Iskolaszékek a mérlegen

Előszó

A kutatás célja
A rendszerváltás követő években igen hangsúlyosan fogalmazódott meg a helyi és az országos oktatáspolitikában az az igény, hogy szakítani kell azzal a korábbi gyakorlattal, amikor a szülők alárendeltjei ill. kiszolgáltatottjai voltak az oktatási intézményeknek, vagyis, hogy a demokratikus közélet megkívánja, hogy a szülők is beleszólhassanak azokba a helyi és országos döntésekbe, amelyek gyerekeik iskoláztatását érintik.
Ebből a megfontolásból az 1993-as Oktatási Törvény az iskolák számára kötelezően előírta az iskolaszékek létrehozását, amelyeknek az a feladatuk, hogy intézményes keretet nyújtsanak a szülői érdekérvényesítésnek, illetve a szülők beleszólásának az iskolák életébe.
1995 ravaszán a Művelődési Minisztérium Közoktatáspolitikai Tanácsának felkérésére az Oktatáskutató Intézet kutatást folytatott az iskolaszékek eddigi működéséről. A kutatás lényegében az iskolaszékek megalakulása óta összegyűlt tapasztalatokat kívánta összefoglalni annak érdekében, hogy az oktatásirányítás ezeknek birtokában dönthessen az iskolaszékek fejlesztésének további teendőiről.
Kutatási zárótanulmányunkkal az alábbi kérdésekre kívánunk választ adni:
- Milyen településeken, milyen iskolatípusokban, illetve milyen fenntartású (önkormányzati, alapítványi, egyházi) iskolák esetében jöttek létre az iskolaszékek.
- Milyen szervezeti formákban, milyen összetétellel és milyen belső szabályozással működnek az iskolaszékek.
- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítaniuk az iskolaszékeknek a szülőkkel, az iskolákkal és az önkormányzatokkal
- Milyen konkrét kérdésekben folytattak az elmúlt években érdekérvényesítést az iskolaszékek és milyen sikerrel.
- Milyen irányban látják lehetségesnek illetve tartják szükségesnek az iskolaszékek munkájában aktívan részt vállaló szülők ennek az intézményi formának a továbbfejlesztését. Vissza