A csillagászat történelmi jellemvonásai

Megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével

Szerző

Fordító

Budapest

'J. C. Houzeau: A csillagászat történelmi jellemvonásai ' összes példány

Kiadó:	K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1889
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	552 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Öt ábrával. A Franklin-Társulat Könyvsajtója nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Valamely tudomány könyvészete egy neme lévén a számadásnak e tudomány kincseiről vagy legalább azon anyagokról, melyekkel fejlődésének különböző korszakaiban a tudomány rendelkezett, helyén lesz, hogy itt együttesen tekintsük át a tudományos munkásság ezen elemeinek egymást követő jellemvonásait. Analitikai jelekkel bővelkedő újabb nagy tankönyveink nem hasonlítanak a közép-kor kozmografiai leírásaihoz. Az ó-kor csillagászati költeményei is eltérnek emezektől és e költeményeket megelőzőleg a csillagokra vonatkozó ábrázolások örökítették meg a műemlékeken a népek kezdetleges ismereteit allegóriáik és meséik vegyülékével együtt. Ennélfogva nem az a szándékunk, hogy e helyütt a csillagászatnak szorosabb értelemben vett történetét írjuk meg Bailly, Delambre, Rudolf Wolf és még mások nyomán, kik oktató modorban és nagyobb tekintéllyel rendelkezve írtak. Mi csak ezen tudománynak különböző korszakaiban való jellemére akarnók az olvasó figyelmét különösen felhívni. A csillagászat nem elszigetelt és más dolgoktól független munkálkodás révén fejlődött és érte el jelenlegi állapotát. Mindenütt és minden időben szorosan összefüggött az értelem egyetemes mozgalmával. Haladása nem csupán a mathematikai tudományoknak és a buvárkodás még némely más ágának haladásától függött. Elméletei mindig magukon viselték a kor törekvéseinek, ábrándjainak és tévedéseinek bélyegét. A társadalommal együtt emelkedett és vele együtt hanyatlott. Sőt kezdetben nagyon szorosan kapcsolódott össze a nemzetek gyakorlatias lételével. Ily módon fejlődve, visszatükrözi minden kornak értelmi állapotát, és ezen a réven magának az emberi szellemnek történetéhez tartozik.
Jellemvonásainak fejlődési egymásutánja nemcsak e tudományban nyilvánult, hanem egyetemes haladásnak volt az eredménye. Még az a korszak is, melyben valamely népnél valamelyes fokra emelkedett vagy valamelyes hódítást tett, nem kizárólag a saját törekvéseitől függött; közös haladásnak volt ez az eredménye, mely az egész társadalmat előbbre vitte. Mindegyik állapot tehát csak a maga idején és a neki megfelelő viszonyok között jöhetett létre. Az értelmi fejlődés során minden dolog együttesen halad, miközben minden dolog egymással szoros lánczolatban van. Vissza

Tartalom

Valamely tudomány könyvészete megismerteti az illető tudománytól a különböző korszakokban használt anyagok jellemvonását	1
Eme vonások váltakozása egyetemes törekvés eredménye	2
Különböző tudományaink nem egykorúak	2
A tudományok száma növekedőben van	3
Ez a növekedés az értelmi fejlődés eredménye és kifejezője	3
A csillagászatot a közös fejlődés elemének és részének fogjuk tekinteni	4
Az értelmi fejlődés sorrendje
Az emberi ismeretek fejlődésének meg vannak a maga törvényei	5
A számtan a legrégibb tudomány	5
Chronológiai szempontból a számtan az első tudomány	6
A tizes számlálás egyetemes volta	6
A számtan fejlődése az ó-korban	8
Az elvont szám fogalma	8
A geometria	8
Az alak fogalma	8
A geometria a számtan után közvetetlenül következik	9
A görögök geometriája	9
Munkáik nagysága	9
A mennyiségtani tudományok jelleme	10
A mathematikusok maga-magukból merítik tárgyaikat	10
E tárgyak csakhamar kimerűlnek	10
A mennyiségtani tudományok csak egy tehetséges kívánnak meg, a dedukcziót	11
Ezek alakultak meg először, mert fürkésző tehetségeinknek csak egyikével élnek	11
Az alkalmazott mennyiségtani tudományok	12
Ezek később következnek	12
A mennyiségtani tudományokat mely ágakra alkalmazták először	12
Az akusztika
Az ó-koriak akusztikája	13
A csillagászat	14
A csillagászat megalakulása	14
A mechanika	14
A mechanika keletkezése	14
Az optika	15
Az optika keletkezése	15
A hét szabad művészet	16
A mennyiségtani tudományok voltak az egyedüli exakt tudományok	16
Az újjászületés korabeli egyetemek quadriviuma és triviuma	17
Ezen oktatás korlátozott köre	17
A filozófiai rendszerek	18
Az emberben korán meg van a hajlandóság, hogy okoskodjék	18
Analógia a filozófia és a geometria között	18
A filozófiai alapelvek, miként a geometriaiak, eszményiek	19
Többféle filozófia és többféle geometria	19
Csak egy geometria van, melynek szabatossága kiterjed a tárgyszerűre	20
A dialektika	21
A nyelv- és történelmi tudományok	22
Grammatika és rhetorika	22
Nyelvtudása	23
A nem irgalmas nyelvek változandósága	23
A történelem mindenütt mesékben kezdi	24
A megfigyelő tudományok ős jelleme	24
Csalékony bizonyságok	24
Akkoriban a következtetések túljárnak a tényeken	25
A megfigyelések eleintén csak esetlegesek	26
Kell hogy a megfigyelések szántszándékosakká váljanak	26
A fizikai-chemiai tudományok	26
A fizikai-chemiai tudományok az ó-korban	26
A pozitív megfigyelések kezdete	27
Utolsó dolog: az indukczió	27
Az indukczió a fizikában és a chemiában	28
E két tudomány aránylag új-kori	29
