kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 286 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat, ábrákat tartalmaz. |
Előszó | |
Hazánk földrajzi érdekességei és ritkaságai | 6 |
Történelmi büszkeségeink | 8 |
Kulturális büszkeségeink | 12 |
A felszabadulás | 13 |
Három kérdés és felelet | 15 |
Milyen idős hazánk földje és hogyan alakult ki? | 16 |
Hazánk földjének története | 16 |
A Föld története. (A földtörténet korszakai) | 19 |
Ókor: Az őstömb és a Variszkuszi-hegység | 23 |
Középkor: Tenger, mészkő, szén | 24 |
Újkor: Kiemelkednek a Kárpátok, lesüllyed az Alföld | 26 |
Tűzokádó vulkánok | 27 |
Milyen volt hazánk földje az ősember megjelenése idején? | 31 |
A földtani jelenkor | 31 |
A jégkorszak idején | 32 |
Mi történt a jégkorszak óta? | 32 |
Milyen hazánk fölött a levegőtenger, amelyben élünk? | 33 |
Az éghajlat | 33 |
Az időjárás | 34 |
Az évszakok | 36 |
A szél, a felhőzet | 36 |
A csapadék | 37 |
Összefoglaló kérdések | 40 |
A főváros éa környéke | |
Budapest | 41 |
Budapest története | 43 |
A mai Budapest | 48 |
Nagybudapest | 48 |
Tájékozódás a fővárosban | 48 |
A közlekedés és a forgalom | 49 |
A Duna-hidak | 50 |
A Duna | 51 |
A Duna szabályozása | 52 |
A gyógyfürdők | 54 |
Az irodalmi élet | 55 |
A Kerepesi temető | 56 |
A város külső képe | 56 |
A Vár | 57 |
A Vérmező | 60 |
A pesti Dunapart | 60 |
A Sztálin-sugárút | 60 |
A Margit-sziget | 61 |
Óbuda | 62 |
A főváros ipara | 62 |
Soroksár és Pesterzsébet | 62 |
Kőbánya | 63 |
Újpest | 63 |
Csepel | 64 |
A Csepeli Gyorsvasút | 64 |
A Földalatti Gyorsvasút | 65 |
A főváros környéke | 67 |
A Budai-hegység | 69 |
Természetvédelmi területek | 69 |
Az erdősítési tervek | 69 |
Budapest munkássága | 70 |
Összefoglaló kérdések | 71 |
A NAGY-ALFÖLD | |
A Duna-Tisza köze | |
Az Alföld keletkezése | 74 |
Az Alföld határa | 74 |
A természetalakítás feladatai az Alföldön | 77 |
Az Alföld fásítása | 77 |
Régen meghonosított növényeink | 78 |
A Duna-Tisza köze | 79 |
A Duna-Tisza közének éghajlata | 79 |
A Duna-Tisza közének városai | 80 |
Cegléd | 80 |
Nagykőrös | 82 |
Kecskemét | 82 |
A nagyhatárú városok kialakulása | 84 |
Kiskunfélegyháza | 86 |
Kiskunhalas | 86 |
Baja | 87 |
Szeged | 87 |
A Tisza | 89 |
A Szegedi Fehér-tó | 90 |
A Solti-lapály | 90 |
A Gödöllő-ceglédi Halmok | 90 |
A Jászság | 91 |
Szolnok | 92 |
Jászberény | 92 |
A Duna - Tisza-csatorna | 95 |
Összefoglaló kérdések | 96 |
A tiszántúl | |
A Tisza ártere | 98 |
Az Alföld tavai | 98 |
A Felső-Tiszavidék | 99 |
A Tisza-Szamos köze | 99 |
Az Ecsedi-láp | 100 |
A Nyírség | 101 |
A Nyírség talaja | 102 |
Nyíregyháza | 103 |
Kisvárad | 104 |
A Hajdúság | 104 |
Hajdúszoboszló | 105 |
A Hortobágy | 105 |
Debrecen | 108 |
A Tiszalöki Vízlépcső | 111 |
A Közép-Tiszavidék | 115 |
A szocialista mezőgazdálkodás | 116 |
A tiszántúli Sárrét | 119 |
A Viharsarok | 120 |
Hódmezővásárhely | 121 |
Szentes | 122 |
Makó | 123 |
Mezőhegyes | 124 |
Orosháza | 125 |
Tótkomlós | 125 |
Békéscsaba | 125 |
Gyula | 126 |
Békés | 126 |
Szarvas | 126 |
Új szubtrópikusi növényeink | 127 |
A Viharsarok népe | 128 |
A parasztmozgalmak | 129 |
Összefoglaló kérdések | 130 |
AZ ÉSZAKI KÖZÉPHEGYSÉG | |
A Börzsönytől a Mátráig | |
A Börzsöny | 132 |
A Nagyszál | 133 |
Vác | 134 |
A Cserhát | 135 |
A Nógrádi-medence | 136 |
Balassagyarmat | 136 |
Szécsény | 137 |
A salgói bazaltvulkáni vidék és a Karancs | 137 |
A salgótarjáni bazaltvulkán vidék | 138 |
A Karancs | 138 |
Salgótarján | 140 |
Nagybátony | 143 |
A Mátra | 144 |
A Mátralába | 145 |
A Nyugati-vagy Pásztói-Mátra | 146 |
A Középső-Mátra | 146 |
Éghajlata | 146 |
A Kékes- és a Galyatető | 148 |
A Keleti- vagy Kis-Mátra | 149 |
A Mátraalja | 150 |
A Mátravidéki Erőmű | 150 |
Hatvan | 151 |
Gyöngyös | 152 |
Összefoglaló kérdése | 154 |
A Bükktől a Zempléni vulkánsorig | |
A Bükk | 155 |
A Bükk mészkőfennsíkja | 156 |
A Bükk barlangjai | 157 |
Eger | 159 |
A Sajómedence | 162 |
A borsodi szénvidék | 162 |
Kazincbarcika | 163 |
Ózd | 163 |
Az északborsodi karszt | 165 |
Az Aggteleki Cseppkőbarlang | 166 |
Budabánya | 167 |
A Keimeri Mohos-tavak | 168 |
Nagy-Miskolc | 168 |
Diósgyőr | 170 |
Hejőcsaba | 171 |
A Bükkalja | 172 |
Mezőkövesd | 172 |
Harangod | 173 |
Hollóháza | 174 |
Szerencs | 174 |
A zempléni vulkáni hegysor | 174 |
A Hegyalja és Tokaj | 175 |
A tokaji aszu | 177 |
A Bodrogköz | 178 |
Sárospatak | 178 |
Sátoraljaújhely | 178 |
A Hegyalja népének multja | 178 |
A Tiszahát | 180 |
Összefoglaló kérdések | 180 |
A DUNÁNTÚL | |
Körséta a Dunántúlon | |
A Dunazug | 181 |
A Pilis | 182 |
Az Esztergom-Szentendrei-hegység | 184 |
Visegrád | 185 |
Esztergom | 186 |
A tatabányai iparvidék | 187 |
Tatabánya | 188 |
A Gerecse-hegység | 189 |
Nyergesújfalu | 190 |
A Kis-Alföld | 191 |
A Duna | 191 |
Almásfüzitő | 192 |
Szőny | 192 |
Komárom | 193 |
A Szigetköz | 194 |
A Fertő | 194 |
A Hanság | 194 |
Mosonmagyaróvár | 195 |
A Rábaköz | 196 |
Győr | 196 |
A Kis-Alföld árvízvédelme | 198 |
Az Alpok nyúlványai | 199 |
A Soproni-hegység | 199 |
Sopron | 199 |
A Kőszegi-hegyek | 199 |
Kőszeg | 200 |
Szombathely | 201 |
A Kemeneshát | 202 |
A déli határszélen | 203 |
Göcsej | 203 |
Zalaegerszeg | 203 |
A zalai kőolajvidék | 204 |
A zalai dombvidék | 204 |
Belső-somogy | 205 |
Kaposvár | 206 |
Szigetvár | 207 |
Zrinyi Miklós | 207 |
Az Ormánság | 208 |
A Mecsek és környéke | 209 |
A Villányi-hegység | 209 |
A Mecsek-vidék | 209 |
Pécs | 210 |
Pécs környéke | 211 |
Komló | 212 |
A Völgység | 214 |
Szekszárd | 214 |
Mohács | 214 |
A Sárköz | 215 |
A Hegyhát | 215 |
A Dunántúl mezőgazdasági ipara | 215 |
Összefoglaló kérdések | 217 |
A Dunántúl közepén | |
A Balaton és környéke | 219 |
A Közép-Dunántúl | 219 |
A Balaton | 219 |
A Balaton keletkezése | 220 |
A Balaton partja | 220 |
Hullámzás és viharok | 221 |
A téli Balaton | 223 |
Halászat | 224 |
Keszthely | 226 |
Hévíz-fürdő | 226 |
A Kis-Balaton | 226 |
A balatoni berkek | 226 |
A Tihanyi-félsziget | 227 |
A Balatoni Riviera | 228 |
A Keszthelyi-hegység | 228 |
A balatonkörnyéki vulkánok | 228 |
A Bakony | 232 |
A Déli-Bakony | 232 |
A Veszprémi fennsík | 232 |
Veszéprém | 233 |
Ajka | 234 |
A bauxit | 235 |
Urkut | 236 |
Az Északi-Bakony | 236 |
Eplény | 238 |
Zirc | 238 |
Pápa | 238 |
Várpalota | 238 |
Inota | 239 |
Pét | 241 |
A Vértes | 242 |
Gánt | 243 |
A móri szénvidék | 243 |
Székesfehérvár | 244 |
A dunántúli Sárrét | 247 |
A Velencei-hegység | 247 |
A nadapi vízszintező pont | 248 |
A Velencei-tó | 248 |
A sukorói haditanács | 250 |
A pákozdi győzelem | 252 |
A Mezőföld | 252 |
Az ozorai fegyverletétel | 253 |
Uj város a Duna mentén | 254 |
Sztálinváros | 254 |
A Sztálini Vasmű | 256 |
A vasérc feldolgozása | 257 |
Összefoglaló kérdések | 258 |
Záró szavak | 260 |
Képoldalak | |
Épül az ország | 261 |
Új szocialista városok nőnek ki a földből | 262 |
Épül és szépül Nagybudapest is | 263 |
Ipari ország lettünk | 264 |
A nagyüzemi mezőgazdaság | 265 |
Természetátalakítás | 266 |
Név- és tárgymutató | 267 |
Képek jegyzéke | 279 |