Isten a filozófiában (dedikált példány)

Filozófiai istentan

Szerző

Budapest

'Dr. Bolberitz Pál: Isten a filozófiában (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Jegyzetosztálya
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	127 oldal
Sorozatcím:	A Budapesti Pázmány Péter R. K. Hittudományi Akadémia kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Dr. Bolberitz Pál szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A TERMÉSZETES ISTEN-ISMERET FILOZÓFIAI ALAPJAI AZ ISTEN-KÉRDÉS MEGJELENÉSE
Isten elsősorban nem mint a filozófia tárgya, hanem mint a vallási tisztelet és imádás legfőbb lénye jelent meg az emberek tudatában. A vallás előbb volt, mint a filozófia. Amennyire vissza tudunk tekinteni a történelemben, az emberrel együtt élt a vallás is, ezzel együtt pedig valamilyen legfőbb lénynek elfogadása, azaz valamiféle Isten-kép. A vallás azoknak a népeknek tudatában is megtalálható, akik egyáltalán nem jutottak el a filozófiai reflexió szellemi magaslataira és nem alakították ki magukban az elvont és tudományos gondolkodásmódot.
Isten (istenek) a vallásokban jelenti a legfőbb lényt (lényeket), akitől ("akiktől") az ember függ egész élete folyamán, életének irányítója (főleg erkölcsi magatartását illetően, a boldogság keresésében, az igazságszolgáltatásban) és akivel ("akikkel") az ember vallási kapcsolatba juthat.
A filozófia a valóság alap-principiumait keresi, amely a valóság egészét indokolja. Ezt az alap-principiumot keresi a filozófia, és főleg az újabb korokban Abszolutumnak nevezi.
A filozófia Abszolutuma egybeeshet a vallásban tisztelt Istennel, de ez az azonosság nem szükségképpeni. A vallás Istene olyan tulajdonságokkal rendelkezik, akivel az ember vallási, személyes kapcsolatba juthat. A filozófiai Abszolutum azonban nem feltétlenül rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.
A nyugati gondolkodásban a kettő sokszor átfedi egymást, de nem mindig. Így Arisztotelész "mozdulatlan mozgatója" a legtökéletesebb létformát jelöli meg, de ez az első ok aligha rendelkezik olyan tulajdonsággal, akivel az ember vallási kapcsolatba juthat. Ugyanígy a panteizmus (akár statikus, akár dinamikus formájában), olyan immanens Abszolútumot tár elénk, akivel az ember nem tud személyes kapcsolatot létesíteni. Ezzel szemben a pytagoreusplatoni Isten-tannak sokkal mélyebb összefüggései vannak a vallási kérdésfelvetéssel.
A keresztény gondolkodásban a kinyilatkoztatás Istene és a filozófiai Abszolutum azonos szubjektumot jelöl. A keresztény gondolkodás nem elégedett meg azzal sohasem, hogy az Abszolutum személytelen absztrakt fogalmát nyújtsa a kutató emberi elmének. Isten-fogalmában a személyes vonást is megtalálta, akit a világ és az ember teremtőjének vall, s akit egyben a világ és a boldogságra vágyó ember végső céljának is tekint. Vissza

Tartalom

A TERMÉSZETES ISTEN-ISMERET FILOZÓFIAI ALAPJAI 5
AZ ISTEN-KÉRDÉS MEGJELENÉSE 5
A filozófiai istentan fogalma 6
A természetes Isten-ismeret filozófiai problematikája 6
A természetes Isten-ismeret határai 7
A FILOZÓFIAI ISTENBIZONYÍTÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 8
Az Isten-kérdés megjelenése az ókori pogány filozófiában 9
Isten-kérdés a Szókrátész-előtti görög filozófiában 9
Isten filozófiai megközelítése Platón rendszerében 10
Arisztotelész filozófiai istentana 11
A hellenizmus rendszereinek bölcseleti Istentana 13
Isten létének bizonyítása a középkori keresztény filozófiában 14
Szent Ágoston Isten-bizonyítása 14
Az anzelmi Isten-érv 16
Isten Szent Bonaventura rendszerében 18
Aquinoi Szent Tamás "öt útja" 19
Duns Scotus Isten-bizonyítása 21
Az Isten-kérdés megközelítése az újkori filozófiai rendszerekben 22
Descartes Isten-bizonyítása 24
Pascal "Istene" 25
Az Isten-kérdés Leibniz rendszerében 27
Isten léte bizonyításának lehetősége Christian Wolff filozófiájában 29
Isten-bizonyítás Alexander Baumgartennél 31
Az Isten-érvek kérdése Kant rendszerében 31
Az Isten-bizonyítás helyzete a Kant utáni irányzatokban 34
Isten mint az emberi egzisztencia végső alapja 40
A lét jelentése Martin Heidegger és Aquinoi Szent Tamás filozófiájában 42
A lét jelentése Heidegger filozófiájában 44
A lét mint történés és az ember 45
Lét-kérdés és Isten-kérdés 46
A lét jelentése Szent Tamás műveiben 46
A lét elemzése a "Szentenciás kommentár"-ban 48
A lét jelentése a "De Potentia" című művében 48
A lét értelmezése a "Summa Theologica"-ban 49
AZ ISTEN-KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSA 51
Isten léte: 51
Az Isten-érvek kritikai értékelése 51
A priori Isten-bizonyítások 51
A posteriori Isten-bizonyítások 51
Az Isten-érvek tudományos meggyőző ereje 56
A világ esetlegességéből kiinduló Isten-bizonyítás 59
A világ lényegi esetlegességének kimutatása 60
A világ létbeni esetlegessége 64
Isten mint a világ nem-okozott végső oka 66
Isten lényege 68
Isten szellemisége és személyessége 68
Isten mint szükségszerű és önmagától létező Lét 68
Isten végtelensége, és valóság-teljessége 75
Isten és a világ viszonya 77
Isten transzcendenciája 77
Isten és a világ létbeni összefüggése 79
Isten immanenciája 80
A lényeg és a lét viszonya Istenben és a teremtményekben 82
A rossz problémája 84
Filozófiai és kinyilatkoztatott Isten-fogalom 88
Téves Isten-fogalmak 90
A deizmus tanítása 91
A panteizmus rendszerei 92
Az ateizmus tanítása és megjelenési formái 96
Mai ateizmus és mai keresztény ihletettségű filozófiai válasz 109
A mai ateizmus történeti gyökerei 110
A mai ateizmus kihívása 113
A keresztény válasz összegezése 115
Felhasznált és ajánlott irodalom 122
TARTALOM 126