Jelenleg exakt elvek sorával rendelkeznek	29
A geografiai és geológiai tudományok	29
A geografiai tudományok	29
Csillagászati geografia	30
A geológia keletkezése	31
A paleontológia	31
Az anthropológiai tudományok	33
Az ethnografia	33
A filológia	33
A szocziológia	33
A történelem	34
Az archeológia	34
A nemzetgazdaság	35
Az erkölcstan és a jogtudomány	35
A biológiai tudományok	36
A természet-história	36
A biológia	37
Az orvosi tudomány	38
E tudományok történelme nem szerepel tanításukban	39
A metafizikai tudományok	39
E tudományok jelleme	40
Országuk nem áll-e ábrándokból és képzeletekből?	40
Merészség volna, ha e tudományok jövőjét előre megítélnők	41
A mennyiségtani tudományok elsőbbsége a különböző népeknél	42
Minden népnél a tudományok egyazon sorrendben következnek egymásra	42
Az inkák tudománya	42
A chilei benszülöttek tudománya	43
Az aztékek tudománya	43
A malájok és indo-khinaiak tudománya	45
A hinduk tudománya	46
A khinaiak tudománya	47
A khaldéusok tudománya	48
Az ó-kori egyptomiak tudománya	49
A skandinávok tudománya	50
A tudományok fejlődésének sorrendje a feltételek természetétől függ	51
A csillagászat három fázisa	52
A csillagászat visszatükrözteti eme fejlődés különböző fázisait	52
Meséken kezdi	52
Áttér az empirizmusra és az idétlen dedukcziókra	52
Végtére induktív tudománnyá válik	53
A csillagászat a mesék világánál. - A csillagászat keletkezése
Az ősember kénytelen maga-magának csillagásza lenni	55
A csillagászat jelenleg szakemberek kezében van	55
Eleintén kinekkinek a maga csillagászának kellett lennie	56
A csillagászatnak az archeológián való érdeke	58
Az éjekkel számlált napi időszakok	58
Az éjnek és a napnak a nem-lételhez való hasonlítása	58
A napi időszakokat éjekkel számlálták	59
Az éj és a nap képe a skandinávoknál	59
Az éjekkel való számlálás maradványai	60
Hozzávetőleges órák	61
Hozzávetőleges órák	61
Hogyan tartották számon	61
A természetes nap felosztása Afrika fekete törzseinél és az Ujvilág benszülötteinél	61
Az izlandiaknál	62
A Társaság-szigetek benszülötteinél	63
A legrégibb klasszikus népeknél	63
A rómaiaknál	64
A sarkvidékek lakóinál	64
A Hold járása	65
A Hold változásai szembeötlők	65
Holdvilágos éjek	65
A holdujság örömtüzei	66
A peruiak az a nézete, hogy a Hold havonta meghal	66
A Hold és a Nap közötti viszálkodás eszméje	67
Különböző magyarázatok	67
A Hold váltakozó külseje	68
A hónap	68
A mit a Holdban látni	69
Minden nép megszokott tárgyakat lát a Holdban	69
A kelet-ázsiaiak nyula vagy házi nyula	70
Emberi arcz Dél-Amerikában és Óczeániában	71
A skandinávok, eszkimók és khassziák legendái	72
A klasszikus népek és az új-kori czivilizált népek látománya	73
A látományok nagy típusainak geografiai elterjedése	73
Eme látomány hatalma	74
A Nap járása	75
A délköri árnyékok hosszának változása	75
A felkelő vagy lenyugvó Nap árnyékának azimútja	75
Esthajnali felkelések és lenyugvások	76
A Nap periódusa csaknem észrevehetetlen a térítők alatt	77
A Nap járása gerjesztette a cziklus és a visszatérés fogalmát	77
A Nap periódusának első meghatározása Egyptomban a -XXX. század előtt	78
Hasonló meghatározás Ázsia régi népeinél	78
Az Ujvilág benszülötteinél	79
Az asztrognózia keletkezése	80
A csillagok látszólagos zavara	80
Viszonylagos csoportosításuk állandó marad	80
Az első megfigyelők dombokra mennek fel	81
A csillagok névlajstroma mindenütt személyeknek és különböző tárgyaknak az égre való helyezéséből áll	82
Vannak természetesnek látszó csillag-csoportosulások	82
A látható égnek csillag-csoportokra való teljes felosztása hosszas munka	83
Kezdetleges asztrognóziák	83
Csak hat népnek volt teljes asztrognóziája	83
Az uranografiai kísérletek régi volta Khinában	84
Az ó-kori Egyptomban	85
Khaldeában	86
Indiában	86
A galloknál és a skandinávoknál	87
A tejút a lelkek útja	87
Az előtüntető alakok egyezése különböző népeknél	88
A Plejádok	88
A Medve	89
A Bika V betűje	91
Az irokézek felismerték a sarkcsillagot	91
Az eszkimók kezdetleges asztrognóziája	92
Az elfogadott alakokban a nép élete tükröződik vissza	92
Az aztékek és a peruiak nagyjában való asztrognóziája	92
A patagoniak ege	93
A tahitiaké	94
A csillagok, mint kalauzok	95
Ilyetén alkalmazásuk az ősnépeknél	95
A hajósok a csillagokhoz folyamodtak	95
Az ég ismeretének fontossága úgy a skandinávoknál mint a főnicziaiaknál	96
Hogyan fogták el először az éggömböt	96
Az égi testeket hujántásnyira képzelték	96
Az égbolt mint valami fedő borította a Földet	96
Minden nép a Föld közepén vélte magát	97
A keleti szeleket Spanyolországban az égbolt tartóztatja fel	97
Az eget oszlop tartja	98
Az irokézek folyós ege	98
A kötélre kötözött Nap	99
Vénusz felfedezése	100
A bolygók felfedezése az uranografiára fordított figyelemtől függ	100
Eleintén csak Vénuszt ismerték fel	100
A hajnali csillagnak az esti csillaggal való azonosságát már felfedezése idején felismerték	100
Homer és Hesiodus csak Vénuszt említik	101
Az Ujvilág népei a bolygók közül csak Vénuszt fedezték fel	102
Vénuszt felismerték a peruiak, az aztékek, a máják, a pawnik, az irokézek és a topinambuk	102
Félelem a fogyatkozások idején	104
A Nap azért fogyatkozik, hogy haragját mutassa	104
A holdfogyatkozás felöltőbb a részletes napfogyatkozásnál	104
