A fák nem hajtanak fejet

Fülszöveg

Az ötös határőrs parancsnokát, az alig húszéves Glebov hadnagyot értesítik felettesei, hogy a következő éjjel német ügynökök merényletet kísérelnek meg ellene. Glebov nem fél. Volt már része hasonló kalandokban, s nemhiába emlegetik nevét a legjobb határőrök között. Inkább kíváncsi. Miért akarják éppen őt megölni, s vajon van-e összefüggés a határ túloldalán tapasztalható csapatösszevonások és a merénylet között?
Az idő 1941 nyara. Színhely a Szovjetunió nyugati határa. Sevcov regénye úgy indul, mint egy rejtélyes detektívregény. S habár az izgalom, a rejtély, a feszültséggel teli pergő cselekmény a továbbiakban sem lankad, igazi nagyregény kerekedik belőle. Az első részben a Szovjetunió megtámadása előtti napok elevenednek meg előttünk, az akkori viszonyokat ismerjük meg, méghozzá egy határőrs életén keresztül. Feszültséggel, ellentmondással és intrikával teli légkör ez, amikor a készülő német támadásról beszél mindenki, mégsem történik hathatós intézkedés. A fiatal Glebov ösztöne érzi a veszélyt, és felkészül a harcra. Amikor körülötte minden a feje tetejére áll, ő kemény védelmet szervez és megfogadja, hogy mindenáron megvédi hazája határait. A könyv első része a német támadással ér vége, amikor - igaz kegyetlenül nehéz, véres harcban, de végül is - felmorzsolják a határőrs ellenállását. Glebov a csodával határos módon menekül meg, s barátjával, Tyitov harckocsizóval egy német Tigrisen indul újabb harcba a betolakodók ellen. A regény második része nagyszerű partizántörténet, ahol Glebov a határ menti partizántábor felderítő parancsnoka lesz és újabb kalandokon keresztül gyengíti a németek erejét. Sevcov könyve háborús nagyregény, de magába foglalja a kalandregény és a krimi legjobb tulajdonságait is, történelmi tényeivel oktat, cselekményeivel, fordulataival szórakoztat. A megérdemelt külföldi sikerek után most a magyar olvasók is megismerkedhetnek Sevcov könyvével. Vissza