Előszó
Részlet a könyvből:
A szőlő és egyéb gazdasági növények paizstetvei.
I. A paizstetvekről általában.
1. A szőlő legrégibb ellensége. A szőlőnek, ha nem is a legrégibb, de mindenesetre a legrégibb...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A szőlő és egyéb gazdasági növények paizstetvei.
I. A paizstetvekről általában.
1. A szőlő legrégibb ellensége. A szőlőnek, ha nem is a legrégibb, de mindenesetre a legrégibb ellenségeinek egyike a paizstetvek családjából való. A Szent-Irásnak Mózes egyik könyvében van ugyanis egy adat, amely említést tesz a szőlőnek egyik ellenségéről. Sokan - mint alább meglátjuk - azt tartják, hogy ez az ellenség a paizstetvek sorából való. Ezen adathoz szó fér, de annyi mégis bizonyos, hogy a görög irodalomnak egy századdal Krisztus születése előtt való adata már kétségtelenül a szőlő egyik paizstetűjére vonatkozik. Érdekes, hogy ez az adat nemcsak a kártevőt említi, hanem az orvosságát is, amely részben még ma is, tehát idestova két ezer év múlva is használatban van.
2. A paizstetű előfordulása nehezen ismerhető fel. Ha régi ellensége is a szőlőnek a paizstetű, a szőlősgazda aránylag keveset tud róla. Ennek oka egyrészt az, hogy a paizstetvek legtöbbje igazán tétlen, egyszerű, feltűnést nem keltő külsejű állat s másrészt nem is tartozik a szőlő állandóan nagy, komoly kártevői közé. Azután számba veendő az is, hogy a szőlőmívelés módjainak legnagyobb része, kivált minden rövid csapos, vagy különösen a kopasz fejre való metszés, már természeténél fogva is ellene van, hogy a paizstetvek valamelyike a szőlőben annyira elhatalmasodjék, hogy azután számánál fogva is szembetünjék.
Végül nem utolsó ok arra nézve, hogy ez az állat fel ne tűnjék, az is, hogy a paizstetű, kivált a gyakoribb nősténye, igen csekély mértékben emlékeztet ama szembeszökő vonásokra, amelyek a rovarokat jellemzik.
Vissza