Az inkák nézete a holdfogyatkozásról	105
Hogyan viselték magukat fogyatkozás idején	105
Az Antillák lakóinak és a karaiboknak szokása	106
A huronoké és az eszkimóké	107
Szörnyek, melyek a Holdat elnyelik	107
A Holdat felfaló sárkánynak a hold-csomókkal való azonosítása	108
Az apokalipszis sárkánya	108
Babonák Indo-Khinában és a dél-ázsiai sziget-csoportokon	108
Babonák Khinában	109
Az ó-kori görögök nézetei	110
A fogyatkozások idején ütött zaj	111
Harangozás	111
A fogyatkozásokra vonatkozó babonák meglepő hasonlatossága	112
A keletkezőfélben levő csillagászat egykorú a meglelkesítéssel	113
A mesék hasonlatossága egyazon társadalmi színtájon	113
A meglelkesítés	113
Az istenek egymásra következő sora a fétisek, a légköri erők, az égi testek	115
Igézés, bűvészkedés, jóslás	115
A keletkező csillagászatnak megfelelő pszichológiai állapot	115
Az északvidéki népek pszichológiai állapota	116
A skandinávoké	117
Az afrikai fekete törzseké	118
A Kanári szigetek guánsaié	119
Az amerikai indiánoké	119
Az aztékeké és az inkáké	120
Az Ujvilág különböző törzseié	121
Dél-Ázsia és Óczeánia lakóié	121
Egyptom, Perzsia, India és Arábia ó-kori népeié	122
A klasszikus ó-koré	124
A légköri istenségek korszakának maradványai	124
Társadalmi állapot az őscsillagászat korában	124
A csillagászat keletkezésekor alávetették magukat a jelenségeknek a nélkül, hogy előre látták volna	125
Ez a törzsek és az első fontos mesterségek kora volt	125
A szellemi alkotás még nem karolta fel az égi testeket	125
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - A közkeletű csillagászat
Az őscsillagászat haladásának lassúsága	127
Némely társadalomnak mozdulatlansága; Afrika fekete benszülötteinek példája	127
Az írás-mesterség nyujtotta segítség nem volt meg	128
A fonetikus írás feltalálása	129
Az ó-korban ritkán használták az írást	129
A kezdetleges csillagászatot közkeletű dolgokra alkalmazzák	130
Az éggömb és forgása	130
Az éggömb körei	130
Az ég jobb- és baloldala	131
A dodekatemóriák átmenete a horizonton	132
A panatolai-k rendszere	132
Hajnali és akronitikus felkelések	133
A kinaiaknak a -XII. században tábláik vannak, melyek az ég állásának évi változásait tüntetik elő	133
Mértékes órák	134
Az égi órának két mutatólapja van: éjjeli és nappali	134
Időleges (nem egyenlő) órák és éjnapegyenlőségi (egyenlő) órák	134
Az időleges órák használata Khaldeában és Egyptomban	134
A khinaiak időleges virrasztói	135
Az időleges órák egyetemes használata Görögországban és Rómában	135
Ez a szokás Európában a XVI. századig tart	136
Olasz módra számított órák	137
A közép-időt egészen közelmúlt időkben fogadták el	138
Óráink miért tizenkettes rendszerbeliek	138
Az aztékek és májak órái	138
Az idő megfigyelése a csillagok révén	139
A csillagok felkelése mozdulatlan időpontokat szolgáltatott	139
Ezt az eljárást használták a régi egyptomiak	139
A khinaiak kulminácziókkal éltek	139
Ez a módszer nem kerülte el a görögök figyelmét	140
A nagy bolygók felfedezésének befejezése	140
A nagy bolygók mindegyikének felfedezése összefügg a csillagos ég szorgalmasabb megfigyelésével	140
A bolygók ismerete a görög-latin czivilizációban	140
A bolygók az ó-kori egyptomiaknál	141
Az asszíriaiak bolygói	142
Az ó-kori Perzsia bolygói	144
A hinduk bolygói	144
A khinaiak bolygói	145
Az indiai dravidák és a tahitiak a bolygóknak csakis egy részét fedezték fel	146
A naptár alapítása	147
A naptár alapja a hónap és az év	147
Valamely naptárnak alapításához a csillagászat bizonyos fejlettsége kívántatik meg	147
A hónap és az év hozzávetőleges használata az amerikai indiánoknál	147
Az időmérés nehéz volta a sarkvidékeken	148
Két mérték, melyekből három naptár származik: a holdjárású, a napjárású és a hold-napjárású	149
Holdjárású naptárak	150
Elvük	150
Arab naptár	150
A peruiak naptára	151
A holdjárású naptár inkább pásztoroknak mint földmívelőknek való	151
Napjárású naptárak	151
Az évi jelenségek szabályszerű volta Egyptomban	152
A legújabb időkig való állandóságuk	152
Az egyptomi naptár régi volta	153
A hozzávetőleges évnek a maradandó évvel való helyettesítése	154
A főniksz-periódus	154
Sirius hajnali felkelésének elmozdulása a preczesszió hatása miatt	154
A labirintus	155
Az akkádiak naptára	156
A perzsák naptára	156
Az aztékek naptára	157
A mexikóiak chronologikus kereke	158
Mája naptár	160
A hónap-nevek megválasztása a népek foglalkozása szerint	161
A rómaiak naptára	162
A greogriánus reform	163
Hold-napjárású naptárak	164
Közbeiktatás egész hónapok révén	164
Az asszíriai oktaétisz	165
Meton-nak Callipus-tól javított cziklusa	166
Az ó-kori Görögország naptára	166
A khinai csong-ki vagyis az egyenlő felosztású két skála rendszere	167
A hittérítők szerencsétlenül újították ezt a rendszert	168
A 19 éves cziklus Khinában	168
A 60 napos és 60 éves cziklusok	169
A világosság palotája	170
A Védák naptára	170
Az új-kori hindu naptár	171
A muyzka naptár	172
A százados ünnepek	172
A «ludi saeculares» Rómában	173
A század ünnepe az aztékeknél	173
Az ünnep részletei	174
Az egész nép aggodalma	174
Az egyptomi Izisz-ünnephez való hasonlatosság	175
A gúlák	175
A csillagoknak emelt oltárok	176
Lépcsős gúlák	176
Az egyptomi nagy gúlák kora	176
E gúlák rendeltetése	177
