Ismerős idegen terep

Fülszöveg

Ha általánosságban kellene megmondanom, milyennek szeretném látni az irodalomtörténet-írást, a skandináv etnológusnak, Orvar Löfgrennek a saját tudományágáról tett megállapításait venném kölcsön: „A kívülállók gyakran úgy látják, hogy az európai etnológia folyamatosan újraértelmezi önmagát, állandóan új távlatokat, témákat, elméleteket keres. Olyan tudomány, amelyet már nem tart össze egy adott empirikus kutatási terület, hanem jóval inkább ( ) egy nehezen megfogható »etnológiai szemlélet«, a kutatás végzésének meghatározott módja." Löfgren az „etnológiai szemléletet" az etnológia öt erényével)ú\cmzi, s én ugyanezen erényekkel szeretném felvértezettnek látni az irodalomtörténet-írást. Az etnológia öt erénye tehát az, hogy történeti, a mindennapok iránt érdeklődő, esettanulmány-központú, kontextualista, s az elméletekhez való viszony terén barkácsoló jellegű.
könyvek a szerző szerkeszteseben: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Budapest, Kijárat, 2000.
Vörösmarty és a... Tovább

Fülszöveg

Ha általánosságban kellene megmondanom, milyennek szeretném látni az irodalomtörténet-írást, a skandináv etnológusnak, Orvar Löfgrennek a saját tudományágáról tett megállapításait venném kölcsön: „A kívülállók gyakran úgy látják, hogy az európai etnológia folyamatosan újraértelmezi önmagát, állandóan új távlatokat, témákat, elméleteket keres. Olyan tudomány, amelyet már nem tart össze egy adott empirikus kutatási terület, hanem jóval inkább ( ) egy nehezen megfogható »etnológiai szemlélet«, a kutatás végzésének meghatározott módja." Löfgren az „etnológiai szemléletet" az etnológia öt erényével)ú\cmzi, s én ugyanezen erényekkel szeretném felvértezettnek látni az irodalomtörténet-írást. Az etnológia öt erénye tehát az, hogy történeti, a mindennapok iránt érdeklődő, esettanulmány-központú, kontextualista, s az elméletekhez való viszony terén barkácsoló jellegű.
könyvek a szerző szerkeszteseben: A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Budapest, Kijárat, 2000.
Vörösmarty és a romantika. Budapest - Pécs, OSZMI ^ Művészetek Háza, 2001.
Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Budapest, Kijárat, 2003. Kultusz, mű, identitás. (Társszerkesztés Kalla Zsuzsával, Tverdota Györggyel). Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005.
a szerző könyvei:
Talált tárgy. Beszélgetések. Pécs, Alexandra, 2004. A határtalan város / Borderless City. Európa Kulturális Fővárosa
- Pécs, 2010. Pécs, 2005. Módszertani berek. írások az irodalomtörténet-írásról. Jyváskylá, 2006. Vissza