Fülszöveg
A művészet történetében a fauvizmust az első jelentős 20. századi modern mozgaloml<ént tartják számon, jóllelnet az ide sorolt művészek nem nagyon tartottak össze. Közülük többen még tagadták is, hogy ilyen mozgalom egyáltalán létezett. 1905 körül Henri Matisse vezetésével egy csoport fiatal művész az erőteljes színek, vakmerő ecsetkezelés, könnyed vonalvezetés alkalmazásával forradalmasította az európai festészetet. A francia kritika az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szereplő, az új stílust követő művészeket - Henri Matisse-t, André Deraint, Maurice de Vlamincket és társaikat - nevezte fauve-oknak, azaz vadaknak, művészetüket pedig később fauvizmusnak.
A magyarok közül többen magukévá tették ezt a stílust, elsősorban azok, akik hosszasan időztek Párizsban, leginkább Berény Róbert és Czóbel Béla. Mások később Matisse közvetlen tanítványai lettek, mint Perirott Csaba Vilmos és Bornemisza Géza.
A magyar művészek francia kollégáikkal együtt tanultak a korszak kedvelt...
Tovább
Fülszöveg
A művészet történetében a fauvizmust az első jelentős 20. századi modern mozgaloml<ént tartják számon, jóllelnet az ide sorolt művészek nem nagyon tartottak össze. Közülük többen még tagadták is, hogy ilyen mozgalom egyáltalán létezett. 1905 körül Henri Matisse vezetésével egy csoport fiatal művész az erőteljes színek, vakmerő ecsetkezelés, könnyed vonalvezetés alkalmazásával forradalmasította az európai festészetet. A francia kritika az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szereplő, az új stílust követő művészeket - Henri Matisse-t, André Deraint, Maurice de Vlamincket és társaikat - nevezte fauve-oknak, azaz vadaknak, művészetüket pedig később fauvizmusnak.
A magyarok közül többen magukévá tették ezt a stílust, elsősorban azok, akik hosszasan időztek Párizsban, leginkább Berény Róbert és Czóbel Béla. Mások később Matisse közvetlen tanítványai lettek, mint Perirott Csaba Vilmos és Bornemisza Géza.
A magyar művészek francia kollégáikkal együtt tanultak a korszak kedvelt magániskoláiban, látogatták a galériákat és a gyűjteményeket, és rendszeresen részt vettek a párizsi szalonok tárlatain. A fiatalok, akik a telet a párizsi akadémiák festöállványai előtt töltötték, nyaranta a nagybányai művésztelepre. Nyergesújfalura vagy Budapestre visszatérve új festői szemléletet honosítottak meg. Műveik hamarosan megjelentek a budapesti kiállítótermek falain, és hatással voltak az idősebb nemzedék számos tagjára, például Iványi Grűnwald Bélára és Csók Istvánra is.
A magyar Vadak, bár ilyen néven nem formálódtak csoporttá, virtuálisan mégis egy szellemi közösséget alkottak. A kiállítás azokat a művészeket mutatja be, akik a 20. század eleji irányzatok, elsősorban a fauvizmus nyomán a magyar festészetben új szín- és formakultúrát teremtettek. A friss színek és szokatlan harmóniák keresése közben elsőként léptek túl a hagyományos, naturalista alapú természet- és művészetszemléleten, és utat nyitottak az avantgárd tendenciák felé is.
Vissza