Gúlák vagy tornyok Mezopotámiában	178
A szellemek tornya Khinában	180
Lépcsős gúlák az Ujvilágban	180
A gúlák vallásos csillagászati mozgalom jelei voltak	181
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - Az ég megelevenítése
Az égi testek megszemélyesítése	182
Az égi testekben valami értelmesség van	183
Istenesítésük	183
A lélekkel felruházott Nap	184
A Nap útjának változása napfordulatkor	184
Ennek oka	184
A Nap a tengerbe merül	185
A Föld alatt megy át	186
Barlangba húzódik	186
Az égi testeknek szabad akaratuk van	187
Timoleon vezérlő csillaga	187
Megesett a Nappal, hogy éj idején késedelmeskedett	187
Megesett vele, hogy egészen megállott	188
Megállott még a XVI. században is	188
A fogyatkozások az ő akaratáról függnek	189
A csillagimádás	189
A theokratikus korszak egyetemes volta	190
Az asztrolátria csak a bolygók felfedezése után kerül fel igazán	190
Az égi testek tisztelete a szemitáknál	191
Khaldea csillagpantheizmusa	191
Az égi testek tisztelete a szabédusoknál	191
A főnicziaiaknál	192
A zsidóknál	192
A Napnak különböző látszata szerinti istenesítése	193
Az égi testek tisztelete Egyptomban	193
A Nap különböző megszemélyesítése	193
A Nap kinyilatkoztatja magát a holtak lelkének	195
Az afrikaiak kultusza	195
Az égi testek tisztelete Indiában	195
Kezdetei az árjáknál	195
A brahmanizmus fejlődése	195
A különböző alakokban imádott Nap	196
A fény révén való kinyilatkoztatás	196
Az oriszai templom	197
Visnu tisztelete	197
A csillagok tisztelete az ázsiai sziget-csoportokon	198
Az égi testek tisztelete a mongol népeknél	198
Khinában ez inkább bámulat mint tisztelet	199
Japánban az asztrolátria nem volt teljes	199
Nap-imádás a régi turániaknál és a hiungnuknál	199
A parthusok és az új-kori perzsák üdvözlik a Napot	200
Az égi testek tisztelete Európában	200
A klasszikus ó-korban	200
A szlávoknál és Norvégiában	200
A szászoknál	201
Az égi testek tisztelete az Ujvilágban és Óczeániában	202
A Nap ünnepe az inkáknál	202
A Nap tisztelete az aztékeknél	203
Az apalachoknál	203
A huronoknál és az irokézeknél	203
Az asztrolátria Amerikában megállapodott a Nap és a Hold tiszteleténél	204
A tahitiak csakis a Napot imádták	204
A csillag-kultusz fejlődésének és a csillagászat haladásának kölcsönös viszonya	204
A szent tűz	205
A szent tűz a Nap része	205
A szent tűz az ó-korban	205
A zsidók örök tüze	205
A Veszta-kultusz	206
Pyréthusok	206
Az örök tűz a skandinávoknál	206
Indiában és Japánban	207
A nacsézeknél	207
Az inkáknál	208
A mexikóiaknál	208
Hogyan gyújtják meg az új tüzet	208
A husvéti viaszgyertya	209
Bizonyos korban az asztrolátria valamennyi nép vallásának alapja	209
A meteorkövek tisztelete	211
Talán ez volt a kövek tiszteletének eredete	211
Meteorkövek az ó-kori templomokban	211
Az újkori Európa templomaiban	212
A hulló csillagok	212
Eme futólagos jelenségek felizgatják a képzeletet	213
Az arabok hiedelme	213
A különböző indiánus törzsek hiedelme	213
A képes éggömbök	213
Különbözők az egyes népeknél	214
Ilyes gömb befejezéséhez több század kivántatik meg	214
A khaldéusok gömbje	214
A régi egyptomiaké	216
Hermes könyvei	218
A hinduk gömbje	218
A keleti gömbök jelleme	218
A khinaiak gömbje	219
A khinai hajósok a déli égen nem alkottak csillagképeket	220
Az ó-kori arabok és a klasszikus arabok gömbjei	220
Amerika és Óczeánia népeinek csak nagyjában való gömbjük volt	221
A csillagászati hitregék	222
Hitregék vagy legendák kifejezői voltak-e az éggömb ábrái?	222
Miképen képezték az új-koriak a többi csillag-csoportot	222
Az ó-koriaktól az égre helyezett utolsó csillagképek	223
Csillag-csoportok, melyeknek jelképe megváltozott	224
Arab regék, melyeknek csillagok a hősei	224
Az égi személyiségek születése és halála	225
A déli ég képei	225
Az éggömböt borító személyiségek inkább csak arra valók, hogy névlajstromot adjanak	220
A Nap állatköre	227
A dodekatemóriák akkádi eredete	227
Görögországba való behozataluk idején az állatkörnek már voltak csillagképei	228
Eme behozatal kora	228
Az állatkör jelképei	229
A dodekatemóriákat elfogadó népek azokat módosítják is	230
Az egyptomi jelek	230
Az egyptomi templomok állatköreinek kora	231
A dekánok	231
Az állatkör behozatala Perzsiába	233
Indiába	233
Khinába	234
Mongol, tibeti és japán állatkör	235
Az aztékek némely állatköri jele megegyezik az ázsiai jelekkel	235
Közlekedés eredménye-e ez?	236
Vésett glóbusok és antik planiszferák	237
A glóbusok kelte az éjnapegyenlőségek helyzete révén állapítható meg	237
A Farnese-múzeum és az arolseni múzeum glóbusa	238
A Vatikán planiszferája	238
A Hold állatköre	239
Ez az égnek a holdmozgás megfigyelése czéljából való kiczövekelése	239
India nakshatrái	240
Mik ezek az új-kori hinduknál	241
A preczesszió hatása a hold-szállásokra	242
A meghatározó csillagok koordinátái	242
A khiaiak hold-állatköre	243
A cze osztályrész eltűnése	245
Az arabok és perzsák hold-állomásai	245
A népek érintkezése a történelem előtti időkben	247
Az antik czivilizácziókat elszigetelt tűzhelyeknek szokták képzelni	247
Khina ó-kori közlekedése a Nyugattal	249
Közlekedése a kalifák birodalmával	249
A főnicziaiak utazásai	250
Semmi valószínűtlensége, hogy az ó-korban bizonyos ismeretek átvitettek	250
Az empirikus korszak. - Az első megfigyelések.
