Istenek útjai

Fülszöveg

I I -í i:;.f!.fí

' l'1
A könyv témája: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes vallások milyen értelemben tekinthetők az általános vallási fejlődés különös alakjainak, sajátos típusainak.
Lukács József könyvének bevezetőjében arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja: miként következnek a munka elidegenülésének általános vonásaiból a vallási elidegenülés tipikus alapvonásai; milyen társadalmi folyamatokat tükröz vissza a természetfölötti létezők uralmának, teremtő erejének, mindenhatóságának és tökéletességének elképzelése; hogyan használják fel érdekeiknek megfelelően az ellentétes osztályok az ellentmondásos egységet alkotó vallások különböző - objektiviszti-kus és szubjektivisztikus - oldalait.
Ez az elméleti vizsgálat alapozza meg a továbbiakban az „ázsiai" termelési mód talaján sarjadt nagy vallások - a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus - és a „nyugati" vallások - a kereszténység, az iszlám - típusának megkülönböztetését, meggyőzően bizonyítva, hogy... Tovább

Fülszöveg

I I -í i:;.f!.fí

' l'1
A könyv témája: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes vallások milyen értelemben tekinthetők az általános vallási fejlődés különös alakjainak, sajátos típusainak.
Lukács József könyvének bevezetőjében arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja: miként következnek a munka elidegenülésének általános vonásaiból a vallási elidegenülés tipikus alapvonásai; milyen társadalmi folyamatokat tükröz vissza a természetfölötti létezők uralmának, teremtő erejének, mindenhatóságának és tökéletességének elképzelése; hogyan használják fel érdekeiknek megfelelően az ellentétes osztályok az ellentmondásos egységet alkotó vallások különböző - objektiviszti-kus és szubjektivisztikus - oldalait.
Ez az elméleti vizsgálat alapozza meg a továbbiakban az „ázsiai" termelési mód talaján sarjadt nagy vallások - a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus - és a „nyugati" vallások - a kereszténység, az iszlám - típusának megkülönböztetését, meggyőzően bizonyítva, hogy ezek a különbségek csak gazdaságitársadalmi alapjaik különbségével összefüggésben értelmezhetők.
A könyv legterjedelmesebb részében a szerző a kereszténység vallási előzményeinek tipológiai vizsgálatát kezdi meg. Kimutatja, hogy a görög poliszok vallási fejlődésében is két ellentétes irányzat küzdelme figyelhető meg: egy statikusabb tendencia.
amely az olümposzi istenek kultuszára támaszkodott - az eupatrida-nemesség érdekeivel összhangban és megjelenik, sőt egy ideig dominál is (Hésziódosznál, a Dionüszosz-kultuszban, az orfizmusban, majd a tragédia-íróknál) a vallásos burokban a történelmi tudat csírája is, amely a szofisták és atomisták koncepcióiban profán-világi arculatot ölt, először a gondolkodás történetében. Platón életművében jönnek létre azok az ideológiai képletek, amelyekre - a hellenizmus hosszú időszakát követően - a kereszténység támaszkodni fog.
Ezzel zárul Lukács József „Istenek útjai" c. kötete.
A szerző tervezi munkájának folytatását. Ebben a kereszténység zsidó előzményeinek típusát elemzi majd, valamint a hellenisztikus és a zsidó elem összekapcsolódásának formáit és okait keresi, hogy így határozza meg a kereszténység típusának alapvonásait. Vissza