Ismertetőjelük: a szeretet

Fülszöveg

"Minden ember Isten képére teremtetett, ezért vágyódik a szeretet után. Van tehát valami, ami bármilyen földrajzi környezetben, helyen és időben foglyul ejti a tekintetét. Mi ez? A keresztények egymás iránti szeretete."
Nem szeretem keresztény testvéremet? Akkor - János evangéliuma szerint - a világnak jogában áll azt az ítéletet hozni, hogy nem is vagyok keresztény. Sőt, akkor nem várhatom, hogy a világ elhiggye: a Fiút az Atya küldte."
Francis Schaeffer szembesít a fájó igazsággal: ma, a huszadik század végére kellőképpen lejárattuk Jézus Krisztust és keresztény hitünk valóságát - mert nem szeretjük egymást. Beszélni sokat beszélünk szeretetről, egységről, ökumenéről, de hol a látható, gyakorlati megvalósulása ennek? Átnyúlik-e ez a sokat emlegetett jézusi szeretet egyházak, csoportok, irányzatok határain? Tudunk-e bocsánatot kérni és megbocsátani egymásnak, akár testületileg is? Vajon fáj-e, ha összekülönböztünk, vagy pedig a vita szeretete, a mindenáron való győzni vágyás hajt előre? Hajlandóak vagyunk-e áldozatot hozni annak érdekében, hogy minél súlyosabb a nézetkülönbség, annál láthatóbb legyen a szeretet? Ha nem, a világ "megvonja a vállát és elfordul". "Ha nem hangzanak el átgondolt igehirdetések, és nem születnek írások ebben a témakörben, ostobaság azt feltételezni - mondja Schaeffer -, hogy a keresztények közötti nézeteltérések kérdésében születhetnek egyáltalán szép megoldások." Felelősségünk óriási. A világ figyel, és szomjazik. Vissza