Sutton

Előszó

A szerző megjegyzése
Miután élete felét börtönben töltötte - hol kint, hol bent -, Willie Suttont 1969 szentestéjén végleg szabadlábra helyezték. Hirtelen szabadulása az Attica Büntetés-végrehajtási Intézetből médiaőrületet váltott ki. Újságok, folyóiratok, tévéállomások, kibeszélőshow-k - mindenki interjút akart az amerikai történelem legmegfoghatatlanabb és legsikeresebb bankrablójával.
Sutton csak egyszer szerepelt a médiában. A szabadulását követő egész napot egy újság riporterével és fényképészével töltötte, körbekocsikáztak New Yorkban, végiglátogatták leghíresebb bankrablásainak a helyszíneit, és a többi helyet, amik fontos szerepet játszottak életében.
Az ennek köszönhetően létrejött cikk azonban furcsa módon felületes volt, több hibával - vagy hazugsággal - és kevés igazi leleplezéssel.
Sajnos Sutton, a riporter és a fényképész is távozott már közülünk, vagyis, ami azon a karácsonyon közöttük történt, és ami Suttonnal az azt megelőző hatvannyolc évben megesett, találgatás tárgya.
Ez a könyv az én találgatásom.
De a vágyam is. Vissza

Fülszöveg

Willie Sutton Brooklyn mocskos, ír nyomornegyedében született, a huszadik század első évében. Mire nagykorú lett, a bankok teljesen elvadultak. Ha éppen nem csődöt jelentettek, ami miatt számtalan amerikai vesztette el munkáját és vált otthontalanná, akkor állami gyorssegélyekért folyamodtak. A tőzsdekrachok, válságok és az elszabadult munkanélküliség ördögi köréből Sutton csupán egyetlen kiutat látott, egyetlen lehetőséget arra, hogy elnyerje álmai hölgyét.
Sutton három évtized alatt olyannyira tökélyre vitte a bankrablást, akkora mestere lett a szökéseknek, hogy az FBI a legkeresettebb bűnözők listájának élére helyezte.
A nyilvánosság azonban Suttonnak szurkolt. Hiszen soha egyetlen lövést sem adott le, áldozatai pedig kizárólag a vérszívó bankok voltak. Amikor 1952-ben végleg elfogták, tömegek vették körül a börtönt, és a nevét kántálták.
A Pulitzer-díjas J. R. Moehringer megkapóan kelti életre Willie Suttont. A történetben Amerika legsikeresebb bankrablójának tetteit több vezérelte a puszta szegénységnél vagy a társadalom elleni dühnél. Mégpedig egy feledhetetlen nő.
Bármennyi bűntettet követett el, akárhányszor esett rabságba, első szerelme (és első cinkostársa) sohasem járt távol gondolataitól. Amikor pedig végleg kiszabadult, azonnal elindult megkeresni őt.
A Sutton szívbemarkoló, vicces, tempós, telis-tele tényekkel: gazdasági válságok történetét meséli el, és ezáltal kísértetiesen modernnek tűnik - miközben a háttérben egy elátkozott, örök szerelem története bontakozik ki. Vissza