Iterum Gaudeamus 2004/1-2.

Előszó

Noha immáron 29. éve, hogy szeretett és nagy múltú Gimnáziumunkat megszűntették, a szelleme, összetartó ereje és az itt érettségizett kb. 3000 diák közül még hozzávetőlegesen 800 diákja hazánk mai határai között és szerte a világban él. Ebből nagyjából 500 olyan, aki érdeklődik Társaságunk iránt és 350-400, aki figyelemmel kíséri munkásságunkat, ha másként nem, akkor a folyóiratunk előjegyzése által. Éppen ezért indokoltnak tartottuk, hogy erről a jeles évfordulóról, Centenáriumról megmelékezzünk. Ezt amegemlékezést szeretnénk összekötni iskolánk történetének összefoglalásával, lassan elhomályosuló emlékeinknek a felhasználásával. Ebben igen-igen nagy, szinte leküzdhetetlen nehézséget jelentett az a sajnálatos körülmény, hogy az utolsó 26 évről jóformán semmilyen hiteles írásbeli információ nem állt a rendelkezésünkre. Sokszor csak az igen összefüggéstelen és hihetetlen történéseit. Különösen érvényes ez a 60-as, 70-es évekre, amelyek meglepően miként sikerült felidézni a történéseket, azt majd talán az egykori átélők ítélhetik meg és őszintén reméljük, hogy mégsem lesz okuk szigorú ítéletre, elmarasztalásra.
A 71 iskolaév történetén, továbbá az iskolai élet nevezetesebb állomásain kívül tartalmazza ez akötet a jelentősebb munkát végző, valamint hosszabb időt minimum 5 évet - iskolánkba töltött tanáraink névsorát és egykori nevezetesebb diáktársaink életpályáját, akikre büszkék lehetünk, hogy iskolatársaik lehettünk. Mindkét esetben nagy nehézséget jelentett az a körülmény, hogy mind a tanárok, mind a diáktársaink közül már sokan nem élnek és sajnos nem maradtak fenn róluk hiteles feljegyzések. Igyekeztünk a lehető legkörültekintőbbek lenni. Akinél lehetett lexikonokra, vagy kollegiális emlékekre támaszkodtunk. Ha ennek ellenére mágéis téves adat, vagy információ került ovlna összeállításunkba, akkor az érintettektől ezúton kérünk szíves elnézést. Vissza