Itt születtem én ezen a tájon

Fülszöveg

1973-ban nemcsak Magyarországon, de az egész világon megemlékeznek Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulójáról. Ott, ahol Petőfi született és ahol ifjúkorának számos emlékét őrzik - a mai Bács-Kiskun megyében - kötelességünknek tekintjük, hogy ezeket az emlékeket felújítsuk, és az itt élők érzelmi világában még mélyebben meggyökereztessük.
Petőfi Sándornak a tájhoz kötődő érzelmei, gondolatai itt alakultak ki először, itt látta meg az Alföld szépségét, mely e szavakra indította: "Ott vagyok honn, ott az én világom..." A haza iránti szeretete is itt teljesedett ki. Az édesanyjához és a szülőföldhöz való ragaszkodása meghatározta egész életét és sorsát.
A Dunától a Tiszáig nyúló róna képe ébresztette benne a szabadság tiszta gondolatát, ahogy Ő fogalmazta: "Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom." Az emberi felemelkedést gátló elnyomás ellen lázadt, és keresete a boldogulás legkorszerűbb kifejezését, a jövőbe akart látni az emberiségért és a magyar népért. Mindezek az érzések itt csíráztak ki benne, és e rügyet ápolni, megerősíteni is ide tért vissza.
A ma emberének, aki még tágabb összefüggésében láthatja a fejlődés útját és irányát, sokat adhat Petőfi Sándor. Az újért, a szebbért lelkesülés és a mély hazaszeretet megfogalmazásai ma is korszerűek. Az emberi kizsákmányolás elleni gyűlölet a mához is szól Petőfi költészetében. Sokat tanulhatnak tőle a fiatalok is. Költészetéből megérthető az egész emberiségért való elkötelezettség értelme és jelentősége. Világos az összefüggés hazaszeretete és a szülőfölddel való mély kapcsolata között. Egyértelmű a kiállása a haladásért és megvetése minden visszahúzódó erővel szemben. Vissza