Iskolakultúra 2009. október

Fülszöveg

ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKPREFERENCIÁK AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN
Az iskola egyik alapvető feladata az értékközvetítés. Viszont felmerül a kérdés, hogy egy adott ország vagy térség iskolarendszerének működését mennyire befolyásolja az aktuális politikai és társadalmi helyzet. Milyen hatást gyakorol mindez a közvetítendő értékek körére? Vannak-e olyan, minden korban érvényes fundamentális értékek, amelyek a fennálló politikai és társadalmi rendszerektől függetlenül léteznek?

A TANÁR SZEREPE A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉBEN A TANÓRAI MOTIVÁCIÓS TECHNIKÁKON KERESZTÜL
A zágrábi és pécsi egyetemeken tanulmányaik megkezdésekor az angol szakra jelentkezett diákoknak már alkalmuk nyílt megismerni az idegen nyelvű írás különféle jellemzőit. Többek között olvasókként élményeket gyűjtöttek tankönyvi tartalmak, prózai szövegek és versek révén, megtanulták használni a nyelvi kódot grammatikailag helyes közlések alkotására, előrehaladtak szókincsük folyamatos kiterjesztésében és használatában, az összefüggő szövegekben megtanultak alkalmazni különböző kohéziós eszközöket, és kísérleteztek az álláspontoknak megfelelő más és más megközelítésekkel is. Az, hogy beléphetnek az egyetemre, részben annak köszönhető, hogy szintfelmérő vizsgákon formálisan is igazolták, elérték az európai skálán B2-nek nevezett szintet az íráskészségek komplex rendszerében.

HORIZONTÁLIS ÉS VERTIKÁLIS SZEGREGÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN NEMEK SZERINT
Bár a nők sok tekintetben elérték az egyenlőséget az oktatásban, a horizontális és vertikális szegregáció még mindig hátrányos helyzetbe hozza őket. A horizontális szegregáció szerint a nők eltérő képzési területeken tanulnak, amit a munkaerőpiac kevésbé értékel, a vertikális szegregáció szerint pedig arányuk kisebb az oktatás legfelsőbb szintjein (PhD képzés, egyetemi oktatók), ami szintén az alacsonyabb keresetek egyik forrása. A tanulmány a "Regionális egyetem" kutatás adatai segítségével vizsgálja a felsőoktatásban nemek szerint jelen lévő horizontális és vertikális szegregáció egy-egy szeletét, emellett megnézzük azt is, hogy a "nőies" és "férfias", illetve az egyetemi és főiskolai karokon milyen a fiúk és lányok társadalmi háttere.

A KÖTŐDÉSKUTATÁS PEDAGÓGIAI VONATKOZÁSAI
Napjainkban egyre nagyobb azoknak a gyerekeknek az aránya, akik különböző interperszonális problémákkal küzdenek. E problémák hátterében gyakran kötődési zavarok húzódnak meg, amelyek ismerete mindenképpen szükséges a nem megfelelő viselkedés intézményes keretek között történő hatékony kezeléséhez. A tanulmány első részében összefoglaljuk az anya-gyermek közötti kötődés kutatásának főbb elméleti kereteit, legfontosabb mérőeszközeit és vizsgálati eljárásait, majd ismertetjük a kötődési zavarok néhány sajátosságát. Vissza