Ivan Gyenyiszovics egy napja

Fülszöveg

A hatvanas évek elején, a hruscsovi „olvadás"
idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin,
egy volt szovjet katonatiszt, lágerfogoly és vidéki tanító első kisregényei és elbeszélései
Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől
kezdve következetesen, konokul s az üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy „hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi
Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. J^^BBhH
Az Ivan Gyenyiszovics egy napja az orosz
lágerirodalom alapműve, s jelentősége részint
abból fakad, hogy sokak számára először
adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből,
illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét
meghatározó s ugyanakkor a Gulag-irodalom
más szerzői, főként Variam Salamov által vitatott
gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is... Tovább

Fülszöveg

A hatvanas évek elején, a hruscsovi „olvadás"
idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin,
egy volt szovjet katonatiszt, lágerfogoly és vidéki tanító első kisregényei és elbeszélései
Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől
kezdve következetesen, konokul s az üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy „hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi
Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. J^^BBhH
Az Ivan Gyenyiszovics egy napja az orosz
lágerirodalom alapműve, s jelentősége részint
abból fakad, hogy sokak számára először
adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből,
illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét
meghatározó s ugyanakkor a Gulag-irodalom
más szerzői, főként Variam Salamov által vitatott
gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat.
A Matrjona háza Oroszország közepén
játszódik, egy kis faluban, ahol az író - ekkor
még tanítóként - a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét
A hatvanas években született írások már az
orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a
kilencvenes években - történelmi regényciklusának befejezése és a hazájába való vissza-
térés után - Szolzsenyicin újból egy sor remek
kisregényt („kétrészes elbeszélést") alkotott.
Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti
fel: főhőse a tambovi parasztlázadás egyik
vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül: vagy a családját pusztítják el, vagy együttműködik a bolsevikokkal,
s így ő maga ítéli halálra volt bajtársait. Vissza