Istenek útjai

Fülszöveg

Ez a tanulmány egy, a kereszténység eredeti vallási típusának meghatározását célzó nagyobb mű első része. E végett a munka módszertani elveinek tisztázása után megkíséreltem áttekinteni „az istenek útjait", azoknak a pályáknak tipikus vonásait, amelyeket a nagy világvallások befutottak s e célból összevetni a nagy közép- és távol-keleti vallások és a „nyugati" vallások általános jel-lemzó'it, hogy aztán ez utóbbiak elemzésébe kezdhessek. E téren a kereszténységet eló'készítő görög-hellenisztikus és zsidó vallási fejlődés tipológiai vizsgálatát kell elvégeznünk, hogy a keresztény vallás létrejöttét megérteni, típusát jellemezni tudjuk. Noha e kötet keretében a hellén vallási viszonyok „preklasszikus" és „klasszikus" állapotainak elemzésére voltam kénytelen a kutatást korlátozni, remélem, hogy ez elvi és módszertani szempontból elgon-dolhatóvá teszi a további megoldás irányát is.
Budapest, 1972. április.
A szerző
A vallás kritikai elemzése feltételezi a vallás lényegének... Tovább

Fülszöveg

Ez a tanulmány egy, a kereszténység eredeti vallási típusának meghatározását célzó nagyobb mű első része. E végett a munka módszertani elveinek tisztázása után megkíséreltem áttekinteni „az istenek útjait", azoknak a pályáknak tipikus vonásait, amelyeket a nagy világvallások befutottak s e célból összevetni a nagy közép- és távol-keleti vallások és a „nyugati" vallások általános jel-lemzó'it, hogy aztán ez utóbbiak elemzésébe kezdhessek. E téren a kereszténységet eló'készítő görög-hellenisztikus és zsidó vallási fejlődés tipológiai vizsgálatát kell elvégeznünk, hogy a keresztény vallás létrejöttét megérteni, típusát jellemezni tudjuk. Noha e kötet keretében a hellén vallási viszonyok „preklasszikus" és „klasszikus" állapotainak elemzésére voltam kénytelen a kutatást korlátozni, remélem, hogy ez elvi és módszertani szempontból elgon-dolhatóvá teszi a további megoldás irányát is.
Budapest, 1972. április.
A szerző
A vallás kritikai elemzése feltételezi a vallás lényegének általános meghatározását, ami lehetetlen a vallások történeti fejlődésének vizsgálata nélkül. A történeti és a logikai szempontú analízis egysége követelményének csak akkor tudunk kielégítő módon eleget tenni, ha a vallás általános jellemzőinek történetileg konkrét megjelenési alakzatait, a vallások és vallási csoportok típusait elemezzük. A típusvizsgálat mintegy a történeti és „logikai" kutatás keresz-teződési pontján helyezkedik el: feltételezi az összehasonlító vallástörténeti eljárást, a vallások genetikus vizsgálatát, lényege szerint mégis az egyes vallások, vallási csoportok különös jellemzőinek, sajátos minőségének meghatározására irányul, tehát annak a struktúrának a megállapítására, amely az egyes típusok történelmi funkcionálásának alapja és amelyet az emberek - különböző operátorok segítségével - teológiai és filozófiai úton módosított formában - realizálnak és sajátítanak el.
Ha az általános vizsgálatra szorítkoznánk, nem tudnánk választ adni az egyes vallások tényleges szerepének, reális fejlődési tendenciáinak kérdésére. Ha viszont a vizsgálat kizárólag a konkrét történeti elemzésre irányulna (mellőzve a vallásokban kifejeződő ellentmondás általános jellemzését), nem lennénk képesek megérteni azt a mechanizmust sem, amely a vallásokat a maguk különösségében kitermelte, fenntartja s így egyoldalú lenne az a kép is.
11 Vissza