Itthon Európában

Előszó

Keleti hozomány Európában

Az Európai Unió 2007. január 1-jén történt kibővítése politikai és gazdasági tekintetben visszahelyezte régiónkat abba a helyzetbe, amelyben évszázadokon keresztül volt.
Erdély és ezen belül Székelyföld nemcsak földrajzilag tartozik Európához, hanem története, kultúrája is európai. Keleti irányban eddig terjedt a nyugati kereszténység, itt van a határa a nyugatról kiinduló építészeti stílusoknak, művészeti áramlatoknak.
A Keleti-Kárpátok kanyarulatában élő székelyek évszázadokon át védték Európát a tatár, majd török betörésektől. A határőri szerep edzette meg ezt a népet, amely ugyanakkor mindig befogadó és az új iránt nyitott volt. Jeleseink nyugat-európai egyetemeken bővítették az itthon megszerzett tudásukat, kézműveseink nyugati műhelyekben sajátították el mesterségeik fortélyait és nemcsak szaktudást hoztak haza magukkal, hanem korszerű szerszámokat és máig őrzött szakszókincset is.
Befogadó készségünkre vall, hogy a térség 19. századi ipari fejlődése és út- meg vasúthálózatának kiépítése idején több helyen telepedtek le olasz meg német kőfaragók. Ugyanígy az ekkoriban virágzó üveghuták is vonzottak ide munkaerőt Európa más tájairól.
Háromszék hozományalbumával ízelítőt kívánunk nyújtani arról, hogy megyénk milyen értékekkel gazdagítja az egységesülő Európát. Fontos részét képezi ennek a hozománynak az épített örökség. Román kori és gótikus templomaink a nyugat-európai katedrálisok kicsinyített, népiesített változatai. Megyénk olyan értékes műemlék templomokkal büszkélkedhet, mint az UNESCO által világörökséggé nyilvánított 700 éves gelencei Szent Imre templom, vagy az illyefalvi, árkosi és kézdiszentléleki erődtemplomok. Vissza