Istóczy Gyöző országgyűlési beszédei és munkáiból

Előszó

Részlet:
ISTÓCZY GYŐZŐ: Tisztelt ház! Egy interpellatiot kívánok az igen tisztelt miniszterelnök ur utján a tisztelt összminiszteriumhoz intézni. Mielőtt azonban az interpellatio szövegét a házszabályok 121. §-a értelmében benyújtanám: engedje meg a tisztelt ház, hogy azt lehető rövidséggel indokolhassam. /:Halljuk! Halljuk!:/ Ugy hiszem azon nyilatkozatok után, melyeket az izraelita rabbi-képezde ügyének mult évi julius hóban történt tárgyalása alkalmával az igen tisztelt vallás- és közoktatási miniszter ur részéről a zsidó elemnek Magyarországon birt nagy befolyásáról, - igen tisztelt Pulszky Ferencz képviselő úrtól pedig a zsidóság magasztalásáról hallottunk, - de az ujabb idők tapasztalatai folytán e részben az országban uralkodó közhangulat mellett is nem mondok újságot, ha azt állitom, hogy ezen elem, ugy számereje bel és külterjü szaporodásával, mint a közgazdászati téren kivivott, úgyszólván, dictatori hatalmánál fogva, mely hatalmat mindinkább egyéb terekre is kiterjeszteni törekszik: bennünket nem túlszárnyalással, mert ez többé-kevésbbé már végbement, hanem elnyomással fenyeget. Hogy ezen elem nálunk különösen nemzetiségi szempontból, calamitássá kezdi kinőni magát: bizonyitják egyebek közt az "Ellenőr"-nek mult évi szeptember hó végén "zsidóinkról" közölt, s országszerte mély benyomást tett czikkei is. Ezen czikksorozat azonban a kérdést főleg csak nemzetiségi szempontból fejtegetvén: a zsidóság lényegének megértésére, a vele összefüggő kérdések megoldására, s igy az ez irányban követendő politika kijelölésére támpontokat teljes mérvben nem nyújthat. Ha a zsidó elem lényegéről, tendentiáiról, s azon eszközökről, melyeket ama tendentiák elérésére alkalmaz, biztos alapnézeteket akarunk szerezni: ugy a mi zsidóink mellett, kik csak az általános zsidópolitika keretében mozognak, szükséges a zsidóságot általában vizsgálódásaink tárgyává tekintenünk. Vissza