Iskolakultúra 2011. december

Fülszöveg

TÜKÖRTŐL TÜKÖRIG: A PEDAGÓGUS PÁLYAKÉP VÁLTOZÁSAINAK ELMÚLT NEGYVEN ÉVE
Számtalan bizonyíték igazolja azt, hogy a tudományos gondolkodás áttért az 'azért tanuljunk, hogy sokat tudjunk', majd azért, hogy 'megtanuljunk, gondolkodni' paradigmáról arra, hogy 'azért kell sokat tanulni, hogy megtanuljunk tanulni' A változó paradigmák mentén vajon változott-e, és ha igen, hogyan változott a pedagóguspályáról alkotott kép? A Pályatükrök című írásmű nyomán bemutatjuk, hogy milyen pályakép született meg a hetvenes években, milyen elvárások fogalmazódtak meg a pályára kerülő pedagógusokkal szemben, és ez hogyan befolyásolhatta a társadalmi érdeklődést. Nyomon követjük, hogy az elmúlt negyven év során milyen erőfeszítéseket tett a neveléstudomány a pedagógus professzió összetartására, és végezetük áttekintjük azokat a tendenciákat, amelyek a pedagóguspályáról alkotott képben napjainkban kimutathatók.

A TANÁRKÉPZÉS MEGOLDÁSRA VÁRÓ KÉRDÉSEI
Az elmúlt két évtizedben Magyarországon (és külföldön is) felerősödött a kritikai hangvétel az iskolákkal, a pedagógusokkal szemben. A tanári szakma professzionálizálódását kutatók szerint a kérdés az, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkeznek-e a tanárok, vagy hogy egyáltalán szakma-e a tanítás. Elszaporodtak a pedeutológiai kutatások, ezzel párhuzamosan a tanárképzés úgyszintén az érdeklődés középpontjába került.

GONDOLKODÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ: KONSTRUKCIÓS MECHANIZMUSOK AZ ELMÉBEN
Az etológia kialakulása sokat változtatott a magatartástudományokon, sikerült például megszabadítania azokat a behaviorizmus nyomasztó uralmától, de a legfontosabb hozadéknak az etológiai módszer kidolgozását tekintjük. Az etológia nagy alapítói, Lorenz és Tinbergen szerencsére nem voltak járatosak a kor pszichológiai elméleteiben, és mint természettudósok elsősorban a gyakorlattal törődtek. A megfigyeléssel és a megfigyelésből levonható praktikus következtetésekkel. Az etológiai módszert Tinbergen híres négy szempontja foglalja össze, valahogy így: Egy viselkedésforma megértéséhez szükséges, hogy pontosan elemezzük a mintázatát, a funkcióját, azt, hogy hogyan jelenik meg az egyedfejlődés során, és azt is feltétlenül, hogy milyen az evolúciós története. Az első három magától értetődő, az etológiai módszer lényegét mégis a negyedik szempont adja: a viselkedésformáknak, köztük a gondolkodásnak és a kommunikációnak történetisége van, evolúciós időskálára vetítve természetesen. Tehát mielőtt egy gondosan felépített társadalomtudomány érv- és definíciórendszerét alkalmazzuk, érdemes valamennyit ezzel a történelmi aspektussal bíbelődni. Vissza