A megfigyelések tevékeny korszaka megkezdődik	252
A megfigyelés szántszándékossá válik	252
Az égi mozgások régi hipotézises korszakai	253
A Napfordulatok megfigyelése	254
Nagyon régi Khinában	254
A syene-i kát	254
A Meton és Euctemon-féle napfordulat	255
Eme megfigyelés elve Peruban	255
A cuzco-i tornyok	256
A Nap zenit-átmeneteinek megfigyelése	258
Peruban	258
Mexikóban	260
A fogyatkozások megfigyelése	260
Régente Khinában	260
Babilonban és Ninivében	261
Az ó-kori Egyptomban	262
Nehézség az évek számlálásában	262
Az eponímák sora	263
Az ó-koriaknak az időpont megállapításánál elkövetett hibája	264
Mahabharata fogyatkozása	264
Történelmi nevezetességű klasszikus fogyatkozások	264
A csillagászat hivatalos tiszte	265
Egyptomban a csillagászat a papok kezében volt	265
A ninivei csillagászati táblácskák	266
A rajtuk talált csillagászati feljegyzések	267
A csillagászat hanyatlása Babilonban	268
A csillagászati szolgálat szervezete Khinában	268
A csillagászati udvartartás	268
Üstökösök, napfoltok és időleges csillagok megfigyelése Khinában	269
Merkur-megfigyelések	270
Az etruszkok csillagászati évkönyvei	271
Az inkáktól megőrzött néhány megfigyelés	271
Az aztékektől megőrzöttek	271
Almanachok szerkesztése	272
Az «évfolyam könyvei»	272
A bolygók járását tartalmazó egyiptomi táblácskák	272
A hinduk, szinghaliak és törökök almanachjai	273
Khina hivatalos almanachjai	274
Az aztékek chronológikus kereke	275
A skandinávok rúna-pálczái	276
Árnyékvédő műszerek	276
A madagaskariak az ember árnyékát láb-hosszakkal mérik	276
Eleintén az árnyék hossza volt használatos	277
A polosz, vagy horologium	277
Pálczás kő Mexikóban	277
Csúcsos és lyukas gnómon	278
Khina napóra	278
Egyptomi egyenlítői napóra	280
Kúpos napóra	280
Az arachné	281
A gnómonika fejlődése a kúpszeletek tanulmányozása révén	282
Hipparchus analemmás napórája	282
A tudományos gnómonikát a szélső Keleten és Amerikában nem ismerték	283
A gnómonok és a napórák Görögországba való behozatalának kora	283
Mikor hozták be Rómába	284
Az árnyék hosszát nyilvánosan hirdették	284
Augustus obeliszkje	284
Az árnyékvető műszerek fontossága a társadalmak községi szervezete idején	285
A délvonal kitűzése	285
Az egyptomi gúlák a világtájakra vannak beállítva	285
Egyptomi műszer a Nap azimútjának meghatározására	286
Khinai módszerek a délvonal meghúzására	287
Proclus az egyenlő árnyékokat használja fel	287
Hyginus a délvonal egyazon oldalán három árnyékhosszt használ	288
Ulug-bég módszere	288
A mexikói gúlák a vilgátájakra vannak beállítva	288
A víz-órák	288
Az időmérésre alkalmas valamely műszer tisztább fogalmat nyújt a tartam folytonosságáról és haladásáról	288
A ceyloniak példája	289
A khinaiak és hinduk víz-órái	289
Lyukas víz-órák	290
E készüléket még most is használják Ázsiában	291
Víz-órák Khaldeában és Egyptomban	291
A víz-órák a görögöknél	292
A rómaiaknál	292
Az araboknál	292
A tulajdonképeni csillagászati megfigyelések	293
A khinaiak az égi testeket glóbuson tűzik ki, mely az ég mozgását automatikusan követi	293
A deklináczió mérése csővel való megirányozás segítségével	294
Az ekliptika beosztása egyenlő részekre a víz-óra segítségével	295
Az idő meghatározása két csillagnak egyazon függélyes síkba érkezése révén	295
Valamely csillag magassága révén	295
Szögmérő műszerek	296
A kör felosztása a különböző népeknél	296
Éjnapegyenlőségi armillák	297
Asztrolábium	297
Fali kör	298
Dioptra	299
Parallaktikus vonalzók	299
A khinaiak köre, teljes gömbje és gnómonja	300
Oszlop a táblájával	300
Vízszintező és függő ón	301
Hipparchus dioptrája a látszólagos átmérők mérésére	301
A Nap megfigyelése	302
Alexandria, obszervatórium és könyvtárai	302
A görög tudomány felsőbbsége nyilvánulni kezd	302
Khaldéusi könyvtárak	302
Alexandria könyvtárai	304
Alexandria obszervatóriuma	305
A sötétség reakcziója	305
Hypatiát felkonczolják	306
A szent szikra az arabokra száll át	306
Az empirikus korszak (folytatás). - Az első dedukcziók.
A görög csillagászat ujkori csillagászatunknak kiinduló pontja	307
Mindegyik ó-kori nemzetnek mindent elülről kellett kezdenie	307
Az új-kori tudomány folytatása a görögnek	308
A Hold fényváltozásainak magyarázata	308
A geometriára van alapítva	309
Az új Hold láthatósága	310
A holdkorong	310
A görögök három fő-foltot különböztettek a Holdon	310
E foltok természete	311
A hamvas fény	312
A fogyatkozások időszakossága	312
A Hold a fogyatkozások alkalmával odahagyja az eget	312
A népek a fogyatkozásokat nem egyformán jól ismerik	313
A 18 éves periódus feltalálásának nehéz volta	313
Ez a periódus Khinában	314
Görögországban	315
Az asszíriaiak fogyatkozás-cziklusa	316
A fogyatkozások magyarázata	316
Eme magyarázat nehéz volta	317
A görögöknek csak nagy nehezen sikerült a fogyatkozásokat előre kitűzniök	317
Így voltak velük a rómaiak is	317
A paralaxisok befolyása	319
Vízszintes fogyatkozások	319
A Föld árnyék-kúpjába hatoló fény	319
A hold- és a napfogyatkozások szaporaságára vonatkozó számok	320
A Nap koronája	320
A homoczentrikus szferák	321
Az égi testek keringése a mozgékony szferák eszméjét gerjeszti	321
E szferák egymásba vannak béllelve, és pedig a bolygók távolságának látszólagos sebességükkel megegyező sora szerint	322
Mit neveztek a görögök előrejárásnak és visszafutásnak	322
Eudoxus 27 szferája	322
Callippus 34 szferája	324
Aristoteles 55 szferája	324
A szferák nem adtak számot a távolságok változásáról	325
