IX. Úszó-műugró-vízilabda európa-bajnokságok

Előszó

Részlet:
"AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK MÚLTJA
Az 1924. évi párizsi olimpiai úszóversenyek során Európának csupán a vízilabdában és a női mellúszásban jutott győzelem. Az európai úszósportnak a tengerentúli országokkal szemben tapasztalt elmaradottságát a magyar dr. Donáth Leó európabajnoki versenyek rendezésével javasolta megszüntetni úgy, hogy a rendező ország lássa vendégül a legkiválóbb részvevőket.
I. BUDAPEST, 1926. VIII. 18-22.
Magyarország vállalkozott az első verseny megrendezésére, de csak férfiak számára. Tizenkét nemzet részvételével a versenyekre alig hogy elkészült Császár uszodában ideiglenes tribünökön szorongó lelkes tömegek előtt javított világrekordot a verseny főszereplője, a svéd Arne Borg. Világrekordernek, a német Rademachernek jutott a mellúszóbajnokság is. A hátúszóbajnokság szinte viszályt okozott a nemzetek között, a német Fröhlich a holtverseny után újraúszott küzdelemben győztes magyar Bartha diszkvalifikálásával nyerte a bajnokságot. Arne Borg, aki négy versenyszám hőse volt, az ötödikben, a 100 m gyorsúszásban a magyar Bárányban legyőzőjére talált. A Komjádi Béla által nevelt magyar „arany csapat" nyerte a vízilabdabajnokságot. Az Európa Serleget Németország nyerte.
II. BOLOGNA, 1927. VIII. 31-IX. 4.
Ezúttal már női versenyszámokban is eldőlt az Európa-bajnokságok sorsa. A verseny alkalmával alakult meg a Ligue Européenne de Natation, melynek dr. Donáth Leó lett a főtitkára. A versenyek kiemelkedő eredménye a svéd Arne Borg sokáig fennállott 1500 m-es gyorsúszó világcsúcsa volt. A vízilabdabajnokságot nehéz küzdelemben ismét a magyarok nyerték, a németek fölényesen győztek a férfi pontversenyben, a nők részére még nem volt pontverseny." Vissza