1.062.833

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Malomipari technológia

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Élelmiszeripari és Begyüjtési Könyv- és Lapkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 559 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv 800 példányban jelent meg. 243 fekete-fehér ábrával és 135 táblázattal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A párt és a kormány által az ország iparosítása terén a háború előtti ötéves tervek éveiben végzett óriási munka, a kolhoz-felépítmény győzelme a faluban lehetővé tette a mezőgazdaság évszázados... Tovább

Előszó

A párt és a kormány által az ország iparosítása terén a háború előtti ötéves tervek éveiben végzett óriási munka, a kolhoz-felépítmény győzelme a faluban lehetővé tette a mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését és elmaradottból élenjáróvá, korszerű technikával felszerelt mezőgazdasággá változtatta át. A párt, a kormány és személyesen Sztálin elvtárs is mindig nagy figyelmet fordított a gabonaproblémára. Az SzK(b)P 1930-ban tartott XVI. kongresszusán tartott beszédében a következőket mondotta: «... a gabonaneműek problémája a legfontosabb láncszem a mezőgazdaság rendszerében és a mezőgazdaság összes többi problémájának a kulcsa . . .» A sztálini ötéves tervek éveiben megoldották a gabonakérdést: a gabona bruttó hozama 1940-ben túlhaladta a 7 milliárd pudot, az árugabona mennyisége pedig csaknem kétszer akkora volt, mint 1913-ban. Keleten a Szovjetunió gazdag éléstárát építették fel. A Nagy Honvédő Háború éveiben a mezőgazdaságnak komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, de a kolhoz-felépítmény eredményeként sikeresen oldotta meg feladatát: a szocialista mezőgazdaság ellátta a hadsereget és az országot élelemmel, az ipart pedig nyersanyaggal. Ebben mutatkozott meg a kolhoz-felépítmény ereje és életképessége, a szovjet parasztság igaz hazafisága. Áttérve a békés építőmunkára, a párt és kormány megjelölte a legfontosabb feladatokat; ezek között a mezőgazdaság oly mérvű fejlesztését, hogy rövid időn belül bőségesen ellássa országunk sokmilliós lakosságát, elegendő nyersanyagot adjon a könnyűiparnak, továbbá felhalmozza a szükséges állami élelmiszer- és nyersanyag-tartalékokat. A Szovjetunió népgazdaságát helyreállító és fejlesztő negyedik ötéves tervben (1946-1950) a mezőgazdaság legfontosabb feladatainak egyike a terméshozam lehető legnagyobb méretű fokozása és a mezőgazdasági termékek begyűjtésének növelése volt. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának 1950. áprilisában megjelent közleményeiből és a negyedik ötéves terv eredményeiből látható, hogy a mezőgazdasági dolgozók becsülettel teljesítették a kitűzött feladatot. A gabonanövényekkel bevetett terület az ötéves terv folyamán több mint 20%-kal növekedett. A gabona bruttó terméshozama már az ötéves terv harmadik évében elérte, az ötéves terv utolsó évében pedig 345 millió púddal túlhaladta a háború előtti színvonalat. Ezen belül a búza termelési szintje 367 millió púddal haladja meg a háború előttit. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
A gabona átvétele 4
A gabona raktározása 4
A gabona koptatása 7 5
A gabona felőrlése 5
Csomagolási műveletek 6
Rakodó munkák 6
ELSŐ RÉSZ
A malmi termelés fejlődésének rövid leírása
