Ivóvízellátás/Csatornázás és szennyvíztisztítás

Előszó

Részlet az Ivóvízellátás című jegyzetből:
I. Történeti áttekintés
A víz nemcsak az élőlények s így az ember testének is egyik legszámottevőbb építőanyaga, hanem egyúttal legfontosabb, nélkülözhetetlen táplálószerünk és a tisztálkodás elengedhetetlen kelléke is.
Az ősember települési helyét mindig források, vízfolyások, vagy tavak mellett választotta meg s e vizek közvetlen használata jelenti a vízellátás legősibb, primitív formáját. A helyhezkötött életmód kialakulásával veszi kezdetét az ásott kutak létesítése, melynek révén az előbb említett természetes vizektől távoleső területeket is alkalmassá tettek emberi településre, földművelésre az állattenyésztésre. A legrégibb és részben még ma is használatos kutak Egyiptomben, Előázsiában és Kínában ismeretesek s ezek többezer éves múltra tekintenek vissza. A kutakkal egyidőben alakult ki a talajvízben szegény vidékeken a csapadékvíz tározását szolgáló ciszternák alkalmazása.

Részlet a Csatornázás és szennyvíztisztítás című jegyzetből:
Városaink és falvaink lakossága életszínvonalának emelése érdekében kormányzatunk vezetése alatt egyre inkább megvalósul az a törekvés, hogy minél szélesebb tömegeket vonjunk be az egészséges, kifogástalan minőségű ivóvízzel való ellátásba. Ugyanekkor egyre fejlődő iparunk vízfelhasználása is rohamosan fokozódik. A háztartások és ipari üzemek által felhasznált s immár szennyezett vizeit pedig a keletkezés helyéről haladéktalanul el kell távolítanunk, hogy egészségi ártalmat ne okozzon. Ezt a feladatot a csatornázás segítségével oldjuk meg, amely, - mint a fentiekből következik-, a vízellátással egyidejűleg, azzal párhuzamosan valósítandó meg. Az említett házi és ipari szennyvizeken kívül a csatornáknak a település területére hullott csapadékvizet is el kell vezetniük. Vissza