Iszlám és politika

Fülszöveg

Bevezető
Az „iszlám tényező" az iráni iszlám forradalommal (1979) vált a nemzetlcözi politikai élet problémájává. Szinte minden muszlim országban megélénkükek azok a mindig is létező csoportok, amelyek politikai céljaikat erőteljesen vagy kizárólag az iszlámra támaszkodva, abból merítve fogalmazták meg. A híradásokban ezután kaptak tág teret az iszlám törvények szellemében végrehajtott intézkedések: nők megkövezése, a társadalom totális iszlamizálásának programja, pl. Pakisztánban stb. Az események számos kérdést vetnek fel. Vajon iszlám reneszánsznak, iszlám hullámnak vagyunk a tanúi? Lehetséges-e társadalmi progressziót megvalósítani iszlám környezetben? Ezekre a kérdésekre azonban a közvélemény széles rétegei - újabb kérdések felvetésével - már válaszolnak is. A „sötét középkor" támad fel? A papok uralma valósul meg? Az űrhajók korában a primitív fanatizmus éled újjá? Ahogyan az „iszlám tényező" egyre terebélyesedik, kilép az afganisztáni-iráni térségből, s globalizálódik... Tovább

Fülszöveg

Bevezető
Az „iszlám tényező" az iráni iszlám forradalommal (1979) vált a nemzetlcözi politikai élet problémájává. Szinte minden muszlim országban megélénkükek azok a mindig is létező csoportok, amelyek politikai céljaikat erőteljesen vagy kizárólag az iszlámra támaszkodva, abból merítve fogalmazták meg. A híradásokban ezután kaptak tág teret az iszlám törvények szellemében végrehajtott intézkedések: nők megkövezése, a társadalom totális iszlamizálásának programja, pl. Pakisztánban stb. Az események számos kérdést vetnek fel. Vajon iszlám reneszánsznak, iszlám hullámnak vagyunk a tanúi? Lehetséges-e társadalmi progressziót megvalósítani iszlám környezetben? Ezekre a kérdésekre azonban a közvélemény széles rétegei - újabb kérdések felvetésével - már válaszolnak is. A „sötét középkor" támad fel? A papok uralma valósul meg? Az űrhajók korában a primitív fanatizmus éled újjá? Ahogyan az „iszlám tényező" egyre terebélyesedik, kilép az afganisztáni-iráni térségből, s globalizálódik (al-Kaida, a se nem iszlám, se nem állam „Iszlám Állam" létrejötte), úgy kövülnek meg a klisék és egyre nagyobb tömegeket kerítenek hatalmukba az olykor még a politikusok által is erősített negatív előítéletek. A 19-20. század fordulója körüli „boldog békeidőkben" kialakult és meggyökeresedett sztereotípiákhoz - „mesés Kelet", homokdombok között cammogó karavánok stb. -napjainkban újabb, rémületet keltők társulnak: luxusautókban feszítő turbános olajsejkek, akik bármikor megzavarhatják a világgazdaság kialakult működését, fanatikus terroristák, akik a háborús szakadék szélén táncoltatják a világot. A gö-rög-latin és keresztény kultúrán nevelkedett européer még mindig túlzott sematizmussal közelít ehhez a világhoz, s a szakemberek szűk körét kivéve, ignorálja az Európában élő, dolgozó 20-25 millió muszlimot, ismeretei köréből teljesen száműzi azt a nyilvánvaló tényt, hogy a muszlim arabok is hozzájárultak földrészünk kultúrájának a formálásához.
Az elkövetkezendő oldalakon megkísértem közelebb hozni ennek a már közel kétmilliárd ember által magáénak vallott vallásnak a világát, bemutatni meghökkentő eseményeinek a történeti-társadalmi gyökereit. Elsősorban az arab világra koncentrálok, kissé a tágabb Közel-Keletre, amely magában foglalja Iránt és Afganisztánt is. Azért erre a területre, mert születésétől kezdve ez a térség a politikai iszlám epicentruma.
Az iráni iszlám forradalom után hallatlan mértékben megnőtt az érdeklődés az egyetemisták körében (de az általánosan vett közvéleményben is) az iszlám, pontosabban a politikában betöltött szerepe iránt. Ez vezetett arra, hogy speciálkollégiumokat tartsak a témából, majd azokat Iszlám és politika címen egyetemi jegyzet formájában tegyem közzé. Jelen munka ennek a jegyzetnek a kibővített Vissza