A szferák harmoniája	325
Pythagoras felfogása	325
A hangok megegyeznek a lant húrjainak hangjaival	326
Hol kezdődött az égi harmónia oktávája	327
A szferák harmóniája a khinaiaknál, a hinduknál és a zsidóknál	327
E hiedelem megmaradása Európában	328
Az égi testek sebessége nem egyenletes	329
A négy csillagászati évszak egyenlőtlensége	329
A holdpálya hajlása, perigeumának és csomójának mozgása	330
A Nap pályájának tulajdonított hajlás	330
A khinaiak sokáig megmaradtak az egyenletes mozgásoknál	331
A Hold kilencz útja a khinaiaknál	332
A bolygók megállásának és visszafutásának kiszámításában sokáig késedelmeskedtek	332
A hinduk csillagászati táblái	333
Keltük	333
Ezeket fogadták el az Indiával szomszédos népek	334
Az ó-koriak planetariumai	334
Archimedes automatikus planetariuma	334
Posidoniusé és a Talmudé	335
A különböző középpontú körök és az epicziklusok	335
A középpontkívüli körök elve	335
Ez a szerkesztés, bár eleget tesz az irányoknak, nem tünteti elő kellőképpen a távolságokat	336
Az epicziklus eszméje	337
Hipparchus meghatározza a Nap apogeumát és középpontkívüliségét	337
A Hold elmélete	337
A Hold Ptolemaeus-féle elmélete	337
Hogyan tartja számon a perigeum lengéseit	338
Hogyan tünteti elő az evekcziót	339
Eltérések ezen elmélet és a megfigyelések között	340
Ismerte-e Abul Wéfa a variácziót?	341
Ptolemaeus régi elmélete bonyolódik	342
A távolságokat tekintve egészen hamis	342
Kopernikus és Tycho Brahe hiába igyekeznek, hogy rajta segítsenek, Kepler lemond róla	343
Az a nézet vert gyökeret, hogy ez a szerkesztés a dolgok valódi állapotát tünteti elő	343
A bolygók elmélete	344
Hasonló módon fejtettek ki	344
A megállások és visszafutások meglepő volta	344
Alexandriai iskola, melyben a bolygó-helyzetek kiszámítását és a fogyatkozások előzetes meghatározását tanították	345
Az apszidák mozgása	345
A Nap szélességének változása	346
Alpetrads spirális elmélete	346
A khinaiak és hinduk csillagászati rendszere	347
A khinaiak empirikus módszere	348
A Szurja-sziddhánta módszere Indiában	349
A hinduk haladása a trigonometriában	350
A Szurja kelte	351
A görög csillagászat hatása Indiában	352
Hol állapodtak meg a hinduk	353
Az égi testek távolsága és nagysága	353
A Nap és a Hold Földtől való távolsága keveset változik	353
Aristarchus kísérlete, hogy e távolságok viszonyát meghatározza	354
A Nap bámulatos távolsága	354
Hipparchus megméri a Hold távolságát	355
Ptolemaeus közvetlenül keresi a hold-parallaxist	356
A Nap-parallaxis meghatározása nem sikerül	357
A látszólagos átmérők mérése	357
A Hold abszolut méretei	358
Konjekturák a Nap métereire nézve	358
Anaxagorast istentelenséggel vádolják	358
Az üstökösök	358
A világos sokasága	360
Az ó-korban el volt fogadva	360
A lakott Hold	361
Honnét jönnek a meteorkövek	361
A preczesszió és a nagy periódusok	362
A sark elmozdulása és a sarkcsillagok változása	362
Hipparchus felfedezi a preczessziót	363
A preczessziót nem mindenki fogadja el	364
A görög asztrológusok a preczessziót az éjnapegyenlőségek lengésévé alakítják át	364
Ugyanez a felfogás Indiában és az araboknál	365
A preczesszió felfedezése Khinában	366
A preczesszió periódusa Assziriában és Egyptomban	367
Az apokatasztázis, vagyis a helyreigazodás	367
A nagy bolygó-év	368
A kozmológiai korszakok	369
A világ fennmaradására vonatkozó nézetek	369
Az égi dolgok maradandósága és állhatatossága	369
Az empirikus korszak (folytatás). - A rendszerek mulékonysága
Az asztrológia eredete	371
Az égi testek mozgásának geometriai szabályossága megszünteti személyi jellemüket	371
Hatalmuk már csak fizikai	372
Az asztrológus tudós	372
A természetes asztrológia	373
Az ítélő asztrológia	374
A bolygók csoportosulása vezérli sorsunkat	375
Az égi testek befolyása az egészségre	375
Firmicus magyarázata	376
Az asztrológia tudós jóslás volt	377
A jóslás hit, de nem tudomány	378
Az asztrológia tudós dedukczió ábrándos alapon	378
A bolygójárású hét	378
A hét bolygójárású eredete	378
A holdváltozás hozzáveetőleges felosztása az inkáknál nem volt hét	379
Az akkádiak hét napja nem volt az időmérés valamely egysége	379
A zsidók hebdomas-a	379
A hét eredete	380
A hét nem nagyon régi Khinában	381
Behozatala Indiába és Indo-Khinába	381
Görögországba, Egyptomban és Rómában későn fogadták el	382
Észak-Európa népeinek hete	383
Az inkák 9 napos és a mexikóiak 13 napos periódusának egészen más kiinduló pontja volt	383
Hetünk nem lépett ki az ázsiai-európai czivilizáció köréből	384
Az asztrológia Afrikában és a Keletieknél	384
Nincs meg az afrikai fekete törzseknél	384
Igen régi Egyptomban	385
Asztrológiai naptárak	386
Az asztrológia Khaldeában	386
A khaldéus név egyértelmű az asztrológussal	387
Az asztrológia Perzsiában	388
Az ó-kori Indiában	388
Az új-kori Indiában	389
Sziam- és Tibetben	390
Khinában	390
A spekulácziók túlcsapongása Khinában	392
Az asztrológia Japánban	392
Az asztrológia az Ujvilágban	393
Az inkáknál	393
Az aztékeknél	394
Az asztrológia a görög-római czivilizáció körében	394
Az asztrológia az ó-kori Görögországban	394
Nagy Sándor kora után	395
A Ptolemaeusnak tulajdonított asztrológiai munkák	396
Az asztrológia Rómában	396
Itt üldözték	396
Az asztrológia a közép-korban és az uj-kori Európában	397
Az asztrológiát összeegyeztetik a kereszténység elveivel	397
Az asztrológusok hatalmasakká válnak	398
Az arabok hajlama az asztrológia iránt	398
A leghíresebb arab asztrológusok	398
