 479
ÖSSZEFOGLALÁS 486
KÉRDÉSEK 489
13. AZ ERŐFORRÁSOK KÍNÁLATA ÉS A TÉNYEZŐPIACI EGYENSÚLY 493
13.1. Az erőforrás-tulajdonos optimális döntése 494
Alkalmazás. A szociális támogatások és a társadalombiztosítás ösztönző hatásai 502
13.2. A személyzeti döntések gazdaságtana: a foglalkoztatáselmélet alkalmazása a vállalatvezetésben 506
A megbízó-ügynök probléma 506
A darabbér 507
Jelzés 510
13.3. Tényezőpiaci egyensúly 513
Az egyéni kínálattól a piaci kínálatig 513
A kereslet és a kínálat együttes vizsgálata 513
Alkalmazás. A növekvő bérkülönbségek okai 515
13.4. Monopóliumok és kartellek a tényezők kínálatában 518
13.5. A jövedelem „funkcionális" eloszlása 521
A hagyományos osztályozás - föld, munka és tőke 521
Tőke, hozam, kamat 524
13.6. A gazdasági járadék 528
ÖSSZEFOGLALÁS 530
KÉRDÉSEK 532
V. rész CSERE
14. A CSERE, A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK ÉS A PÉNZ 537
14.1. Tiszta csere - az Edgeworth-doboz 538
14.2. Kereslet és kínálat tiszta csere esetén 546
Alkalmazás. Piaci kísérletek a közgazdaságtanban 551
14.3. Csere és termelés 555
14.4. Nem tökéletes piacok - a csere költségei 565
Mennyire tökéletesek a piacok? 565
Arányos tranzakciós költségek 568
Egyösszegű tranzakciós költségek 573
14.5. A pénz szerepe 577
A pénz mint csereeszköz 578
A pénz mint átmeneti értékőrző 580
14.6. Alkalmazás. Az árverések 581
Az angol árverés 583
A zárt borítékos, második legjobb áras árverés 584
A zárt borítékos, első legjobb áras árverés 584
A holland árverés 586
ÖSSZEFOGLALÁS 588
KÉRDÉSEK 590
VI. rész KÖZGAZDASÁGTAN ÉS IDŐ
15. AZ IDŐ KÖZGAZDASÁGTANA 597
15.1. Jelen versus jövő 599
15.2. Fogyasztási döntések az időben - tiszta csere 602
A kölcsönnyújtás és a kölcsönfelvétel egyensúlya nulla
nettó beruházással 602
Alkalmazás. Sújtja-e kettős adóztatás a megtakarítást? 606
15.3. Termelés és fogyasztás az időben - megtakarítás és beruházás 609
15.4. Beruházási döntések és projektelemzés 615
A szeparációs tétel 615
A jelenértékszabály 616
A belső megtérülési ráta (ROR) szabálya 625
15.5. Reálkamat és nominális kamat - az infláció figyelembevétele 630
15.6. A kamatlábak sokfélesége 634
Alkalmazás. A befektetéselemzéshez használt diszkontráta 638
15.7. A beruházásokat, a megtakarításokat és a kamatokat
meghatározó alapvető tényezők 641
ÖSSZEFOGLALÁS 645
KÉRDÉSEK 647
VII. rész POLITIKAI GAZDASÁGTAN
16. JÓLÉTI GAZDASÁGTAN. A PIAC ÉS AZ ÁLLAM 653
16.1. A gazdaságpolitika céljai 654
Hatékonyság és méltányosság viszonya 654
Utilitarizmus 657
A hatékonyság mint a fogyasztói és termelői többlet összege 658
Hatékony elosztások az Edgeworth-dobozban 659
Még egyszer a „ méltányosságról" 660
Alkalmazás. Hogyan osszuk szét a tortát? 663
16.2. A láthatatlan kéz tétele - az árak szerepe 665
Hatékony fogyasztás 666
Hatékony termelés 666
A termelés és fogyasztás hatékony egyensúlya 667
16.3. A piac kudarcai 668
Monopólium 668
Külső gazdasági hatás (externália) 669
Coase tétele 676
16.4. Közös erőforrások (közlegelők) - a korlátlan hozzáférés
következményei 678
16.5. Közjavak 682
A közjavak hatékony termelése és fogyasztása 683
A közjószágok önkéntes előállítása - potyázás 687
A közjavak fogalmának kiterjesztése - a leggyengébb láncszem
és legjobb lövés modelljei 692
16.6. A tulajdonlással kapcsolatos tevékenységek
és a járadékvadászat 697
ÖSSZEFOGLALÁS 704
KÉRDÉSEK 705
XIV TARTALOMJEGYZÉK
17. KORMÁNYZAT, POLITIKA ÉS KONFLIKTUS 709
17.1. Az érem másik oldala - a kormányzati kudarcok 710
A korrupció mint kormányzati kudarc 710
A politikai verseny és korlátai 711
A politika és a csoportérdekek 715
17.2. A szavazás mint a hatalomhoz jutás eszköze 718
Többség és kisebbség - a "szavazatkereskedelem" 720
A körbeverési paradoxon 721
A mediánszavazó-tétel 722
17.3. Konfliktus és együttműködés 728
Az együttműködés és a konfliktus forrásai 729
Konfliktus és játékelmélet 737
Alkalmazás. Ki kell-e fizetni a váltságdíjat? 743
ÖSSZEFOGLALÁS 746
KÉRDÉSEK 747
Válaszok a megjelölt kérdésekre 751
Névmutató 789
Tárgymutató 793

Témakörök