Előszó
Ujév napra.
„Minekutána eltelt a nyolczadnap." (Sz. Luk. II. 21.)
Nincs különben, ajtatos hivek Az esztendők esztendők után, hónapok hónapok után, hetek hetek után, napok napok után, órák órák...
Tovább
Előszó
Ujév napra.
„Minekutána eltelt a nyolczadnap." (Sz. Luk. II. 21.)
Nincs különben, ajtatos hivek Az esztendők esztendők után, hónapok hónapok után, hetek hetek után, napok napok után, órák órák után telnek és fogynak mindaddig, mig végre elérkezik az utolsó óra, mely mindennek véget vet, és nékünk is az fog mondatni: eltelt a nap, búcsút kell a világtól venned és azon hosszú útra készülnöd, melyről soha, soha többé vissza nem lehet jönnöd.
Viszhangzanak ugyan ma a szegletek, házak és utczák a sok örvendezés- s czifra üdvözletektől, melyek által a jó barátok barátjoknak szerencsés Ujesztendőt, hosszú életet és bő áldásokat kivánnak, valamint én is Á. H. ! mindezeket nektek is szivből kivánom: mindazonáltal lehetetlen tagadnom, hogy midőn ma e prédikáló székre lépek, csaknem az történik velem, ami a hires, Xerxes nevű királylyal történt. Ez a hatalmas fejedelem, letekintvén egy hegyről sok százezer emberből álló seregére, a helyett hogy örült volna, sirásra fakadt, és kisérő társainak zokogva mondotta: „Íme, mily roppant népes tábor ez, és mégis kevés esztendő múlva egy sem lesz életben közölök."
Csaknem így, mint mondám, nékem is könyüket áraszthat szemeimből, és az öröm helyett, keserű bánatot okozhat szivemnek az, ha meggondolom, hogy közöttetek is, kiket ma ebben az Isten házában ösz-szegyülve látok, nem egy vagy kettő, hanem talán számosabban vannak, kiknek ezen uj esztendő, melybe ma Isten kegyelméből lépünk, utolsó leszen, és pedig olyanok, kik számos esztendőt igérnek magoknak, miként azok igértek, kiket a mult év koporsóba fektetett.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal