Így kezdődött...

Előszó

A bolgár és a magyar nép évszázadokra visszanyúló, hagyományos baráti kapcsolatai a felszabadulás után új tartalommal telítődtek, új formákkal gazdagodtak. A két nép, amelyet korábban sokszor csak az kapcsolt össze, hogy ugyanaz volt az ellensége, ugyanazok voltak az elnyomói - hol a török, hol a német -, 1944-45 után a Szovjetunió által mutatott közös úton, a szocializmus építésének útján halad. Azonos eszme zászlaja alatt, azonos célokért, egymással szorosan összefogva.
Ezen az úton a két nép ifjúsága az elsők között talált egymásra. Az ifjúság forradalmiságának akkor a legtermészetesebb megnyilvánulási területe az építőmunkában való aktív részvétel volt, s ebből a tényből magától értetődően fakadt, hogy a nemzeti összefogás egyik legfontosabb szervezeti formáját az ifjúsági építőbrigád-mozgalom keretei között találták meg.
Az első magyar ifjúsági brigád 1947-ben indult Bulgáriába a budai hegyek festői szépségű Fácános-kertjéből, az ott szervezett előkészítő táborból, a Pernik-Volujak-i vasútvonal és a Köztársaság Hágóút (Hain boaz) építésére. Ez volt a "Petőfi Sándor" brigád. A következő évben a "Ságvári Endre" brigád a csillebérci úttörővasút építésén szerveződött, s onnan indult a Lovecs-Trojan-i vasútvonal építésére. Ugyanebben az évben, ugyanott dolgozott egy másik, magyarokból és magyarországi bolgár fiatalokból álló vegyes brigád is. Vissza