Előszó
1930-ban, ötvenedik születésnapján, Vladimir Zeev Jabotinsky barátai három kötetben, orosz nyelven válogatást jelentettek meg esszéiből, novelláiból, költeményeiből. Most, 1990-ben, Jabotinsky...
Tovább
Előszó
1930-ban, ötvenedik születésnapján, Vladimir Zeev Jabotinsky barátai három kötetben, orosz nyelven válogatást jelentettek meg esszéiből, novelláiból, költeményeiből. Most, 1990-ben, Jabotinsky magyar tisztelői ezzel a könyvvel kívánnak megemlékezni a "költő és hadvezér" születésének 110. és halálának 50. évfordulójáról.
"A vélemények skálája Jabotinskyről a kritika nélküli rajongástól az elvakult gyűlöletig terjed" - írta Walter Laqueur. Hajim Weizmann, nagy politikai ellenfele "egészséges szellemi szabadságáról", "lovagiasságáról" és "bizarrságáról" beszélt. Jabotinsky egyéniségének, cselekedeteinek megítélése még ma is - zsidók és nem zsidók, cionisták és nem cionisták körében egyaránt - igen végletes:
Bennünket elbűvölt a Jabotinsky-jelenség, hát azt mondjuk: az a kegy jutott neki Istentől, vagy a Sorstól, hogy egyszerre volt a Szellem és a Tett embere, elmélet-adó és elmélet-megvalósító: Dávid király hibáktól sem mentes jó utóda. Ha csak a szikár tényekből sorolunk, már érzékeltethetjük tudásának, tájékozottságának, tehetségének sokszínűségét, tevékenységének széles skáláját. Szépírói pályáját orosz nyelven kezdte, írt drámát (például a "Vér" címűt), verset, regényt (például a több nyelven megjelent filozófikus "Sámson"-t), de ezen a nyelven cikkek és esszék egész sorát publikálta. A héber nyelvet harminc éves korára sajátította el, s kiváló hebraista lett. Műfordító bravúrja E. A. Poe "Holló"-jának (magyarul a "nyugatosok" nagyjainak sora szólaltatta meg) és Dante Isteni Színjátéka 10 énekének héber fordítása. Szefárdi akcentussal ültetett át és publikált francia, angol, olasz vereseket. Több héber nyelvű hazafias verset írt, melyek ma is népszerűek. Önéletrajza elegáns próza. Hitte a héber nyelv reneszánszát, érdemei e nyelv és irodalom művelésében kiemelkedőek. Mint a nemzeti nevelés híve, társszerkesztője az első héber földrajzi atlasznak. Tudományos igényű írásai közül kiemelésre kivánkozik a nemzetiségek önkormányzatáról írt dolgozata, valamint a közgazdaságtan tárgyában publikált disszertációja. Bámulatra méltó, hogyan tudott világszerte tömegeket mozgósítani oroszul, héberül, jiddisül, angolul, franciául és németül elmondott beszédeivel, melyekben lebilincselően logikus okfejtés párosult mágikus képzelőerővel és tüzes szenvedéllyel. Népét a passzivitásból a cselekvés útjára kívánta vezérelni és ezen elv bűvöletében születtek beszédei, publicisztikája, s ez az elv határozta meg politikai-katonai tevékenységét is. Hatvan kurta év alatt alapított, szervezett: pártot (cionista revizionisták), ifjúsági mozgalmat (Betár), szakszervezetet, légiót, fegyveres önvédelmi csoportot (Hagana), nemzeti katonai szervezetet (Irgun).
Vissza