Ujjászületés korabeli asztrológusok	398
Az asztrologia támadói és védői	399
Hivatalos asztrológia	399
A nagyok pártolják	400
Sokáig fentartja magát	400
Az utolsó czímzetes asztrológus	401
Midőn a Föld elveszti a mindenségben való középponti helyzetét, a geoczentrikus és anthropoczentrikus felfogások is oda vannak	401
A természetes asztrológia a köznépnél tovább is fenmaradt	402
Az asztrológia elvei	402
Aben-Ragel előterjesztése	403
A bolygók tulajdonságai	403
Az állatköri jelek befolyása a testrészekre	404
A befolyások egybevetése	404
Nagy keringések és konjunkcziók	405
Pierre d'Ailly és Ozanam jóslatai	405
Árvizek megjóslása	406
A csillagok az okai a bujakórnak és a szörnyszülötteknek	407
A konjunkczióknak tulajdonított fontosság úgy Khinában, mint Európában	408
A horoszkóp	408
Mivolta	408
A kezdetleges horoszkópot pusztán a naptárból veszik	409
Az igazi csillagászati horoszkópok utáni vágy lendít a csillagászat haladásán	410
A horoszkóp 12 háza	410
A bolygók lakóhelyei	411
Híres horoszkópok	411
Tévedés Luther horoszkópjában	412
Az asztrológia szabályainak módosulása	413
Az asztrológiai jelképek	413
Az asztrológia bűvös írása	413
A Nap és a Hold jelei	414
A bolygók jelei	414
Az állatköri jeleket eltűntető betűk	415
A kabalisztikus jelekkel való összefüggésük	416
Egymásnak megfelelő fémek és bolygók	416
Talizmán készítésére való reczipe	417
A rendszerek sorsa	418
A rendszer-szerzőktől befutott út bámulatos	418
A rendszerek vágyaknak tesznek eleget	419
Valamely hiedelemben érzett boldogság nem függ a hiedelem igazságától	419
Az értelmi fejlődés bizonyos fokán az asztorlógia uralma egyetemes volt	419
Ép oly egyetemes, mint az asztrológia, melynek a nyomába lépett	420
Eltűnő fázis nyomai keletkező fázisban	420
Az összeomlott rendszerek sokasága	421
A haladás meg van akasztva, ha a tudomány engedményeket tesz a balhitnek	422
Az induktív korszak. - A megfigyelések fejlődése
Hagyományos eszmék és új eszmék	423
A hagyományos eszmék és az induktív elméletek közötti küzdelem	423
A gondolkodás nehézkes alkalmazkodása	424
A római egyház nem egyedül ellenkezett az új eszmékkel	424
A tudományos tények sokasága	425
Az indukczió ereje a tőle rendezett tények számában rejlik	425
A tudományos haladás gyorsulása	425
Emberi kezdeményezés jelenleg csak a tudományok országában van	426
Az arabok obszervatóriumai	427
Szükséges hogy sok mérő megfigyelés egyesítették	427
A műszerek nagyobbodása	427
Mezopotámia és Egyptom arab obszervatóriumai	427
A tatár és mongol birodalom obszervatóriumai	428
Az arab korszak végén elismerik a számbeli meghatározások fontosságát	429
A hanyatlás és az ujjászületés kora Európában	429
A görög-római társadalom hanyatlása	429
A középkori európaiak az afrikai négerek színvonalára buktak	430
Az ujjászületés korában mindent az araboktól kaptunk	430
A kozmopolita tudományos mozgalom kezdete Európában	431
A búvárkodás mechanikai eszközeinek tökéletesítése szükséges	432
Kerekes és szárnyas óraművek	432
A súlyhajtotta órák kiszorítják a víz-órákat	432
Vízszintes szárnnyal kapcsoltatnak össze	433
Hordozható órák és zsebórák	433
A spirál-rugós billegő feltalálása	434
Az idő átszállítása hosszúság-meghatározásokra	435
A szárnyas óraművek szabatosságának foka	436
Az nga alkalmazása az órákra	436
Eleintén szabad ingát használnak, melynek lengéseit közvetlenül olvassák meg	436
Ezután magával az ingával számláltatják meg a lengéseket	437
Huyghens a zárómű révén az elveszített energiát minden egyes lengésnél helyreállítván, a járást folytonossá teszi	437
E pillanattól kezdve volt az idő igazán meghódítva	438
Az ingás óra és a messzelátó a búvárkodásnak oly eszközei, melyek annak hatalmát egészen átalakítják	438
Az ó-koriak optikai műszerei	439
A lencsék	439
A szemüvegek és az összetett mikroszkóp	439
Nero «megkímélő» smaragdja	440
A homorú tükör	441
Az alexandriai tükör	441
A ragusai tükör Illyriában	442
Az irányzó-csövek vagy pseudo-messzelátók	442
Aristoteles és Strabo ismeri ezeket	442
Caesar is használta	443
A Talmud és említi	443
Az észak-amerikai indiánok zsírkőből készítettek ilyeneket	443
Aymara-szobrocska, mely ilyen csövet tart	445
Eme csövek használata a régi Görögországban, Indiában, Khinában és az araboknál	445
Gerbert csővel irányozza meg a sarkcsillagot	446
Az olaszok «occhiate»-ja nem volt messzelátó	447
Az igazi messzelátó	447
Roger Baco e műszer elméleti szerkezetét írja le	447
Úgy látszik, hogy műkedvelők e szerkezetet a XVI. század elején megvalósították	447
Több fizikus elméletileg e készüléket	448
Galilei homályos leírás nyomán készít egyet	449
Az égre irányzott messzelátó	450
A tér meghódítása	451
A messzelátóval csak egy találmány mérkőzik: a spektroszkóp, mely azonban kevésbé egyetemes jellemű	451
A messzelátó alkalmazása a beosztott körökre	451
A messzelátó alkalmazása pontosabb irány-kitűzésre	451
Auzont és Picard fonálkeresztet tesznek bele	452
A megfigyelések folyton növekedő szabatossága	452
A szögmérések hibája folyvást csökken	452
Úgyszintén az időméréseké	453
A jelenkori csillagászat jelleme	454
A műszer-készlet tökéletesedése	454
A tények bámulatos felhalmozódása	454
Elévült tanulmány-ágak	455
Valamely törvényben mérhetetlen számú külön eset foglalódik össze	455
Mellőzve a tények felsorolását, csak a nagy induktív felfedezések természetére fogunk egy pillantást vetni	456
Az induktív korszak (folytatás). - A nagyszabású elméletek.
