Istenkereső szimfonikus költemény

Előszó

Ladányi Katalina Lilla (1951-1995) egész életében Istent kereste. De úgy vélte, Isten már egész kiskorában rátalált. A zavaros, rossz családi körülmények között élő kislány a vallásba és a tanulásba menekül. Gyermekként azért imádkozik, hadd lehessen ő a legfiatalabb mártír szent. Amennyiben a testi és lelki szenvedés mártírum, ezt meg is kapta. Tanulásban is mindig első akart lenni, hisz ennek él. Nincs életében megvalósult szerelem. Ezért úgy dönt, hogy ő a maga módján Jézust választja szerelméül. Választottja extatikus állapotokkal ajándékozza meg. - Viselkedését az átlagemberek nem értik, ezért idegileg kezelik. Sokat szenved ettől, fiatalságát, szenvedéseit Jézusnak ajánlva, míg Isteni kedvese 34 éves korában megjelenik neki többször, hús-vér alakban.
Ez az élmény nagy hatással van hitbeli koncepciójára. Elmondhatatlan, de érezzük következményeit. - Jézus azt mondja neki: „Az emberek olyanok, mint a lovak, ostor kell nekik..." - Sokáig fantáziál, miként kell neki ezt az ostort megsuhogtatnia. 10 év kell, míg rádöbben, hogy az eseményekkel egyidőben írt versei az „ostor". ... Prófétának érzi magát. Az új idők prófétájának, hisz Krisztus-élményei és magánkinyilatkoztatásai arra biztatják, mutassa fel az Isten másik arcát. - 36 éves korában a „nagy találkozások" után teljesen visszavonul szemlélődő keresztény életet élni. Csak egy kis ökumenikus baráti-körbe jár a Bibliát tanulmányozni. - így olyan meggyőződésre jut, ami fenekestől felforgatja a világot, ha Istennek is ez a célja vele... 44 évesen már hiszi, hogy küldetése 10 éve írt verseit - egy-két verssel megtoldva - publikáltatni. De erre csak halála után ad engedélyt. Verseit főként a közömbösöknek és ateistáknak szánja...
Katalina Lilla bölcsész volt. 1976-ban végzett francia-német szakon. Vissza