1. A malmi termelés fejlődési szakaszainak történelmi indoklása 9
2. A malomipari technika a kapitalizmus előtti társadalomban 11
3. A malomipari termelés a tőkés társadalomban 25
4. A malomipari termelés fejlődése a szocialista társadalomban 42
5. A hazai gabonatudomány fejlődése 53
6. A malomipar fejlődésének legközelebbi távlatai 57
MÁSODIK RÉSZ
A gabona koptatása 60
I. FEJEZET
A gabona technológiai tulajdonságai
1. A gabona technológiai tulajdonságainak jelentősége a malmi termelésben 60
2. A gabona felépítése, szerkezeti-mechanikai tulajdonságai 61
3. A búza és rozs osztályozása 64
4. A gabona technológiai tulajdonságainak kiértékelése 65
A gabona állapotát jellemző mutatószámok 66
A gabona őrlőértékét visszatükröző mutatószámok 68
A gabona őrlőtulajdonságainak kiértékelése a laboratóriumi malomban végzett őrlési eredmények alapján 73
A gabona sütőértékét jellemző mutatószámok 73
II. FEJEZET
A gabona keverése őrlés előtt
1. A gabona őrlés előtti keverésének jelentősége 77
2. Különböző gabonafajták keverésének technológiai hatása 80
3. Az őrlési gabonaelegy összeállításának; technikája és szervezése 84
III. FEJEZET
A gabona megtisztítása a keverékektől
1. A tisztítás általános ismeretei 89
Az osztályozandó gabona összetétele és fizikai tulajdonságai 89
A gabonaelegy alkotóinak változékonyságát jellemző görbék szerkesztési elvei 91
2. A gabona megtisztítása a tőle méretekben eltérő keverékektől 94
Különböző alakú lyukakkal készített rosták kiválasztása és használata 94
A gyomnövénymagvak összetétele és méretei 98
3. A gabona megtisztítása olyan keverékektől, amelyek dinamikai tulajdonságaik tekintetében térnek el tőle 98
A pneumatikus elválasztás elvén alapuló gépek működésének technológiai hatásfoka 101
A szeparátor működésének technológiai hatásfoka, ha a gabonatömeg osztályozására kombinált módszereket alkalmaznak 102
4. A gabona megtisztítása a tőle hosszban eltérő keverékektől 108
A triőrök technológiai hatásfoka 111
A spirális szeparátor (csigatriőr) működése 112
5. A gabona megtisztítása olyan keverékektől, amelyek fajsúlyban térnek el tőle 112
6. A gabona megtisztítása nehezen elválasztható keverékektől 113
7. A gabona megtisztítása a fémkeverékektől 115
8. A gabonatisztító gépek működésének ellenőrzése 117
Általános ismeretek 117
A sziták és rosták ellenőrzése 118
A légáramlattal működő gépek ellenőrzése 118
IV. FEJEZET
A gabona felületi tisztítása «száraz» és «nedves» módszerrel
1. A gabonafelület «száraz» tisztítása 119
A «száraz» felületi tisztítás jelentősége 119
A gabonafelület tisztítása hámozógépen 120
A gabonafelület enyhe hatású megmunkálása 127
A gabonafelület megtisztítása kefegépeken 129
A hámozó- és kefegépek kezelése és működésük ellenőrzése 129
2. A gabona megtisztítása «nedves» módszerrel 132
A mosógépek működése 135
A mosógépek működésének technológiai hatásfoka 139
A mosóberendezések kezelése és ellenőrzése 145
A mosodai szennyvíz tisztítása 147
V. FEJEZET
A gabona kondicionálása
1. A kondicionálás jelentősége 149
2. A búzakondícionálási módszerek fejlődése 151
A gabona nedvesítése 151
A gabona hidrotermikai kezelése 152
3. A gabonakondicionáló eljárás elméleti előfeltételei 154
A gabona kondicionálással megváltoztatandó tulajdonságai 154
A gabona kondicionálásakor ható tényezők 160
4. A gabona kondicionálásának menete 173
A hideg kondicionálás 174
Meleg kondicionálás légköri nyomáson 173
Vákuum kondicionálás 183
5. A kondicionálás üzemi hatása 191
Az energetikai mutatószámok 195
Gazdasági mutatószámok 197
VI. FEJEZET
A koptatórészleg hulladékainak utántisztítása
1. A koptató részlegből kapott hulladékok jellemzése 197
2. Az utántisztítás, a gabona kiválasztása 199
VII. FEJEZET
A gabona koptatása
1. A gabona koptatásának jelentősége 203
2. A koptatásra szánt gabona minőségi mutatószámai 204
3. A koptatógépek működésének normái és mutatószámai 205
4. A koptató eljárás felépítése 210
5. Búzakoptatási típusdiagrammok 211
6. A búza koptatása a leningrádi Lenin-díjas Sz. M. Kirov malomkombinátban 222
7. A rozs koptatási diagrammja 227
HARMADIK RÉSZ
A gabona fejlődése 230
I. FEJEZET
A gabona őrlése
1. Az őrlési művelet szerepe a malomipari technológiában 230
Általános fogalmak 230
Az őrlési eljárás hatása a malom működésének mutatószámaira 231
2. Az őrlési műveletre ható tényezők 232
Az őrlés a minőség függvényében 233
Az őrlés a gabona és fő részeinek fizikai tulajdonságaitól függően 235
3. A gabonaőrlés fő módszerei 242
Őrlés a hengerszékeken 242
A gabona őrlése kőjáratokon 249
Őrlés kalapácsos őrlőgépeken 250
4. A hengerszékes őrlés kinetikája 251
A hengerek sebessége 251
A megmunkálásra szánt termék útjának hossza az őrlési zónában 252
A gabonaszem pályagörbéje és mozgási sebessége az őrlési zónában 253
Hogyan hat a gabona megmunkálási útjának hossza, a hengerrés és a rovátkák száma az őrlésre 261
5. Az őrlőgépek teljesítménye 264
A hengerszékek táplálása 268
A hengerszék tápszerkezetének teljesítménye 270
A termékek mozgási pályagörbéje a tápszerkezet hengereinek kerületi sebességétől függően 272
A kőjáratok teljesítménye 274
A kalapácsos őrlőgépek teljesítménye 275
Az őrlési művelet hatásfokának növelési módjai 275
6. Az őrlési zónában ható erők és a művelet energiaszükséglete 276
Az erők kölcsönhatása azonos kerületi sebességgel forgó hengerek esetében 277
Az egyenlő sebességgel forgó hengerek hajtásához szükséges teljesítmény 279
Az erők kölcsönhatása különböző kerületi sebességgel forgó hengerek esetében 279
Kísérleti kutatások a hengerszék őrlési zónájában működő nyomás eloszlására vonatkozóan 284
A behúzó erő és a behúzás feltételei 286
7. Az őrlési eljárás energiaszükségletét szabályozó alaptényezők 288
Elméleti előfeltételek 288
8. A gabonaszem fizikai-kémiai tulajdonságainak hatása a fajlagos energiafogyasztásra 292
Az energiaszükséglet csökkentési módjai 293
Az őrlőgépek hűtése és portalanítása 294
9. A gabona őrlési műveletének ellenőrzése 295
A hengerek terhelésének ellenőrzése 296
Az optimális őrlési fok ellenőrzése 296
II. FEJEZET
A megőrölt gabona részeinek nagyság szerinti osztályozása (szitálása)
1. A szitálás rendeltetése és módszerei 299
2. A sziták 300
A fémsziták 300
A selyemsziták 301
A sziták szitálóképessége 304
3. Az elegyek szemcsenagysága 305
Az őrlési féltermékek szemnagyság szerinti osztályozása 307
Az elegyek szemcsenagysága és tisztaság szerinti jellemzése 308
4. A szitálási elmélet elemei 310
A részecskék viszonylagos mozgása a szitán 311
Az átmenő részecskék hatása a szita szitálóképességére 314
A termék adagolásának sebessége és a szita termelékenysége 317
Az áteső részecskék koncentrációjának, az előtolási sebességnek és a réteg vastagságának hatása a szita szitálóképességére 319
A termék önosztályozásának hatása a szita szitálóképességére 324
A liszt kiszitálása a különböző búzatípusokból 325
5. Az átesés kivonási együtthatója és át nem szitált anyaga 326
6. Az őrlési termékek szitálási vázlata 331
7. A síksziták típusvázlatai 334
8. Módszer a síkszita működésének ellenőrzésére 338
III. FEJEZET
A felaprított gabona minőség szerinti osztályozása (daratisztítás)
1. A daratisztítás célja 341
2. A dara és alkatrészei tisztításának jellemzése 344
A dara előállítása 344
A daraelegyet alkotó részecskék alakja 344
A darák nagyságszerinti osztályozása 346
A dararészecskék minősége és kiértékelésük módszerei osztályozásukkor 347
3. Különböző nagyságú és minőségű darák mutatószámai, amelyek aerodinamikai tulajdonságok tekintetében térnek el egymástól 348
A levegő és a darák között fennálló mechanikai kölcsönhatás fogalma 348
Különböző minőségű, de azonos nagyságú darák lebegési sebessége 351
A különböző nagyságú és minőségű darák lebegési sebessége 353
A különböző lebegési sebességű gabonarészecskék fajsúlya 355
Az egyes dararészecskék súlya minőségüktől és lebegési sebességüktől függően 355
A különböző nagyságú és azonos lebegési sebességű darák minősége 360
Az egyenlő lebegésű darák szemcsenagyságának jelentősége a megtisztítandó elegyben 360
4. A darák minőség szerinti osztályozásának módszerei 362
A lehulló darafolyam osztályozása átfúvással 362
Daratisztítás koncentrikus szitálással 363
Daraosztályozás a gyenge minőségű részecskék átszitálásának fékezésével 365
5. A Reform levegő-mozgási viszonyainak hatása a tisztítás eredményére 370
A fajlagos levegőfogyasztás hatása az átszitált darák minőségére 370
A darák nagyság szerinti egyenletes összetételének jelentősége a fajlagos levegőfogyasztás nagyságának megválasztására 373
A fajlagos levegőfogyasztás hatása az átcsapatok ülepítésére a Reformban és azon kívül 375
A Reform működéséhez szükséges levegőmennyiség 379
6. A Reformok fajlagos terhelésének jelentősége 381
A fajlagos terhelés képlete 381
A fajlagos terhelés hatása a tisztított darák mennyiségének és minőségének változására 381
A fajlagos terhelés hatása a levegő egyenletes áthaladására 383
A szitalyukak mérete a Reformban 385
A sziták tisztításának hatása a Reform teljesítményére 386
A sziták lejtésének jelentősége 386
A Reform tápszerkezetének helyes működése és annak jelentősége 387
A Reform fajlagos terhelése 387
A daratisztítás energiafogyasztása Reformban 387
7. A daratisztítás eredményének ellenőrzése 389
A tisztított darák minőségi követelményei 389
A Reform működésének operatív ellenőrzése 390
A Reformok hatásfokának időszakos ellenőrzése 391
A tisztítás hatályossága a Reformban 394
IV. FEJEZET
Az őrlési eljárások
1. Az általános helyzet 395
2. Töretés 398
A kiőrlés a törető eljárásban 403
Az elkülönített törető eljárás diagrammjai 404
A törető eljárás vezetése 406
3. A darák és dercék osztályozási és tisztítási eljárása 417
A darák és dercék osztályozása a tisztítás előtt 417
A sziták számozása a Reformokban 419
A darák és dercék tisztítási diagrammjai 419
«Csoportos» szabadesés alapján működő gépek használata 424
A darák feloldása 425
Asztali dara kivonása 426
A daratisztítás technológiai mutatószámai 428
4. Az őrlő eljárás 429
Az őrlő eljárás jelentősége és felépítése 429
Rovátkolt és sima hengerek használata az őrlő eljárásban 431
Felvonógépek (detasőrök) használata az őrlő eljárásban 432
A kivonatdarák és dercék őrlése 433
A csíra leválasztása 435
A láng-, zsemlyedara és dercés termékek őrlése 437
A kiőrlés az őrlő eljárásban 438
Az őrlési eljárás vezetése 438
A rendszerek terhelése, a liszt minősége és utántisztítása 442
V. FEJEZET
A búza és rozs őrlése
1. Az őrlések osztályozása, a termelés jellemzése és a technológiai zárások kalkulációs módszerei 445
Az őrlések osztályozása 445
A Szovjetunió malmaiban előállított őrlemények jellemzése 448
Az őrlés technológiai zárásának kalkulációs módszerei 450
2. Búza és rozs egy-felöntéses őrlése köveken és kalapácsos őrlőgépeken 453
3. A búza és rozs visszaöntéses őrlése 455
A rendszerek műszaki jellemzése 455
4. A búza és rozs visszaöntéses sima őrlése 457
Az általános helyzet 457
A simaőrlés szerkesztési elvei 458
A korpás búzaliszt őrlési diagrammja 459
A korpás rozsliszt őrlési diagrammja 462
5. Rozs félmagas-magas őrlése 466
Általános kép 466
A rozs félmagas-magas őrlési diagrammjának felépítését meghatározó tényezők 466
A fél magas-magas rozsőrlés diagrammjának felépítési elvei 468
A rendszerek jellemzése és a sziták rendszerenkénti kiválasztási sorrendje 468
A lisztfolyások csoportosítása számok szerint, utánszitálás 469
A félmagas-magas rozsőrlés vezetésének elvei 470
15% I-es és 65% II-es rozsliszt-kiaknázású rozsőrlés diagrammja 470
A 63% I-es rozsliszt-kiaknázású rozsőrlés diagrammja 472
6. A magasfokú rozsőrlés 476
A magasfokú rozsőrlés felépítésének alapelvei 477
30% I-es és 45% II-es rozsliszt-kiaknázású magasfokú rozsőrlés diagrammja 479
7. Félmagas búzaőrlés 482
Általános ismeretek 482
A búza félmagas őrlésének felépítési elvei 483
85-87% liszt kiaknázású búzaőrlés diagrammja 486
8. Magas búzaőrlés (0gg-s őrlés) 489
Általános ismeretek 489
A rendszerek műszaki jellemzése és a sziták kiválasztási sorrendje rendszerek szerint 492
A lisztfolyások csoportosítása számok szerint, utánszitálás 494
9. Magas őrlés 35 + 43 - 45%, 10 + 25 + 43 - 45%, 25 + 53 - 55% és 75% lisztkiaknázással 497
Általános ismeretek 497
A technológiai eljárás felépítési elve 498
10. Feljavított magas búzaőrlések 45% nullás és I-es, és 33% II-es lisztkiaknázással 503
Általános ismeretek 503
A feljavított búzaőrlés típus-diagrammja 505
11. Az Össz-Szövetségi Gabona Kutató Intézei (VNIIZ) munkája a búzaőrlések tökéletesítése terén 518
12. Magas őrlések (10% Ogg, I-es liszt vagy 72% makaróni liszt) 519
Általános ismeretek 519
A technológiai eljárás felépítési elvei 520
13. A volga-vidéki Ogg-s őrlés 526
14. A technológiai eljárás diagrammjának tervezése 527
Az általános helyzet 527
A technológiai berendezés megtervezése 528
15. A malomipar technológiájának ellenőrzése 539
Az előkészítő munkálatok 539
A termékek levételének sorrendje rendszerek szerint 540
Az őrlési mérleg kimunkálása 541
A technológiai eljárás elemzése az őrlés mérlege alapján 543
VI. FEJEZET
A fajlagos energiafogyasztás a malomban
1. Az energetika jelentősége a malomban 544
2. A teljes energiafogyasztás elemei 545
3. A fogyasztott energia eloszlása az egyes technológiai eljárásokban 550
Tartalomjegyzék 552

Ja. N. Kupric

Ja. N. Kupric műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ja. N. Kupric könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem