Fülszöveg
ASSZIMILÁCIÓKUTATÁS A SZABADKAI MAGYAR VÉGZŐS KÖZÉPISKOLÁSOK KÖZÖTT
Bár az asszimilációról szóló diskurzusok csak a nemzetállamok létrejöttével egyidejűleg kapnak teret a tudományok palettáján, mégis jól kidolgozott elméletek és megalapozott kutatások készültek ebben a témában. Elsősorban azokban a nyugati államokban lettek hangsúlyosak az asszimilációs vizsgálatok, ahol már a hétköznapi élet során reprezentálva voltak a különböző dimenziók mentén megoszló társadalmi csoportok különbségei. A kelet-közép-európai megközelítés azonban jelentősen eltér a nyugatitól. A tengerentúli szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai megközelítésekkel szemben történeti és demográfia szempontokat követnek, ennek oka pedig a társadalomfejlődés eltéréseiben keresendő. Az asszimiláció vizsgálódási köre az európai kutatások terén sokkal inkább a nemzeti hovatartozás kérdésére redukálódott és a nemzeti közösségek nyitottságának vagy zártságának mértékét vizsgálja.
A SZÁMÍTÓGÉP MINT OKTATÁSI...
Tovább
Fülszöveg
ASSZIMILÁCIÓKUTATÁS A SZABADKAI MAGYAR VÉGZŐS KÖZÉPISKOLÁSOK KÖZÖTT
Bár az asszimilációról szóló diskurzusok csak a nemzetállamok létrejöttével egyidejűleg kapnak teret a tudományok palettáján, mégis jól kidolgozott elméletek és megalapozott kutatások készültek ebben a témában. Elsősorban azokban a nyugati államokban lettek hangsúlyosak az asszimilációs vizsgálatok, ahol már a hétköznapi élet során reprezentálva voltak a különböző dimenziók mentén megoszló társadalmi csoportok különbségei. A kelet-közép-európai megközelítés azonban jelentősen eltér a nyugatitól. A tengerentúli szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai megközelítésekkel szemben történeti és demográfia szempontokat követnek, ennek oka pedig a társadalomfejlődés eltéréseiben keresendő. Az asszimiláció vizsgálódási köre az európai kutatások terén sokkal inkább a nemzeti hovatartozás kérdésére redukálódott és a nemzeti közösségek nyitottságának vagy zártságának mértékét vizsgálja.
A SZÁMÍTÓGÉP MINT OKTATÁSI ESZKÖZ A MATEMATIKATANÍTÁSBAN
A matematikaoktatásban elsőrendű szempont a matematikai képességek, készséges fejlesztése. Ezek egy része, elsősorban a matematikai alapkompetenciák, döntően órai keretekben fejleszthetők eredményesen, de egyre nagyobb jelentőségű azon kompetenciák fejlesztése is, melyek - bár jelentőségük a matematikában kétségtelen - többnyire más tantárgyakban, tanórán kívüli környezetben, sőt a mindennapokban is jól fejleszthetők. Ilyenek például a kommunikációs képességek, a szövegértés, a szövegértelmezés. Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazásának előnye az oktatásban, hogy segítenek a diákoknak abban, hogy a saját tempójukkal haladhassanak, megszüntetik a tantárgyak közötti éles határokat, valamint növelik a kreativitást.
VAJDASÁGI MAGYAR NYELVHASZNÁLAT
Jelen dolgozatomban Magyarországon, illetve Szerbiában tanuló vajdasági egyetemisták nyelvhasználatát hasonlítom össze. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a Szerbiában tanulóknak mennyire fontos az anyanyelvük, valamint hogy mennyi szerb eredetű, illetve "vajdasági" szót használnak, és mennyire vannak tisztában e szavak magyar megfelelőivel. A Magyarországon tanulóknál szintén arra voltam kíváncsi, mi a viszonyuk nyelvjárásukhoz, és hogy a magyar oktatás, a magyar környezet ellenére mennyire őrzik, használják az otthon használatos szerb vagy szerb eredetű szavakat.
A VIZUÁLIS KATEGORIZÁCIÓS FOLYAMATOK ELEKTROFIZIOLÓGIAI KORRELÁTUMAI
A perceptuális kategorizáció a megismerés alapvető funkciója, mely lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy a környezetében tapasztalt információk segítségével döntéseket hozzon. Az EEG alkalmazása lehetővé teszi ezen folyamatok neurális hátterének vizsgálatát. Jelen kutatás annak próbált utánajárni, hogy a vizuális kategorizáció korai elektrofiziológiai korrelátumaira milyen hatással van a bemutatott képek felismerhetősége.
Vissza