Istennek szentelve

Előszó

John az ima embere és másokat is imára buzdít, ő egy messzi földről' hangzó kiáltás, hogy keressük Isten arcát. Jézus kötélből font ostorral tisztította meg a templomot és hívta vissza, hogy legyen az imádság háza minden nemzet számára. John egy egész hegyet különített el épp Kampala mellett, hogy imádság háza legyen. Talán nincs ott sok épület, de ima kétségtelenül van: szüntelen, kitartó, egységes, átütő és eltökélt imádkozás. Olyan ima, ami megragadja Istent és nem engedi el'. Ez az ima hozta vissza Ugandát, Afrika gyöngyszemét a szakadék széléről. Ez a könyv létfontosságú, cselekvésre indító, prófétikus, egyénekre, családokra, gyülekezetekre és nemzetekre alkalmazható tanítást tartalmaz, amit nem szabad elszalasztanunk. Anita és én majdnem tíz éve ismerjük Johnt. Ott voltam családi élete egyes mérföldköveinél, és ő mély hatást gyakorolt az életünkre és gyermekeink életére. Barát, de kihívások szüntelen forrása is. Hálás vagyok Istennek, hogy épp erre az időszakra adta mellénk Johnt.
A dinamit, ami e könyv borítójában van, az Isten keresésével eltöltött, az ikertornyok elleni szept. 11-ei támadással egybeeső sok idő eredménye. Emlékszem, hogy amikor először hallottam Johntól ezeket az üzeneteket a Trumpet Centerben, Kampala szívében, mélyen felkavartak. Hiszem, hogy ezt az „Istennek való elválasztottságra" szóló felhívást a Szent Szellem folyamatosan hangsúlyozza ma az egyháznak. Ez kapcsolódik ahhoz a felhíváshoz, hogy legyünk szenvedélyes, előfutár egyház, amely utat készít az Úrnak. Kötődik ahhoz a felhíváshoz, hogy legyünk Krisztus fülig szerelmes Menyasszonya, aki Krisztus jelenlétének a keresését fontosabbnak tekinti, mint a programokat, amelyek hajtanak
Vissza