Az első csillagászati indukczió	457
A nagy eszméket különböző korszakokban sejtették	457
Hipparchus preczesszió elmélete már indukczió	457
Hogyan fogták fel a világrendszert	458
Mi az égi testek igazi berendezése?	458
A Föld egyensúlya a térben	458
A czentrifugális erő tartja fen a csillagokat	459
Philolaus szerint a Föld egy nap egy keringést tesz a mindenség középpontja körül	459
Heraclides e keringést puszta forgássá alakítja át	460
E forgás eszméje megfogamzott Egyptomban, Khinában, Indiában	461
A Föld mozdulatlanságát illető ellenvetés	461
Samos-i Aristarchus egybeveti a Földnek tulajdonított két mozgást, a forgót és a keringőt	462
E nézet nem volt befolyással a tudományra	462
Merkur és Vénusz a Nap csatlósai	464
Julianus 12 századdal előzi meg Tycho Brahe rendszerét	464
A kopernikusi indukczió bebizonyulása	465
Kopernikus előterjesztése	465
A bolygó-rendszerben még mindig ott kísértenek az epicziklusok	466
Marsz visszafutó sebessége megegyeztethető a Kopernikus rendszerével, de nem a Ptolemaeuséval	466
Bebizonyulás Merkur és Vénusz fázisai révén	467
A jupiter-holdak keringése a Naphoz és nem a Földhöz viszonyítva egyenletes	467
A csillagok aberácziója	468
Különböző kölcsön-viszonyos bebizonyítások	469
Kepler törvényei	469
Mi a bolygók valódi pályája?	469
Az ovális és az ellipszis első eszméje	470
Kepler megcsinálja Marsz pályájának tervét	470
Kimutatja, hogy a helioczentrikus sebesség változó, és hogy a vezető sugár súrolta területek arányosak az idővel	471
Feltalálja a keringés-idők és a távolságok viszányát	472
A szabad tér	473
A bolygók pályái egyszerű eszményi görbék	474
Descartes forgó szelei	474
Az üstökösök keresztül-kasul járják azokat	475
Az egek problémája immár csak a mechanikának nagy kérdése	476
A Newton-féle attrakczió	476
A csillagok közötti nehézkedés első eszméje	476
Ez a nehézkedés fordított viszonyban van a távolság négyzetével	477
Hooke kísérletei a kúpos ingával	477
Newton «Principia»-ja	478
Eme mű magasztossága	479
Mi az attrakczió?	480
Az egyetemes nehézkedés bebizonyulásának jelleme	481
Az ár-apály	481
Az ár-apály a csillagoktól függ	482
Roger Baco és Kepler a Hold attrakcziójának hatását ismerik fel benne	483
Galilei elmélete	483
Descartes elmélete	483
Newton indukcziójának bebizonyulása	484
A próbakőre tett attrakczió	485
A hold-perigeum mozgásnál felmerülő nehézség	485
Jupiter és Szaturnusz nagy egyenlőtlensége	486
A Hold százados gyorsulása	488
Ez a gyorsulás nagyobb az elmélettől szolgáltatott számnál	489
Néhány más nehézség a bolygó-rendszerben	490
A nehézkedés elméletének nagyszerű bebizonyulása	490
Az induktív módszer termékenysége	491
Különböző indukcziók	491
A tudomány gyorsuló mozgással halad	491
E gyorsulás a módszernek köszönhető	491
A csillagászat a történelemben.
A tudományok haladó jelleme	493
A tanulmányok mezejének fokozatos tágulása	493
A tudományos fejlődés állhatatossága és szabályszerűsége	494
A csillagászat a mesék világánál	494
Minden tudomány a mesék és a képzelet uralma alatt kezdődik	494
Ez a meglelkesítés kora	495
E kor megfelel a vad ember tudományának	495
A légköri istenségek	496
Az asztrolátria	497
Monotheizmusban végződik	497
A képzelet	498
Befolyásának koraérettsége	498
Szerepe a tudományos vizsgálatokban	498
Az empirikus korszak	499
A dedukáló képesség	499
A fizikai hatalmakká vált csillagok	499
Az asztrológia	500
Egykorú az empirikus csillagászattal	500
A rendszerek furcsasága	501
Bonyodalmaik	502
A természet egysége	503
A megfigyelés	503
Feltételei	503
Eszközei	504
Az induktív korszak	504
Az égi testek mozgásának puszta kisegítő eszközökkel való eltűntetése sehogy sem megy	504
Az indukczió	505
Az indukáló tehetség eleddig rejtve volt	506
Vajjon utolsó eszköze ez a búvárkodásnak?	506
A természeti törvények visszavezetése egy törvényre	507
A bebizonyítás	507
Miben áll	508
A mértékes bebizonyítés	508
Alkalmazható lesz a geológiai tudományokra	5059
Nincs abszolut bizonyosság	509
A három korszak párhuzamos sorokban	509
A három korszak jellemvonásai részben együtt vannak meg	510
Folyaomk ezek, melyek egymás mellett folynak	510
A megelőző korszakok csillagászati maradványai	511
A fogalmak «túlélése»	511
Balhit, mely a kezdetleges csillagászatra vezethető vissza	514
Semmi sem pusztul el egészen	514
Vannak-e öröklött vélemények?	514
A művelt osztályoktól vallott téves nézetek	515
A föld mozgásának ellenfelei	515
Csaknem egyetemes a hiedelem, hogy a Hold befolyással van az időjárásra	515
A megelőző nemzedékek véleménye hagy-e anyagias nyomokat az agyban?	516
A kezdeti eszmék maradandósága az egyénnél	517
A három korszak csillagászati emlékei	517
Ezek különböző természetűek	517
Eleintén feliratok a faragványok	518
Azután kéziratok	518
Költemények és asztrológiai iratok	519
A tulajdonképeni értekezéseknek kétezer év tartamában egyazon alakjuk van	519
A harmadik korszaknak forrásai nyomtatott könyvek	520
A három korszak megfigyelései	520
Kezdetben nem őrizték meg a megfigyeléseket	520
Később csak a nevezetes jelenségeket jegyezték fel	521
A koordináták szerinti folytonos megfigyelés újkori	521
A tudományos haladás és a társadalmi állapot összhangja	521
Az értelmi fejlődésben minden összefűződik	521
A csillagászat műszerkészlete a mesterségek fejlődésével együtt alakult át	522
A csillagászat mindenütt összefügg a társadalmi állapottal	522
Eme tudomány fejlődésének fázisai mindenütt egyazon sorrendben kerültek fel	523
A tudományok alkalmazása a közéletben	524
Ezek az alkalmazások a tudományok régi voltától függnek	524
A csillagászat alkalmazásainak fontossága	524
A közelebbi idők tudományainak alkalmazása	525
A végleg meg nem alakított tudományoknak ez irányban való tehetetlensége	526
A jelenségeket törvények kormányozzák	526
Minden jelenségben szabályszerű lánczolat ismerhető fel	527
De nem ismerjük a jelenségeket kormányzó törvények mibenlétét és forrását	527
Jelenleg a jelenségek szabják ismereteink határát	528
A tudomány még nem fogott fel valamely okot elszigetelve	528
A jelenségek lánczolata úgy mutatkozik, mintha benső képességektől függne	528
A külső látszat szerint az anyag mindent úgy hoz létre, mint saját méhe gyümölcsét	529
De azért a jelenségek fejleménye sem könnyebben magyarázható, sem kevésbé bámulatos	529
A csillagászat fejlődése	530
A jelenségek sehol sem kapcsolódnak szorosabban a törvényekhez, mint a csillagászatban	530
Ez a tudomány egykorú a kőkorszakkal	530
A vad ember alkotja az első csillagcsoportokat	530
A csillagászat a bronz-korszakban lép empirikus korszakába	531
A rendszerek pusztulása	532
Az égi mozgások magasztossága és maradandósága	532
A csillagászat jövője	533
Az eszmék körének tágulása az ő-korszak óta	533
A mult záloga a jövőnek	534
A tudományok között talán a csillagászat elsőnek fog túljárni a törvényeken	534

Témakörök

J. C. Houzeau

J. C. Houzeau műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: J. C. Houzeau könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem