Előszó
Iparunk gépesítése és automatizálása során a szabályozástechnika mellett egyre növekszik a vezérléstechnika jelentősége. Munkafolyamatok automatizálási feladatait a vezérléstechnika alkalmazása igen sok esetben kielégítően oldja meg.
A vezérléstechnika területét különböző szempontok szerint lehet felosztani:
a) a segédenergia faja szerint villamos, hidraulikus, pneumatikus és mechanikus vezérlésre;
b) működési mód szerint folyamatos és szakaszos vezérlésre és végül
c) kapcsolási rendszer szerint kézi-, követő-, időtől függő és sorrendi vezérlésre.
Termelőfolyamatok központi vezérlése, amelyet e könyv túlnyomó részben tárgyal, szerkezete szerint a sorrendi vezérlés területére tartozik. Ezek a sorrendi vezérlések működésük szempontjából diszkrét kapcsolásúak; a kapcsolás eredménye mindig kétféle lehet (binér, IGEN -NEM logikai döntés). A továbbiakban mágneskapcsolós vezérlésekkel foglalkozunk, tehát villamos vezérléseket tárgyalunk.
Az ipar, főleg az alapanyagipar sok üzemében igen nagy a gépesítés és az automatizálás népgazdasági jelentősége. Megmunkáló és feldolgozó gépek között szállítóberendezéseknek összekapcsoló elemként történő felhasználása az automatizálás előfeltételét teremti meg. A gyártási folyamatok gépesítése megköveteli, hogy a hozzájuk tartozó vezérlőberendezéseket újra meg újra megtervezzük. Az irodalom a technikának ezzel a fiatal és fejlődésben levő ágával eddig csak kevéssé foglalkozott, így az Automatizálási Sorozat e kötete is csupán kísérletnek tekinthető a termelési folyamatok vezérlésénél alkalmazható megoldások megvilágítására, szállítóberendezések vezérlésének területéről vett néhány példa alapján.
Mielőtt azonban a villamos berendezés tervezésével és kivitelezési módszereivel részletesebben foglalkoznánk, célszerűnek látszik, hogy a 2. és 3. fejezet megállapításainak jobb megértése végett a szénelőkészítő és ércdúsító berendezéseken belül az egyes építőelemeket és működésüket röviden leírjuk. A 2. fejezetben a kapcsolások tervezésére és a villamos berendezés építőelemeire adunk útmutatást és végül a 3. fejezetben a kivitelezés különböző lehetőségeit említjük meg. Ebben a munkában természetesen semmiféle igényt sem támasztunk a teljességre ; csupán az ilyen berendezések tervezése és üzembentartása közben szerzett egyes ismereteket akarjuk közölni az érdeklődő olvasóval.
Vissza